Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Őszi-téli éléstár: Az immunbomba cékla - cukorbajra és gyors fogyásra!

Érdekességek2019. október 27.

A cékla az egyik legegészségesebb gumós zöldség. Gyógyító hatása már évszázadok óta ismert. Nézzük, mi mindent érdemes tudni róla!  

Kép: Tracy Lundgren / PixabaySzármazása: A Földközi-tenger környékén őshonos. Vad alakban Elő-Ázsia sztyeppéin is megtalálták, innen került Ázsiába, ahol elsősorban Indiában terjedt el. Itt nemcsak étkezésre, hanem gyógyításra is használták. A görögök és a rómaiak is ismerték, mint az ún. szicíliai répát és a II-III. században már termesztették és étkezésre felhasználták. Magyarországon a XVII. században vált ismertté és Lippai a vörös, sárga és fehér változatát írta le. A modern étkezési céklarépa fajtákat a XIX. és XX. században ismertük meg

Növénytani ismertetése: A libatopfélék családjába (Chenopodiaceate) tartozik. Kétéves növény. Gyökere karógyökér, mely mélyen a talajba hatol. 1-2 cm-es oldalgyökerei ennek két oldalán, átellenben helyezkednek el. Fogyasztható része a répatest, amelynek kialakulásában részt vehet a szik feletti és alatti szár, valamint a karógyökér. A szik feletti szár jelentéktelen. Tulajdonképpen csak a fejet képezi. A szik alatti szár a gömbölyű, a karógyökér pedig a hosszú répatestek kialakításában játszik döntő szerepet. A répatest alakja lehet gömbölyű, lapos vagy hengeres. A hús színe szerint lehetnek fehérek, sárgák vagy vörösek. A vörösek a legkedveltebbek, nálunk csak ezeket termesztik. Levelei az első évben tőlevelek, a másodikban szárlevelek. Szára a második évben képződik, virágot és termést is ekkor hoz.

Táplálkozási jelentősége: A cékla a növényi rostok közül nagyobb mennyiségben pektint tartalmaz.

A pektin jelentős vízkötő képességű, melynek köszönhetően lerövidíti a béltartalom áthaladásának idejét a bélcsatornában, megakadályozva ezzel a székrekedés kialakulását. A vízen kívül a bélcsatornában epesavakat, zsírsavakat és koleszterint is képes megkötni, így a felszívódásukat csökkenteni. A pektinre jellemző, hogy a vékonybélben gátolja a tápanyagok felszívódását, mely hatás kedvező cukorbetegség esetében, s mivel jótékonyan befolyásolja a szénhidrát anyagcserét, ritkábban fordulnak elő vércukor ingadozások. A fogyókúrás, energiaszegény étrendben is óriási szerepük van.

A vitaminok közül jelentős a folsav, B1 és B2 vitamintartalma, melyek segítik a növekedést, szükségesek a hámszövet, nyálkahártyák, idegek egészséges működéséhez. Fontosak a szénhidrát anyagcserében.

Az ásványi anyagok közül jelentős a kálium, nátrium és magnézium tartalma, melyek növelik az ellenálló képességet, szükségesek a szív, izmok, idegrendszer, agysejtek működéséhez. Fontos szerepük van méregtelenítésben, vérnyomás stabilitásában a pH és a vízháztartás egyensúlyában.


Élelmiszeripari felhasználása: Legnagyobb felhasználója a konzervipar, amely salátát és ún. bébicéklát hoz forgalomba, ezen kívül különböző bébiételekbe is bedolgozza. A fajtaválaszték kialakítását elsősorban ezek az igények szabják meg. A minőségi mutatók mellett fontos tényező a cékla formája is. Az utóbbi években a savanyúságon kívül más termékeket, nektárt, céklaport, sűrítményt is készítenek.

 

Gyógyászati felhasználása:

Az indiai ajurvédikus orvoslás is kiváló vérképző gyógynövényként említi a céklagumót. Ezen kívül a májbetegségek, székrekedés és egyes bélbetegségek kezelésére használták, sőt a hagyományos indiai „bőrgyógyászat” mitesszerek, pattanások és korpásodás ellen is javasolták és javasolják ma is.

A huszadik századi orvosok babonának tartották, mígnem klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a népi megfigyelés igaz. Mivel kiderült, hogy a céklalé valóban segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, sok helyen kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység, leukémia és malária esetében.

Az ajánlott dózis: naponta 1 liter frissen préselt vagy centrifugált lé, három hónapon keresztül, megszakítás nélkül. (Ebben az esetben a céklát nem szabad megfőzni!)

Természetgyógyászok felhívják a figyelmet, hogy nem minden céklalé azonos minőségű! A lékúrára alkalmas cékla biológiai termesztésű, ahol a talajt nem kezelték nitráttartalmú műtrágyával, s leveleit folyamatosan éri napfény. A földben lévő gyökérgumója magába szívja a talajban található értékes ásványi sókat: a kalciumot, foszfort, káliumot, magnéziumot, vasat, rezet, ként, jódot, bórt, lítiumot, stronciumot.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.