Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szülőként mennyire szóljunk bele, hogy milyen pályát választ a gyerek?

Érdekességek2023. január 29.

Pici gyerek mellett nehéz hinni a mondásnak, hogy kisgyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond: pedig az évek múlásával a szülő szembesül vele, hogy a kevés alvásnál is van nehezebb dolog. Mégpedig az, amikor a gyerek lépésről-lépésre önállóvá válik, és valóban az egész további életére kiható döntéseket kell meghoznia. Persze nem kell rögtön egyedül hagyni a választás lehetőségével, segíthetünk neki felfedezni a valódi erősségeit és érdeklődését, miközben hagyjuk őt magát kibontakozni.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Hogyan segítsük őket?

Talán nem is gondolnánk, de a képesség, hogy jól és határozottan döntsünk kisgyerekkori tapasztalásaink és a felnőttektől kapott visszajelzések nyomán alakul ki. Egészen a dackorszaktól formáljuk a döntés képességét gyermekünkben, azzal, hogy hagyjuk alternatívák közül választani, miközben megszabjuk a határokat, amelyeken belül dönthet. Iskolásként már lehetnek meghatározó döntései, persze a szülői támogatásra még mindenképp szüksége van. Később a továbbtanulás, a pályaválasztás hozhat komoly töprengést a családnak. Nézzük, hogyan támogathatjuk utóbbi nagy döntésben a gyermeket – és hogy mennyire szólhatunk bele a választásába!
 
Szárnypróbálgatás keretek között
A pszichológusok sokszor felhívják a figyelmet arra, hogy a kisiskolás, alsó tagozatos korban jó minél több mindent kipróbálni, ami iránt a gyerek érdeklődést mutat. Ekkor ugyanis még tét nélkül ki tudja választani a sokféle impulzusból, mi az, ami igazán örömet okoz számára, és amiben megmutathatja a képességeit. Amellett, hogy a szülő nyitott marad és támogató, jó, ha lefektet néhány szabályt: például, ha valamibe belekezdünk, bizonyos ideig – félév vagy a tanév idején- kitartunk mellette. Ezzel ugyanis a gyerekünk megtanulja, hogy nem érdemes az első nehézségnél feladni a küzdelmet, mert ezek után is jöhet sok siker és öröm. 
 
Szabad játék
Az érzelmi és értelmi fejlődés szempontjából rendkívül fontos a szabad játék lehetősége. A délutáni külön foglalkozások, sportórák mellett legyen idő mindig szabadon, kreatívan játszani. A gyerek számára nagyon lényeges, hogy ne várja mindig tervezett program, játékot sem kell folyton a kezébe adni: hagyjuk, hogy feltalálja magát, megélje a saját érdeklődését, ötleteit. Az a játék, amely a tevékenység öröméért zajlik, valódi alkotó folyamat, belülről fakad, az önmegismerés lényeges része.
 
Olvasás és beszélgetés
Egész pici kortól fontos stratégiát adnak az élethez a mesék, a különböző emberi történetek valódi kapaszkodót és mintát szolgáltatnak a problémamegoldásra, még ha szimbolikusan is teszik. Éppen ezért a közös meseolvasás, később a közös könyvélmények nagyon fontos építőelemei a kötődésnek, a gyerek világhoz való viszonyának. A szülő-gyerek között zajló beszélgetések persze nem csak az olvasott történetek nyomán jöhetnek létre: válaszoljuk gyermekünk kérdéseire, majd segítsünk neki önállóan tovább kutatni az egyes területeken. Az így megkapott feleletek sikerélményt adnak a gyereknek, aki meg tudja tapasztalni saját kompetenciáit. 

Ismeretszerzés
Amennyiben a pályaválasztás kerül terítékre, lehetőségeinkhez mérten segítsünk a gyakorlatban konkrét tapasztalatot szerezni. Nézzük meg együtt az iskolákat, hozzuk össze az adott szakma képviselőivel, hogy tájékozódhasson, kérdezhessen. Legyen az pénzügyi alapismereteket igénylő munkakör, mérnöki pálya vagy tanári hivatás, mutassunk neki példát, mit is jelent ez a valóságban.
 
Amit ne tegyünk
A legnagyobb jó szándék mellett is könnyű néha hibába esni, és olyan irányba terelni a gyerekünket, amely talán nem is az ő választása, vagy nem a saját képességei nyomán hozott döntés. 
1. Ne erőltessük a saját meg nem valósított vágyainkat. Hiába voltak dédelgetett kiskori terveink, amelyek nem váltak valóra, ne a gyerek által igyekezzünk megélni ezeket. Még akkor sem, ha tehetséges abban, amiben mi szeretnénk.
2.  Ne tegyük kötelezővé a saját szakmánk gyakorlását. Bár jól átlátjuk a nehézségeit és örömeit, segíteni tudunk a gyakorlatszerzésben, akár az elhelyezkedésben is, ne erőltessük tovább vinni az apai, anyai hivatást, ha a gyereknek nem okoz örömet.
3.  Ne a trendeket kövessük. Bármennyire divatos vagy menő, ne azért tegyünk hívogatóvá egy szakmát a gyerek számára, mert elismerő tekinteteket kaphat. Hosszú távon az a feladat, ami nem saját választás, nem fog örömet okozni vagy motiválni.
 
Bátorítsuk az önállóságot
Az elengedés sohasem könnyű, de ha szép fokozatosan csináljuk, akkor mindkét félnek könnyebb lesz a folyamat. Az önállóságban való előrelépést az is segíti, ha bevonjuk a gyereket a már neki való családi feladatokba. Kezdve attól, hogy az óvodás teríthet, eljutva odáig, hogy a pénzügyi alapismereteket elsajátítva már saját pénzét, havi kiadásait kezelheti, beoszthatja a kamaszunk. Így az igazán nagy döntéseket – mint a pályaválasztás – sem ijesztő feladatként, hanem az út egy következő állomásaként érzékeli majd.
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Veszélyek a munkahelyen: valóban egészséges környezetben dolgozunk?

2025. május 04.

Életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ahol folyamatosan hatnak ránk a munkahelyi környezet és légkör, valamint a szociális interakciók ingerei, melyek olykor észrevétlenül indíthatnak el bennünk negatív lelki és testi folyamatokat. Ha szerencsések vagyunk, életünk során egyszer sem esünk áldozatul munkahelyi bántalmazásnak, a jelenség azonban bárkit érinthet, épp ezért fontos megismerni az intő jeleit és a veszélyeit. Felismerve, hogy milyen sok időt töltünk a munkahelyünkön, és ezáltal mekkora hatással lehetnek ránk az ottani tapasztalások, április 7-hez, vagyis az Egészségügyi Világnaphoz – ismertebb nevén az Egészség Világnapjához – közeledve az AVON, a kapcsolaton belüli erőszak elleni küzdelem  egyik elhivatott harcosaként fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi bántalmazással járó kockázati tényezőkre, ezért a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet segítségével összegyűjtötték számunkra a legfontosabb információkat.

A közhiedelemben talán az a nézet él, hogy munkahelyi zaklatásról abban az esetben beszélhetünk, ha valakit szexuálisan bántalmaznak, pedig ha úgy érezzük, hogy a munkahelyünkön tartósan és célzottan rossz bánásmódban részesítenek minket, szintén ennek a jelenségnek eshettünk áldozatul. Fontos azonban kiemelni, hogy nem egy egyszeri konfliktust vagy nézeteltérést értünk alatta, hanem folyamatos és tartós bántalmazást, mely során a bántalmazó szándékosan cselekszik úgy, hogy a másik félből fizikai vagy verbális úton negatív érzéseket váltson ki. Az efféle bánásmód során célkeresztbe kerülhet a nemünk, a korunk, a bőrszínünk, de akár a nemzetiségünk, a szexuális irányultságunk, valamint a családi állapotunk is. Komolyan venni azért érdemes, mert a munkahelyi zaklatás negatívan hathat az érzelmi, a mentális és a fizikai egészségünkre, valamint negatívan befolyásolhatja a munkateljesítményünket és a magánéletünket is. Ilyen esetben sokszor pszichoszomatikus, vagyis testi tünetek jelenhetnek meg, a leggyakoribbak közülük az el-és átalvási problémák, az étvágytalanság, a motiválatlanság, az indulatkezelési nehézségek, valamint a szorongásos panaszok és az addikciók.

Az észrevétlenül zajló bántalmazás

A bántalmazás szélsőséges formái, mint a szexuális zaklatás vagy a fizikai bántalmazás könnyebben azonosíthatók rögtön, és ezáltal beavatkozásra is közvetlenül utánuk sor kerülhet. A csendes zaklatás, vagyis a mobbing azonban észrevétlenül zajlik, emiatt a segítségkérésig hosszú idő is eltelhet. Lerövidítheti azonban ezt az időt, ha ismerjük a mobbingra utaló jeleket, ezáltal hamarabb felismerhetjük magát a jelenséget is. Ilyen lehet például, ha a munkahelyen folyamatosan kritikával illetnek, kiközösítenek, levegőnek néznek, ha figyelmen kívül hagynak minket vagy a munkával kapcsolatos ötleteinket. Előfordulhat az is, hogy szándékosan akadályokat gördítenek a munkavégzésünk elé, hazudoznak nekünk, titkolóznak előttünk, hogy megnehezítsék a feladataink elvégzését. Jel lehet az is, ha kiabálnak vagy megalázó hangnemben beszélnek velünk, ha negatív jelzőkkel illetnek és pletykát terjesztenek rólunk, illetve, ha gúnyolódnak rajtunk vagy diszkriminálnak, például a nemünk, életkorunk, szexuális orientációnk vagy vallásunk miatt.

Általános reakciók

Az áldozatok első reakciója egy ilyen helyzetben általában a munkában történő megfelelni akarás, emiatt jellemzően igyekeznek még jobban teljesíteni. Amikor viszont látják, hogy a kritika, a hangnem, a viszonyulási mód nem a munka teljesítményétől függ, megalázva és méltatlan szerepben érezhetik magukat, ami többnyire a legbékésebb emberben is indulatot, dühöt generálhat. Ilyenkor lelki alkattól függően többféleképpen küzdhetünk meg a helyzettel. Az az ember, aki reálisabb énképpel, saját magába vetett hittel rendelkezik és erről esetleg még az őt körülvevő, támogató szociális háló is megerősíti, rövid időn belül távozik a munkahelyről. Számos esetben azonban az önmagukban kevésbé bízó emberek évekig benne maradhatnak egy ilyen munkahelyi légkörben, mivel többnyire úgy érzik, hogy függésben vannak, nincs választási lehetőségük. A megküzdés ilyen esetben a megélt érzelmek elfojtásával, a helyzet elfogadásával, a csendben maradással jár együtt, ami számos negatív következménnyel járhat.

Meglepő felfedezés: az oxigén és a baktériumok kapcsolata régebbi, mint hittük

2025. május 03.



A múlt eseményeinek feltárása gyakran ugyanolyan kihívást jelent, mint a jövő előrejelzése. Különösen igaz ez a távoli múlt vizsgálatára, például annak megértésére, hogyan alkalmazkodott az élet a Föld drasztikus változásaihoz, mint amilyen a légkör oxigéntartalmának jelentős növekedése volt. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) kutatói azonban különleges megállapítást tettek az évmilliárdokkal ezelőtt élő baktériumokkal kapcsolatban.

A Science folyóiratban megjelent friss kutatásban egy nemzetközi kutatócsoport látványos részletességgel tárta fel, hogyan fejlődtek a baktériumok, és hogyan alkalmazkodtak az oxigénhez az évmilliárdok során.

A kutatás célja kettős volt: egyrészt szerették volna pontosan megállapítani, mikor alakultak ki a baktériumok főbb csoportjai, másrészt rekonstruálni, hogyan alakult ki és terjedt el a baktériumoknál az oxigén-használat képessége. Ehhez a kutatók a mintegy 2,33 milliárd éve bekövetkezett Nagy Oxidációs Eseményt (GOE) vették viszonyítási alapként, amely a cianobaktériumok fotoszintézisének hatására drasztikusan megnövelte a légköri oxigén mennyiségét.

A kevés fosszília miatt korábban nehezen datálható folyamatot a kutatók geológiai és genetikai adatok együttes elemzésével vizsgálták. Gépi tanulás segítségével pedig azonosították az ősi aerob baktériumokat, majd bayesi statisztikai módszerekkel becsülték meg megjelenésük idejét, feltételezve, hogy ezek az oxigént hasznosító baktériumok a GOE után alakultak ki.

A tej

2025. május 03.



III. rész: Tévhitek a tejről


Pasztőrözés során elvesznek a tejből a fontos tápanyagok. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy az ásványianyag-tartalom az UHT hőkezelés során gyakorlatilag változatlan marad, s átlagosan legfeljebb 10% vitamintartalom vész el. Mindemellett a tejet nem C-vitamin-, hanem fehérje-, ásványianyag-, kalcium– és D-vitamin-tartalma miatt kell fogyasztani.
A boltban kapható tejet vízzel hígítják. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy a tejet nem hígítják vízzel. Az Európai Tanács 2007-es rendelete szerint „a »tej« szó kizárólag az egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladékot jelenti, az ahhoz történő hozzáadás vagy abból történő kivonás nélkül”. Ezzel összefüggésben a Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezése alapján csak arra a termékre lehet ráírni, hogy „tej”, ami kizárólag tejet tartalmaz és semmi mást.
Az UHT tejben több az E betűvel jelzett, nem természetes anyag. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy az UHT tej nem tartalmaz adalékanyagot. A tej az UHT (Ultra High Temperature Treated) hőkezelésének és a speciális csomagolásnak köszönheti a tartósságát. Ez az eljárás minden baktériumot kiölt a tejből, a 6 rétegű csomagolás pedig megakadályozza, hogy a tej fénnyel és levegővel érintkezzen, ezért nincs szükség tartósítószerre.
Az UHT tej tejpor és víz keveréke. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy az UHT tej kizárólag friss tejből készül. Ez csak UHT hőkezelésen megy keresztül, és aszeptikus (csíramentes) körülmények között aszeptikus csomagolóanyagba kerül, mely hosszú ideig (3–6 hónapig) megőrzi a tej minőségét.