Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szülőként mennyire szóljunk bele, hogy milyen pályát választ a gyerek?

Érdekességek2023. január 29.

Pici gyerek mellett nehéz hinni a mondásnak, hogy kisgyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond: pedig az évek múlásával a szülő szembesül vele, hogy a kevés alvásnál is van nehezebb dolog. Mégpedig az, amikor a gyerek lépésről-lépésre önállóvá válik, és valóban az egész további életére kiható döntéseket kell meghoznia. Persze nem kell rögtön egyedül hagyni a választás lehetőségével, segíthetünk neki felfedezni a valódi erősségeit és érdeklődését, miközben hagyjuk őt magát kibontakozni.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Hogyan segítsük őket?

Talán nem is gondolnánk, de a képesség, hogy jól és határozottan döntsünk kisgyerekkori tapasztalásaink és a felnőttektől kapott visszajelzések nyomán alakul ki. Egészen a dackorszaktól formáljuk a döntés képességét gyermekünkben, azzal, hogy hagyjuk alternatívák közül választani, miközben megszabjuk a határokat, amelyeken belül dönthet. Iskolásként már lehetnek meghatározó döntései, persze a szülői támogatásra még mindenképp szüksége van. Később a továbbtanulás, a pályaválasztás hozhat komoly töprengést a családnak. Nézzük, hogyan támogathatjuk utóbbi nagy döntésben a gyermeket – és hogy mennyire szólhatunk bele a választásába!
 
Szárnypróbálgatás keretek között
A pszichológusok sokszor felhívják a figyelmet arra, hogy a kisiskolás, alsó tagozatos korban jó minél több mindent kipróbálni, ami iránt a gyerek érdeklődést mutat. Ekkor ugyanis még tét nélkül ki tudja választani a sokféle impulzusból, mi az, ami igazán örömet okoz számára, és amiben megmutathatja a képességeit. Amellett, hogy a szülő nyitott marad és támogató, jó, ha lefektet néhány szabályt: például, ha valamibe belekezdünk, bizonyos ideig – félév vagy a tanév idején- kitartunk mellette. Ezzel ugyanis a gyerekünk megtanulja, hogy nem érdemes az első nehézségnél feladni a küzdelmet, mert ezek után is jöhet sok siker és öröm. 
 
Szabad játék
Az érzelmi és értelmi fejlődés szempontjából rendkívül fontos a szabad játék lehetősége. A délutáni külön foglalkozások, sportórák mellett legyen idő mindig szabadon, kreatívan játszani. A gyerek számára nagyon lényeges, hogy ne várja mindig tervezett program, játékot sem kell folyton a kezébe adni: hagyjuk, hogy feltalálja magát, megélje a saját érdeklődését, ötleteit. Az a játék, amely a tevékenység öröméért zajlik, valódi alkotó folyamat, belülről fakad, az önmegismerés lényeges része.
 
Olvasás és beszélgetés
Egész pici kortól fontos stratégiát adnak az élethez a mesék, a különböző emberi történetek valódi kapaszkodót és mintát szolgáltatnak a problémamegoldásra, még ha szimbolikusan is teszik. Éppen ezért a közös meseolvasás, később a közös könyvélmények nagyon fontos építőelemei a kötődésnek, a gyerek világhoz való viszonyának. A szülő-gyerek között zajló beszélgetések persze nem csak az olvasott történetek nyomán jöhetnek létre: válaszoljuk gyermekünk kérdéseire, majd segítsünk neki önállóan tovább kutatni az egyes területeken. Az így megkapott feleletek sikerélményt adnak a gyereknek, aki meg tudja tapasztalni saját kompetenciáit. 

Ismeretszerzés
Amennyiben a pályaválasztás kerül terítékre, lehetőségeinkhez mérten segítsünk a gyakorlatban konkrét tapasztalatot szerezni. Nézzük meg együtt az iskolákat, hozzuk össze az adott szakma képviselőivel, hogy tájékozódhasson, kérdezhessen. Legyen az pénzügyi alapismereteket igénylő munkakör, mérnöki pálya vagy tanári hivatás, mutassunk neki példát, mit is jelent ez a valóságban.
 
Amit ne tegyünk
A legnagyobb jó szándék mellett is könnyű néha hibába esni, és olyan irányba terelni a gyerekünket, amely talán nem is az ő választása, vagy nem a saját képességei nyomán hozott döntés. 
1. Ne erőltessük a saját meg nem valósított vágyainkat. Hiába voltak dédelgetett kiskori terveink, amelyek nem váltak valóra, ne a gyerek által igyekezzünk megélni ezeket. Még akkor sem, ha tehetséges abban, amiben mi szeretnénk.
2.  Ne tegyük kötelezővé a saját szakmánk gyakorlását. Bár jól átlátjuk a nehézségeit és örömeit, segíteni tudunk a gyakorlatszerzésben, akár az elhelyezkedésben is, ne erőltessük tovább vinni az apai, anyai hivatást, ha a gyereknek nem okoz örömet.
3.  Ne a trendeket kövessük. Bármennyire divatos vagy menő, ne azért tegyünk hívogatóvá egy szakmát a gyerek számára, mert elismerő tekinteteket kaphat. Hosszú távon az a feladat, ami nem saját választás, nem fog örömet okozni vagy motiválni.
 
Bátorítsuk az önállóságot
Az elengedés sohasem könnyű, de ha szép fokozatosan csináljuk, akkor mindkét félnek könnyebb lesz a folyamat. Az önállóságban való előrelépést az is segíti, ha bevonjuk a gyereket a már neki való családi feladatokba. Kezdve attól, hogy az óvodás teríthet, eljutva odáig, hogy a pénzügyi alapismereteket elsajátítva már saját pénzét, havi kiadásait kezelheti, beoszthatja a kamaszunk. Így az igazán nagy döntéseket – mint a pályaválasztás – sem ijesztő feladatként, hanem az út egy következő állomásaként érzékeli majd.
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!

Folyadékfogyasztás időskorban

2026. március 15.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.

Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.

Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.