Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ősi tibeti gyógymód: A pránanadi

Érdekességek2021. július 18.

Képforrás: Canva Pro adatbázisA pránanadi egy ősi tibeti gyógymód. A mindent átható prána, azaz életenergia folytonos, állandó, meg nem szűnő mozgásban, rezgésben, áramlásban van. Örvénylő mozgásuk következtében kapcsolódnak egymáshoz és energiaközpontokat hoznak létre az egész univerzumban, naprendszerekben, és mindenhol megtalálhatók.  

A nadik a csakrák és a szervezet számára életenergiát vesznek fel az ember környezetéből, a kozmoszból, azután rezgésekké alakítják át, ami a fizikai és az energiatestek működéséhez, fenntartásához elengedhetetlenül szükséges. Fennmaradt tibeti szövegekben 350 000 nadiról tesznek említést.

A hangolási, avatási szertartások után már egy finomabb energiarendszeren keresztül képes az ember kapcsolatba lépni azokkal az erőkkel, amelyek a környezetében, a világegyetemben, mindenféle életsíkon hatnak. A testbe bevitt prána, azaz kozmikus energia, életerő a nadikon (vezetékeken) halad keresztül, vagy pedig azokban kering (bennük folyik). Ezek a vezetékek olyan finomak, hogy szabad szemmel nem is láthatók. Nem párosíthatók pl. idegekhez, erekhez, annál finomabban hálózzák be a test minden pontját.

3 fő nadi van, amiből oldalágak válnak ki

Ezek az oldalágak újabb oldalágakra oszlanak, és behálózzák a fizikai testet mindenhol. Az első főnadi a gerincoszlop mentén helyezkedik el. Kiindulási pontja a gát tájéka. A gyökér-csakrából indul és felfelé halad, a torok-csakránál kettéválik elülső és hátulsó ágra, de a főág továbbhalad, és a korona-csakrában végződik. A második és a harmadik főnadi a gerinc két oldalán 5 helyen fonja át a gerincen futó egyenes főnadit. Ezek a találkozási pontok alkotják a második-ötödik csakrákat. Ezekből a csakrákból ágaznak ki a pránanadik, illetve áramlik ki a prána a test minden részébe.

A megtisztulás folyamata

Ha a nadikon keresztülhaladunk, akkor megtisztítjuk az egész embert a szennytől, a méreg- és a salakanyagoktól, a negatív tudattartalmaktól és a kellemetlen pszichikai állapotoktól testi, lelki és szellemi síkon egyaránt. Ameddig a nadik nem tiszták, addig szellemi felszabadultságot, tisztulást nem lehet elérni. Célunk a nadik megtisztítása, az ember testi, lelki, szellemi struktúrájának energiával való telítése. Ez a belső énhez vezeti el a harmóniából kibillent embert. Amikor megtalálja önmagát, és visszaáll a harmónia, vagyis eljut a belső énhez, az a kozmikus teljességhez való eljutást is jelenti. Ha helyes életmóddal, helyes tudással haladunk az úton, és nem bontjuk meg a teljességet pl. helytelen szokásokkal, helytelen tudattartalmakkal, csak akkor találhatjuk meg a kozmikus egységet.


Képforrás: Canva Pro adatbázis  

A nadik tisztítása

A nadik tisztítása és életenergiával való töltése egy magasabb tudatfolyamat, egy magasabb szellemi szint eléréséért történik. A hatások nem azonnal jelentkeznek, ki kell őket várni türelemmel. A kavargó, csapongó gondolatok megakadályozzák a kauzális fejlődést. Ameddig örvénylik, kavarog bennünk a tudati anarchia, addig nem tudunk fizikai és szellemi síkon tovább lépni. Ha a szellemi síkunkat rendezni tudjuk, és létrejön bennünk a harmónia, a nyugalom, csak akkor vagyunk képesek felismerni és megismerni, megfelelő válaszokat adni és célszerűen élni, eljutni oda, hogy az anyagi és a szellemi világ között is különbséget tegyünk, ki tudjuk választani, mi a lényeges, és mi a lényegtelen.

A pránanadi hatása

Életfolyamatokat támogat, valamennyi síkon hat. Igazodik minden élő és élettelen egyéni igényeihez. Támogatja a személyiség fejlődésének folyamatát. Pozitívan befolyásolja a gyógyulási folyamatokat, enyhíti a fájdalmat, segít félelem, harag, méreg, depresszió, aggodalom, kétségek közt lévő levertség legyőzésében. Megkönnyíti a nehéz fizikai és pszichikai megterhelés leküzdését. Előnyösen befolyásolja az emberekhez való viszonyulásunkat. Serkenti a kreativitást, a teljesítőképességet. Elősegíti az önmegismerést, a könnyebb beilleszkedést.

Képforrás: Canva Pro adatbázis


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Testmozgás télen: tervezzük meg!

2026. február 11.

Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.

Farsangi fánk recept

2026. február 11.

Még egy hétig farsangi időszak van, így alkalmas a fánk sütés. No de honnan ered az, hogy ilyenkor fánkot illik enni?   

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek (disznóvágások), kocsonya (hamarosan recepttel), káposzta (hamarosan ez is jön) és a farsangi fánk (ezt pedig most nézzük meg) terjedtek el. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! Magyarországon a fánksütés a Dunántúlról terjedt el és leginkább a 19. századtól, de már 1603-ban említést tesznek, hogy gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk.

Itt a farsang!

2026. február 10.

A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.


A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsang farkának nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való megütögetése és az állatok zabáltatása, körülfüstölése. A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.