Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

A 3 leggyakoribb nőgyógyászati fertőzés

Érdekességek2019. március 11.

A hüvelyi fertőzések egy része a nem csupán szexuális úton történő problémák, melyekben nagy szerepe van a hüvelyflóra kényes egyensúlyi állapotának felborulása. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza elárulta, mely panaszok a legjellemzőbbek a nőgyógyászati rendelőkben, és hogy mit lehet ellenük tenni.

A fotó illusztráció: pixabay.com

HPV

HPV, vagyis a humán papillómavírus szót sokan a méhnyakrákkal hozzák összefüggésbe- nem is alaptalanul, hiszen a súlyos probléma mögött gyakran HPV fertőzés húzódik meg, mely összefüggésben van a rendellenes sejtburjánzással.. Ám azt érdemes tudni, hogy ha valakinél elszaporodott a kórokozó, még nem jelenti azt, hogy rákos sejtek is jelen vannak.

Általában szexuális úton fertőződik meg a beteg, ám ez nem törvényszerű, egyéb módokon – pld. közös borotva használat – is létrejöhet a fertőzés. A HPV-nek több típusa is létezik, melyek közül vannak olyanok, amik magasabb és alacsonyabb daganatkeltő tulajdonsággal bírnak, jóindulatú vagy rosszindulatú daganatok létrejöttét okozva. Megjelenési formái igen változatosak lehetnek, hiszen vannak esetek, amikor teljesen tünetmentes a fertőzés, de előfordulhat, hogy gyulladás, folyás, esetleg szemölcsök jelennek meg.

Ma már létezik HPV-elleni védőoltás, mely három injekciós kezelésből áll, és több HPV vírus ellen védi meg a szervezetet, így sok rosszindulatú daganat létrejöttét akadályozza meg. Bár egészséges esetben az immunrendszer sokszor legyőzi a fertőzést.  Súlyosabb esetben, ha a cytologiai vizsgálat kóros eredménye vagy a méhszáj képe alapján az orvos úgy ítéli meg, a méhszáj kúp alakú kimetszése és annak szövettani megítélése indokolt. Magas rizikójú HPV fertőzés esetén nagyon fontos a rendszeres nyomonkövetés!


Candidiasis

A hüvelyi candidiasis igen gyakori gombás fertőzés, mely gyakran visszatérő panaszokat okoz. Fehér, darabos, tejszerű folyás jellemzi, melyet kiegészíthet viszkető, égő érzés, gyulladás is. Kiváltó oka a lactobacillusok hiánya, ami miatt a hüvely eredetileg savas flórája lúgos irányba tolódik, így nem képes kordában tartani – az amúgy is jelen lévő- candida gombát. Ezt több minden is kiválthatja, pl. antibiotikum szedése, nem megfelelő intim higiénia, hüvely irrigálása, egyéb betegségek stb. Kezelése történhet orális szerekkel és helyileg alkalmazható készítményekkel.

Bakteriális vaginosis

A leggyakoribb nőgyógyászati fertőzés a bakteriális vaginosis, melyet szintén a lactobacillusok hiánya következtében létrejött PH-eltolódás okoz. Ennek következtében a hüvelyben egyébként is meglévő kóros mikroorganizmusok elszaporodnak, ami olyan tünetekben nyilvánul meg, mint a kóros, jellemzően halszagú hüvelyi folyás.

Kezeletlen esetben a felszálló fertőzés kismedence gyulladást is okozhat, ezért megfelelő kezelése elengedhetetlen. Terápiája szájon át szedhető gyógyszerrel, illetve hüvelykrémmel történik- mondja dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza.

Diagnózis, kezelés

A nem csak szexuális úton történő fertőzések általában kellemetlen hüvelyi folyással, égő, viszkető érzéssel járnak, így a tüneteket megjelenésekor célszerű minél hamarabb szakemberhez fordulni, aki kenetvétellel mintát vesz és megállapítja, milyen típusú is a fertőzés. Ezek után meghatározza a szükséges terápiát, majd annak végeztével ellenőrzés céljából ismét mintát vesz, hogy sikeres volt-e a kezelés.

Fontos tudni, hogy a fertőzések megelőzése érdekében érdemes a megfelelő intim higiénia betartása, a biztonságos szexuális élet, valamint antibiotikumos kezelés után célszerű lactobacillust tartalmazó készítményt alkalmazni pár napig.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél

2019. december 03.

A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.

A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.

A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.

Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.

A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.

A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.

Táplálkozási zavarok: bulimia nervosa

2019. december 03.

A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.

 
Mi a bulimia?


Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.

A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.

A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).

Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.

Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt

2019. december 02.



Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

“Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben.

A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.

A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.

A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.