Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A 3 leggyakoribb párkapcsolati probléma - különböző félelmeken alapszik

Érdekességek2023. október 24.

A félelem nem jó tanácsadó, az bizonyos. Ugyanakkkor sok párkapcsolatban jelen van ez az érzés... Hogyan fejezzük ki érzéseinket, és hogyan győzzük le az érzelmi távolságot?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A legsűrűbben előforduló félelmek sokfélék lehetnek. Minden esetben valamilyen mértékben megjelenik az összetartozástól, elkötelezettségtől, a változástól, változtatástól, illetve az elhagyástól való félelem. Természetesen ebben sem vagyunk egyformák, néhányan erősebben tartanak bizonyos dolgoktól, mint mások.
 

1. Az összetartozástól való félelem

Már gyerekkorban gyakran előfordul, hogy attól félünk, valaki egészben lenyel bennünket vagy valamiért nem lehetünk azok, akik valójában vagyunk. Minden egészséges ember független szeretne lenni, meg szeretné őrizni személyiségét: mit szeret és mit nem, miben erős és miben gyenge. Az első számú félelem tehát az önállóság elvesztésével kapcsolatos, nem szeretnénk, ha valaki ránk kényszerítene bármit is, ami valójában nem mi vagyunk.

Pedig sok párkapcsolatban megesik, hogy az egyik fél teljesen feladja önmagát, alapszemélyiségét. Nem csak a választási lehetőségeit veszti el, hanem már azt sem tudja, mi az. Sokan ettől tartanak, ezért nem mernek igazán intim viszonyba kerülni társukkal. A másik véglet, mikor valaki túlságosan aggódik saját személyiségének elvesztése miatt.

2. A változástól való félelem

Előfordul, hogy attól félünk, társunk meg fog változni, máskor meg attól, hogy egyáltalán nem lesz változás valamilyen téren. A jó irányban történő elmozdulást is sokszor nehéz kezelni. A megszokott viselkedésben és napirendben történő változás bizonyos esetekben gondot okozhat, mert újakat kell kialakítanunk helyettük, alkalmazkodni kell egy vadiúj helyzethez.

A változtatásokról nyíltan kell beszélni, csakúgy, mint a félelmekről, reményekről, motivációkról és praktikus dolgokról. Még az éles vita is jobb annál, mintha magunkba fojtanánk érzéseinket.


3. Az elhagyástól való félelem

A legtöbben nem szeretünk egyedül lenni, elvégre társas lények vagyunk. Sokszor rémülettel tölt el bennünket, ha elképzeljük, elutasítanak vagy elhagynak bennünket. Annak ellenére, hogy biztosak vagyunk benne, egyedül is boldogulnánk valahogy, azt is erősen érezzük, hogy mássokkal könnyebb (ez egy alapösztön).
Ahhoz, hogy függetlenek és érzelmileg egészségesek legyünk, meg kell oldanunk a leggyakoribb párkapcsolati problémákat.
 
A leggyakrabban előforduló problémák különböző formákban jelennek meg:

A problémák minimalizálása

Ismerjük be félelmeinket! Nincs semmi baj azzal, ha félünk a szoros összetartozástól, mert aggodalmat érzünk függetlenségünk elvesztése miatt. Ha tudatosan kezeljük a félelmet, sokkal könnyebb lesz megbirkózni vele. A tudat, hogy ez egy gyakori gond, az is segít túllépni rajta. A helyes meglátás segít megszüntetni a félelmet.
 
Megfelelően fejezzük ki magunkat! Ha attól tartunk, hogy társunk elhagy, ne úgy reagáljunk, hogy még több figyelmet követelünk. Inkább osszuk meg társunkkal érzéseinket, minthogy viselkedésünkkel tényleg elűzzük magunk mellől.

Tanuljunk! A bölcsességből soha nem elég. Rengeteg módszer (internet, csoportok, szakemberek, stb.) áll rendelkezésünkre, hogy megtudhassuk, hogyan szabadulhatunk meg a félelemtől, amely csak csökkenti energiaszintünket.
 
Biztos, hogy nem könnyű a bevett viselkedésmintáktól megszabadulni, de mindenképpen megéri energiát fektetni bele, mert az biztosan meg fog térülni.
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)