2025. január 15.
A macskák a világ legnépszerűbb társállatai közé tartoznak. Az állatok által kiváltott allergiák közül azonban a macskaallergia a leggyakoribb, és az allergiás asztmás esetek harmada is kedvenc doromboló négylábúinkhoz köthető. Megoldást jelenthet ilyen esetben egy hipoallergén cica? – tettük fel a kérdést dr. Augusztinovicz Monikának, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész szakorvosának.
Macskaszőr-allergia?
– A macskaszőr-allergia nem túl szerencsés kifejezés, hiszen, ha valaki allergiás a cicákra, akkor immunrendszere valójában az állat elhalt és elhullajtott hámsejtjeiben, nyálában vagy vizeletében található fehérjékre reagál túlzott mértékben. A macskák esetében az állat faggyúmirigye, valamint nyálmirigye választja ki, illetve vizelete tartalmazza a tüneteket okozó fehérje-allergént – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika.
A cicák köztudottan a tisztaság mintaképei, akik nagy gondot fordítanak bundájuk nyalogatására, a mosakodás során azonban szétterítik testükön a panaszokat okozó allergént. Ezek a rendkívül apró, beszáradt és feltöredezett faggyú- és hámsejtek a levegőbe jutva akár hosszú ideig képesek keringeni a légtérben, könnyedén belélegezhetők, és allergiás panaszokat okozhatnak az arra érzékenyeknél. Tudni kell, hogy a macskák hámsejtjei kisebbek és ragadósabbak, mint a kutyáké, ezért könnyen felhalmozódnak a porózus felületeken.
A szálló allergének megkapaszkodnak a bútorok kárpitjában, megtapadnak a ruházaton és a szőnyegben, így növelve az allergénnek való kitettséget. Emiatt a macskaallergiásoknak nem csak akkor lehetnek tüneteik, ha érintkeznek egy állattal: már az is tüneteket válthat ki, ha egy macskatulajdonos munkatárs dolgozik a közelében, hiszen az illető az allergéneket ruhájával is behurcolhatja a munkahelyre. Allergiás egyénnél az állat karmolása, harapása is súlyos allergiás tüneteket okozhat.
A hipoallergén cica lehet a megoldás?
Ha allergiásak vagyunk a cicákra, tüsszögés, köhögés, orrdugulás, orrfolyás, szem- és orrviszketés, de akár légzési nehézség, asztmás roham (zihálás, sípoló légzés) és visszatérő hörgőgyulladás is felléphet. A háziállat-allergiában szenvedők az állat simogatása után az allergiás dermatitis tüneteit, bőrviszketést, csalánkiütést és ekcémát tapasztalhatnak magukon. De miért van az, hogy egyesek allergiásak a macskákra, míg mások nem?
–Az, hogy valaki allergiás lesz a macska által termelt fehérjére, genetika, az egész szervezet aktuális állapota és a környezeti tényezők kölcsönhatásának következménye – mondja Augusztinovicz doktornő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy az ún. hipoallergén cicák sem jelentenek biztos megoldást a problémára.
A WHO jelen ismeretei szerint összesen nyolcféle macskaallergén –molekuláris komponenst tart számon, ezek közül a Fel d1 az egyik legjelentősebb, ami az állat nyálmirigyében és a hámon választódik ki. Megfigyelhető, hogy idősebb, valamint ivartalanított macskák esetében a Fel d1-koncentráció alacsonyabb, sőt macskafajonként is változó a termelt allergén mennyisége. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy bár valóban léteznek olyan macskafajok (pl. a szibériai macska), amelyek szervezetében alacsonyabb a Fel d1- szintje, ugyanakkor egy hipoallergénként számontartott macska esetében is fennáll a lehetősége, hogy panaszt okozzon az arra érzékenyeknek.
2025. január 15.
Az immunrendszer, vagyis a test komplex védelmi rendszere kulcsfontosságú a fertőzések, betegségek elleni küzdelemben. Egészséges működéséhez természetesen nélkülözhetetlen a vitaminok és ásványi anyagok megfelelő bevitele, támogatása azonban nem csak kizárólag ezek pótlásában merül ki. Bakk Brigitta, a Rama dietetikusa segített összeszedni az immunerősítés legfontosabb tudnivalóit, és azt, hogyan kerülhetjük el a hiánybetegségeket, amelyek gyengíthetik a szervezet védekezőképességét.
Tegyük az immunerősítést napi rutinná
A rendszeres testmozgás mint a séta, a kocogás vagy a jóga, javítja a vérkeringést, segíti az immunsejtek jobb működését. Fontos, hogy mindennapos rutinná tegyük a megfelelő hidratálást és az antioxidánsokban gazdag ételek, például a bogyós gyümölcsök fogyasztását, amelyek fokozzák a szervezet védekezőképességét. Kezdjük például a napot azzal, hogy az első egy órában elkortyolunk egy liter vizet, reggelire pedig készítsünk turmixokat a különböző fagyasztott bogyós gyümölcsökből, amelyeket a meleg reggelit kedvelők a gőzölgő zabkásájukra is tehetnek.
Ásványi anyagok – az elfeledett kincsek?
Az ásványi anyagok olyan természetes eredetű elemek vagy vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. A vas ezek közül olyan nyomelem, amely az oxigén szállításáért felelős a szervezetben, hiánya súlyos vérszegénységet okozhat. A húsok, különösen a marhahús, a belsőségek és a hüvelyesek jelentős vasforrások, míg a C-vitamin bevitele segíti a vas felszívódását. Azonban a kávé és a tea csersavtartalma gátolja a vas hasznosulását, így érdemes figyelembe venni, hogy ezek bevitelét időben toljuk el, ha vasban gazdag ételek, vagy más nyomelemek (réz, cink, jód, szelén) fogyasztunk. Nem szerencsés például kávét vagy teát rögtön étkezés után, ezért érdemes várni egy-két órát. A kalcium, amely a makroelemek csoportjába tartozik, szintén létfontosságú a csontok és fogak erősségéhez, hiánya pedig csontritkuláshoz és gyakori csonttörésekhez vezethet. A makroelemek közül figyeljünk még a csontképződéshez foszfor, az az idegrendszer szabályozásához szükséges nátrium, valamint a kálium és a magnézium bevitelére.
Vitaminhiányok – amiről annyit beszélünk
Már kiskorunkban megtanuljuk, melyek a legfontosabb vitaminok, azonban rendszeresen megfeledkezünk arról, hogy pótoljuk a napi mennyiséget. A D-vitamin ezek közül kulcsfontosságú, hiszen a kalcium felszívódásának segítésével szerepet játszik a csontok és fogak egészségének megőrzésében. A napfény hatására termelődő D-vitamin különösen a téli időszakban hiányos, ezért fontos, hogy olyan táplálékkiegészítők vagy ételek fogyasztásával pótoljuk a szükséges mennyiséget, mint a halmájolaj, a tojás vagy a D-vitaminnal dúsított Rama margarinok.
Sokszor megfeledkezünk az egyik legfontosabb vitaminról, az állati eredetű termékekben előforduló B12-ről, amelynek hiánya vérszegénységet, idegrendszeri zavarokat és az emésztőrendszeri problémákat okozhat. Épp ezért, különösen a vegán és vegetáriánus étrendet követőknek érdemes rendszeresen fogyasztani B12-vitamin-tartalmú étrendkiegészítőket. Természetesen ezek mellett az A-, C- és más vitaminok bevitele is nagyon fontos. Legyünk kreatívak, lepjük meg magunkat minél változatosabb megoldásokkal. A C-vitamin pótlására jó praktika lehet, ha a hideg időszakban elérhető zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztjuk, például feketeretket, narancsot és egyéb citrusféléket, vagy savanyúkáposztát és egyéb fermentált zöldségeket, amelyek különösen jó hatással vannak a bélflóra egészségére.
A túlzott immunerősítés veszélyei
Bármennyire is tudatosak vagyunk, az immunerősítésnél is fontos a mértékletesség. A túlzott vitaminfogyasztás, különösen a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) esetében, toxikus hatásokat okozhat, mivel ezek a vitaminok a szervezetben elraktározódnak. A vízben oldódó vitaminok, mint a C-vitamin, nagy mennyiségben megterhelhetik a veséket, ezért mindig figyeljünk a mértékletes fogyasztásra, és ha étrendkiegészítő formájában visszük be, tartsuk be az előírt adagokat és a fogyasztás körülményeit (például étkezés után, bő folyadékkal).
2025. január 14.
A szorongásos zavarok és a depresszió valódi pszichiátriai betegségek, amelyek kezelése gyógyszeres támogatásra és pszichoterápiára épül. Az utóbbi években, évtizedekben azonban egyre több bizonyíték támasztotta alá, hogy a megfelelő életmód megelőző és akár gyógyító hatású is lehet, és több oldalról is támogathatja az érintettek felépülését. Dr. Szekeres György PhD, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, egyetemi docens járta körbe a témát.
A depresszió és a szorongásos zavar pszichiátriai kórképek
Amikor úgy fogalmazunk, hogy „depressziós vagyok”, „állandóan szorongok”, tudnunk kell, hogy ezek a kifejezések valódi betegségeket leíró megnevezések. A depresszió orvosi diagnózisának azonban fontos kritériuma az időtartam. A tartós lehangoltság kialakulása hosszas folyamat, de ha két hete már olyan mértékben lehangolttá válik valaki, ami jól elkülöníthető a személy és/vagy a környezete számára, fel kell figyelnünk rá. A depresszió jelentős eltérés jelent az úgynevezett normalitástól, amely általánosságban azt jelenti, hogy a személy képes az öröm átélésére, el tudja látni a feladatait, meg tud felelni az alapvető szociális elvárásoknak, tud kapcsolatokat tartani, másokkal együttműködni.
A szorongás pedig egy evolúciónk során kialakult vészjelzés, amire szükségünk volt a mindennapi túléléshez. A szervezet azonban időnként tévesen reagál bizonyos helyzetekre, mint egy rövidzárlatos riasztó, amely veszély nélkül is jelez. Ezt éljük meg kóros szorongásnak, amelynek kategóriájában különféle zavarokat nevesítenek a szakemberek, mint például generalizált szorongás, kényszerbetegség, fóbiák és pánikbetegség.
Mint minden pszichiátriai betegség esetén, ezen kórképeknél is a legfontosabb a valódi diagnózisra épülő kezelés, amely optimális esetben szinte mindig összetett: gyógyszeres és pszichoterápiás. Ehhez a komplex ellátáshoz csatlakozik egyre erőteljesebben az életmód orvoslás, amely bizonyítékokkal támasztja alá jótékony, gyógyító hatásait. Egy 2022-es tanulmányban például közel 19.000 szorongásos zavarral élő beteg kezelésének eredményességét vizsgálták, és arra jutottak, hogy az életmód orvoslás rövid távon hatékonyabb, mint a csupán gyógyszeres ellátás és különösen, mint az ellátatlanság. (A hosszú távú eredményeket még vizsgálni kell.)
De milyen életmód tényezők segíthetnek?
Rendszeres mozgás
A mozgás a legfontosabb kiindulópont, hiszen számos bizonyíték támasztja alá, hogy hatékony a hangulatjavításban és a depresszió tüneteinek csökkentésében. Szorongásos zavar esetében különösen az olyan típusú, meditatívabb típusú mozgásformákat találták hatásosnak, mint a jóga, a tai chi, a csikung. A mozgás fizikai szinten serkenti a szerotonin és az endorfintermelést, amelyek olyan kémiai anyagok, amelyek eleve a depresszió ellen hatnak. Pszichés szinten pedig a rendszeres fizikai aktivitás növeli az önbizalmat, javítja az önértékelést, fokozza a kompetencia érzetét és jó hatással van a szociális kapcsolatokra. A leghatékonyabb mozgásprogram összeállításában érdemes mozgásterapeuta segítségét kérni, de kezdetnek napi 30 perc séta is sokat jelenthet.
A kirándulást, a sétákat, a természet megkedvelését kisgyermekkorban kell elkezdeni. Már a 3-4 éves gyerekeket elvihetjük kisebb túrára, sétákra. (Az ennél kisebbek számára speciális babakocsik, vagy erős apukák szükségesek, mert ők bizony hamar elfáradnak, ölbe kérik magukat.) 
