A 4 leggyakoribb rosszindulatú nőgyógyászati daganat
Érdekességek2022. november 02.
A rosszindulatú nőgyógyászati daganatos kórképekről egyre több adat áll rendelkezésre, ezért fontos, hogy minden nő tisztában legyen a leggyakoribb ráktípusokkal, rizikófaktorukkal, szűrésükkel. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokban jártas orvosa ezekre hívja fel a figyelmet.
A rosszindulatú daganatok évről évre rengeteg életet követelnek, ezért igen nagy hangsúly van a prevención, szűréseken, hogy a lehető legkorábban fel lehessen ismerni a kóros elváltozásokat és a kezelést mihamarabb el lehessen kezdeni. A 4 leggyakoribb nőgyógyászati rák a méhnyak/méh/petefészek/mellrák.
Méhnyakrák
Az egyetlen olyan nőgyógyászati ráktípus, melynél kimutatható már a rákmegelőző állapot is (CIN1, CIN2, CIN3). Erre a vizsgálatra speciális szűrés (Pap-teszt) áll rendelkezésre, melynek során a kenetvétel eredményét a P-skálán értékelik (P0, P1, P2, P3, P4, P5). Önmagában azonban ma már ez kevés, ezt kiegészíti a Bethesda klasszifikáció (negatív, ASCUS bizonytalan, LSIL, HSIL-CIN1, -CIN2, -CIN3/CIS). A vizsgálat igen fontos, évenként ajánlott elvégezni, mivel a méhnyakrák kialakulásáig akár egy évtized is eltelhet, és az idejében felimert elváltozás így életmentő lehet. Létrejöttében a Humán Papillóma vírus oki szerepe bizonyított, lehetőség van a HPV fertőzöttség kimutatására is. Kóros cytologiai/ kolposzkópos eredmény esetén a méhnyak kúp alakú kimetszése javasolt lehet (loop konizáció).
Ez a szövettani eredmény meghatározásán túl – amennyiben sikerül az abnormális részt teljesen eltávolítani – nem csak diagnosztikus, hanem terápiás jellegű is egyben. Előrehaladott esetben a méh teljes vagy radikális eltávolítására, kemoterápiára és sugárkezelésre van szükség.
Érdemes tudni, hogy HPV oltással a méhnyakrák kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető, rendszeres szűréssel együtt pedig megelőzhető lenne.
Tünetek: köztes vérzés, fájdalmas szexuális együttlét, kóros hüvelyi folyás, alhasi fájdalom. Lehet azonban tünetszegény is.
Rizikófaktor: koràn kezdett aktív szexuális élet, gyakori partnercsere, hormonális fogamzásgátlók.
Méhtestrák
A méhtestrák jellemzően később jelenik meg, általában az 50 évnél idősebbeket sújtja. Hátterében ösztrogéndominancia, ösztrogén tartalmú készítmények használata, a mozgásszegény életmód, elhízás, késői menopauza állhat. Amennyiben idejében fény derül a daganatra (legtöbbször nem várt vérzés jelentkezik) úgy a szövettani igazolást (Fractionalt Abrasio) követően műtéttel eredményesen gyógyítható – ám ehhez rendszeres ellenőrzésre van szükség, menopauza után is.
Maga a rák a méh belhártyájából, az endometriumból indul ki, és áttéteket képezhet. Amennyiben korai stádiumban ismerjük fel, úgy a méh/petefészkek/petevezetők teljes eltávolításával elérhető a gyógyulás. Sokszor azonban a nyirokcsomók eltávolítása mellett sugár és kemoterápiára is indokolt.
Tünetek: köztes vérzés, klimax után ismét megjelenő vérzés ( ez mindig vizsgálatot igényel!)
Rizikófaktor: ösztrogéndominancia, ösztrogénpótlás (pl. Klimax hormonterápia), menopauza, elhízás, genetika
Petefészekrák
A petefészekrák kialakulásának valószínűsége szintén az életkor előrehaladtával magasabb. Mivel jellemzően tünetszegény (ha vannak, akkor is általános tünetei vannak), így gyakran (az esetek 3/4-ében!) késői stádiumban diagnosztizálják, amikor már szövődményes és áttéteket képez. Éppen ezért fontos a szűrésen (ultrahang, tumormarkerek, szükség esetén képalkotó vizsgálatok) való részvétel, ahol még idejében fény derülhet az állapotra.
Tünetek: tünetszegény, haspuffadás, gyomor/bélpanaszok, vérzészavarok, fogyás, medencetájéki fájdalom, haskörfogat növekedés-hasűri folyadék (ez már szövődményre utal)
Rizikófaktor: genetika, menopauza, családi halmozódás, BRCA-1 és BRCA-2 génmutáció, hormonkezelés, mesterséges ovuláció létrehozása ( lombik programok), késői szülés, nők, akik nem szültek/szoptattak.
Mellrák
Az emlőrák jellemzően 35-40 éves kor felett fordul elő, ám egyre gyakoribb, amikor fiatalabbaknál alakul ki. Igen eredményesen kezelhető, ám ehhez – ahogy az összes daganat esetén- kulcsfontosságú az odafigyelés, a korai diagnózis- mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza. Ehhez otthoni önvizsgálatra, 18 éves kortól évenkénti rákszűrésre (fiatalon UH+ tumormarkerek, 40 év felett mammográfia+tumormarkerek: CA 15-3, CA 549, MCA,TPS) van szükség. Természetesen panasz esetén mielőbbi nőgyógyászati konzultáció javasolt!
Tünetek: fájdalmas(-atlan!) csomó a mellben-hónaljban, ciklustól függetlenül, váladékozás, a bőr vagy a mellbimbó behúzódása.
Rizikófaktor: életkor, genetika (BRCA mutáció), családi halmozódás, hormonterápia (pl. IVF, klimax kezeléséhez használt hormonok), dohányzás, nők, akik nem szültek/szoptattak vagy az első gyermeküket 30 éven felül szülték.
forrás: Bébik.hu
