Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A 9 legjobb kifogás, hogy miért nem élünk egészséges életet

Érdekességek2018. május 15.

Azok a kifogások, melyek az egészséges életmóddal kapcsolatosak, remekül tartják magukat, még ha sokszor épp az ellenkezőjük fedi is a valóságot. A TE fejedben is van olyan tévhit ("túl drága", "nekem erre nincs időm"), amely megakadályozza számodra a jó közérzetet? Érdemes utánanézni mi az igazság!  

1. Túl körülményes beszerezni az egészséges hozzávalókat!
Ma már a legtöbb nagyáruházban és bevásárlóközpontban lehet kapni friss zöldséget, gyümölcsöt és reform termékeket – semmivel sem bonyolultabb megtalálni az egészséges alternatívákat, mint azokat, amelyeket eddig vettünk. A helyi piacokon pedig akár házi termékeket is vásárolhatunk őstermelőktől, és egyre-másra nyílnak a bioboltok és egészséges ételeket kínáló éttermek, büfék is.
Tipp: Ma már az interneten is megtalálhatod a lakóhelyedhez legközelebb eső ökoboltokat, egészséges éttermeket, piacokat. Magyarország zöld térképe >>>


2. Túl drága a friss zöldség
Miért, a pizzát házhoz szállítani olcsó? Persze, a McDonald’sban már pár száz forintból eltömheted a gyomrodat, de azt jobb, ha tudod, hogy nagyjából zéró tápértéke van a gyorskajáknak. A zöldség- és gabonafélék – néhány kivételtől eltekintve - jóval olcsóbbak, mint a húsfélék, ez tény. Persze, ha bio minőségről beszélünk, akkor már drágább a zöldség, de ugyanilyen arányban drágább a bio hús is. A hagyományosan termelt zöldségfélék azonban még így is kevesebb káros adalékanyagot és hozamnövelőt tartalmaznak általánosságban, mint a nagyüzemi körülmények között nevelt állatok húsa.

3. Én ragaszkodom a hagyományos, magyaros ízekhez!
Mintegy tonnányi vegetáriánus és reform szakácskönyv és jónéhány hazai gasztroblogger is számottevő bizonyíték arra, hogy igenis, lehet finom reform ételeket főzni, akár hús nélkül is, sőt, jól is lehet lakatni vele az egész családot. A magyaros ízvilágú ételeinket is elkészíthetjük reform alapanyagokból és kíméletes konyhai eljárásokkal –  épp olyan finomak lesznek, mint amit megszoktunk (ha nem még ízletesebbek).

4. Sport? Ugyan, mikor van nekem arra időm?
Az idő az első számú kifogás még mindig, ha valami olyan dologról van szó, amihez egy picit módosítani kellene a szokásainkon vagy hozzáállásunkon. Közhely, de igaz: arra van időnk, amire akarjuk. Ha igazán elszánjuk magunkat, tudunk időt találni a mozgásra, ez sokkal inkább a tevékenységek rangsorolásának kérdése. Persze, kényelmesebb a tévé előtt heverészni esténként, mint tornázni egyet vagy munka után, neadjisten előtt beugrani egy jógaórára. De innentől ez kényelmi szempont, és nem időhiány. A kérdés az, hogy mennyire lesz majd kényelmes orvosoknál és kórházakban tölteni az időnk nagy részét ahelyett, hogy most tettünk volna magunkért heti háromszor fél órában.
Ugyanez igaz az egészséges életmód más aspektusaira is: haladhatunk kis lépésekben, kezdhetjük kis időráfordítással, és amikor érezzük az adott szokás jótékony hatását, emelhetjük a rá szánt időt (és esetlegesen pénzt). A lényeg, hogy bátran kísérletezzük ki magunknak, mi az, ami jól esik – onnantól nem lesz szükségünk noszogatásra vagy további motivációra, a tevékenység öröméért fogjuk végezni.

5. Megyek én eleget egész nap, minek sportoljak?
Remek, ha valaki akár csak napi fél órát is sétára szán az idejéből, mondjuk munka után egy parkban vagy ha egy megállóval előbb száll le és sétál. A munkánkból adódó teendők elintézése és az ezek utáni rohangálás viszont, valljuk be, nehezen nevezhető sportnak. A rendszeres, egészségvédő mozgás lényege nemcsak a fizikai aktivitás, hanem az is, hogy közben csak a mozgás örömére koncentrálunk és közben kikapcsol az agyunk. Ehhez még számos egyéb szempont is járul: például, hogy a mozgás éppen az edzettségi fokunknak megfelelő legyen és eléggé kifárasszon, serkentse fokozottabb működésre a tüdőnk, a szívünk és a vérkeringés munkáját. A sport méregtelenítő és állóképességet javító funkciója csak így érvényesül!
Tipp: Ha valaki egész nap lót-fut a munkájából adódóan, vagy fizikai munkát végez, válasszon megnyugtató mozgásformát, amivel ellensúlyozni tudja az egész napi aktivitást, például: jóga, úszás, séta.

6. Zöldség? Hogy lehetne azzal jóllakni?
Egyrészt úgy, hogy a zöldségfélék tele vannak értékes rostokkal és remekül telítenek. Másrészt sok bennük a tápanyag és ezért sokszor kevesebb is elég belőlük, mintha hagyományos fehér lisztből készült pékárukat, fehér rizst, krumplit, húst és hasonlókat ennénk. A szervezetünk egy idő után sokkal jobban érzi, mire van szüksége, az egészséges ételekből pedig anélkül tudja magát kitűnően fenntartani, hogy a maradékot el kellene raktároznia zsírpárnaként.
Sokan nem tudják, hogy a vegetáriánus konyhában jóval több, különféle eljárásokkal elkészített gabona- és zöldségfélét használnak, mint ami a mai magyar konyhában szokásos, például kölest, hajdinát, árpát, bulgurt, kuszkuszt, tönkölybúzát és még lehetne folytatni a sort. Emellett számos olyan húspótló készítmény is van, ami jellegében és ízvilágában hasonlít a húsfélékhez, például gabonakolbászok- és felvágottak, tofu, szójavirsli, szejtán (búzahús) és társaik. Tehát tévhit, hogy aki egészségesen akar táplálkozni vagy csökkentené a húsfogyasztását, annak kizárólag zöldségen kell majd élnie!

7. Fogalmam sincs, hús nélkül milyen ételeket készítsek.
Talán ezen a legkönnyebb változtatni, ma már hihetetlen bőségben állnak rendelkezésünkre használható és valóban finom reform, vega, vegán és nyers receptek.

Elsőként nézz körül a Harmonet háziasszonyának rovatában, a Nagyi konyhájában reform, kímélő és nem utolsósorban finom ételekért!

Vegetáriánus ételek >>>
Kímélő fogások >>>

8. A környezetemben mindenki dohányzik, képtelen vagyok leszokni.
Valóban ez az egyik legnehezebb kérdés az összes közül – úgy kialakítani az egészséges életvitelünket, hogy a környezetünkben jónéhányan hódolnak annak a káros szenvedélynek, amiről épp megszabadulni próbálunk. Ez igényli a legtöbb akaraterőt és önfegyelmet.

- Sokat segíthet, ha tudomására hozzuk az érintetteknek, hogy próbálunk leszokni a cigiről, a nassolásról, az alkoholról vagy bármi másról és megkérjük őket, hogy tartsák ezt tiszteletben azzal, hogy például munkaszünetben nem kínálnak meg a cigarettásdobozból.

- Ha a tévé előtti nassolást próbáljuk kiiktatni az életünkből, először is ne vásároljunk olyan termékeket, amiről tudjuk, hogy nem tudunk neki ellenállni. Beszéljük meg tervünket a család többi tagjával is – még az is lehet, hogy ők is egyetértenek és csatlakoznak, együtt pedig biztosan sikeresek leszünk.  Egyet viszont ne tegyünk: ne győzködjük őket akaratuk ellenére!

- Keressünk valami helyettesítőt az átmeneti időszakra: nassoláshoz válasszunk egészséges alternatívákat, amelyek kevésbé hizlalnak, dohányzás helyett rágózzunk.

- Keressünk plusz motivációt, például döntsük el, hogy az eddig cigire vagy édességre költött pénzt megtakarítjuk vagy valami más, nekünk kedves dologra fordítjuk.

9. Ez a szelet süti az utolsó, és jövő héttől új életet kezdek.
Lássuk mindig a teljes képet, és problémáinkra próbáljunk meg hosszú távú megoldást találni az időről időre történő tűzoltás helyett. A halogatás és az azt követő fejvesztett kapkodás nem igazán működik – inkább alakítsunk ki lépésről lépésre követhető stratégiát. Nem érdemes például a csodafogyókúráknak bedőlni, mert a többségük többet árt, mint használ – rövid idő múlva általában visszahízzuk a leadott kilókat, gyakran sajnos még többet is.

Inkább határozzuk el, hogy apró lépésenként változtatunk az életmódunkon: például minden héten próbáljunk ki egy-két új reformételt, minden másnap együnk valamelyik étkezésre nyers salátát, az étrendi változtatásokat pedig kombináljuk egy hatékony stresszkezelő módszer és egy szimpatikus mozgásforma fokozatos beiktatásával. A kis lépésekhez szívesebben alkalmazkodik a szervezetünk és az apró sikerekkel könnyedén fenntarthatjuk a lelkesedésünket is!

Kolontár Elvira
www.hazateres.net


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Csúnyán köhög a gyermek: mi a teendő?

2025. január 17.

„Csúnyán köhög” – panaszolják aggódva a szülők, amikor náthás és napok óta köhögő gyermekeikkel felkeresik az orvost. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vírusfertőzésekkel együtt járó köhögés 3-4 hétig is fennállhat.

A hirtelen hűvösebbé váló szeptemberi hónapban a vírusok is könnyebben terjednek, és a szülők is egymásnak adják a kilincset az orvosi rendelőkben. Szinte nincs olyan iskolai vagy óvodai közösség, ahol ne lennének köhögős-orrfolyós gyermekek. Mivel a gyermekek évi 10-12 alkalommal is elkaphatják egyikét, másikát vagy elkaphatják a felsőlégúti fertőzések valamelyikét ezért – kis túlzással – vannak olyan kicsinyek, akik kisebb-nagyobb megszakítással szeptembertől akár márciusig betegek. 

Elhúzódó köhögés

Mint dr. Mezei Györgyi mondja, a köhögés egy reflexes folyamat, ami bár sokszor valóban igen intenzív és ijesztő lehet az avatatlan fül számára, mégis jelentős szerepet tölt be a szervezet védelmében, hiszen az alsó- és felső légutak tisztulását segíti elő. Sokszor felmerülő probléma, hogy a szülő azzal fordul az orvoshoz, hogy a gyermek „csúnyán köhög”. Mivel nem egzakt orvosi kifejezésről van szó, ezért érdemes az alábbi kérdéseket átgondolni a kivizsgálás előtt:


Mennyi ideje áll fenn a köhögés? 
Hirtelen vagy fokozatosan alakult ki?
Változott-e a köhögés jellege az idő múlásával?
Száraz vagy váladékos (produktív)? Ha váladékos, milyen színű és állagú a köpet?
Mikor rosszabbodik a köhögés?
Kapcsolódik-e a köhögés egyéb tünetekhez?
A köhögés kezdetén vagy bármelyik szakaszában volt-e láz?
Szed-e a gyermek bármilyen gyógyszert?
Van-e valamilyen ismert allergiája vagy asztmája a gyermeknek?


– A gyermekkorban jelentkező akut betegségek legfőképp fertőzéses eredetűek. Természetesen most, hogy a kisgyermekek egyik légúti betegségből a másikba esnek, nem is kell rögvest immunrendszert érintő vagy krónikus betegségtől tartani, és fontos, hogy a szülők azzal is tisztában legyenek, hogy a köhögés-orrfolyás akár 3-4 hétig is „ragaszkodni fog” a kicsinyekhez – magyarázza a gyermekpulmonológus.

Mitől lesz csúnya a köhögés?

–Amikor a gyermek megbetegszik és tartósan köhög, elsősorban azt figyeljük meg, hogy a köhögés mellett milyen az általános állapota: elesett vagy jókedvű; tud-e megfelelően enni-inni, zavarja-e a köhögés alvását, hétköznapi tevékenységeit? Enyhülnek-e a panaszok az orrszívást, orrfújást vagy az orrmosást követően? Az általános állapot megfigyelése mellett azonban arra is figyelni kell, hogy okoz-e bármiféle légzési nehezítettséget a köhögés. A nehezített légzésről árulkodik a légzési segédizmok használata (az orrszárnyi légzés, a szegycsont felett behúzódó izom, a bordaközi izmok behúzódása és a fokozódó hasi légzés) – ha ezeket a jeleket tapasztaljuk, indokolt a mihamarabb orvoshoz fordulni – figyelmeztet a szakember.

Ételintoleranciára gyanakszik? Így segíthet az ételnapló a tünetek azonosításában

2025. január 17.

Ha ételintoleranciára utaló tüneteket észlelünk magunkon, ne kezdjünk bele megszorító diétába. Inkább ragadjunk tollat és papírt, és kezdjünk naplóírásba! Ezzel a gasztroenterológusnak is segítséget nyújthatunk a pontos diagnózis felállításához – tanácsolja dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa, akit a táplálkozási napló jelentőségéről faggattunk.

A „nemszeretem” ételek és az ételintolerancia

Amikor filmnézés közben elfogyasztunk egy tál pattogatott kukoricát, és elkortyolunk hozzá egy pohár üdítőitalt, két akciójelenet között nem feltétlenül jut eszünkbe, hogy milyen sokféle anyagot és ételkomponenst juttatunk a szervezetünkbe, amelyek feldolgozása akár kihívást is jelenthet számára.

–Az emésztőrendszerünkbe jutott élelmiszerek és élelmiszer-komponensek alapvetően kétféleképpen válthatnak ki panaszokat: ételintolerancia és ételallergia formájában. E kettő közül az ételintolerancia gyakoribb megjelenési forma, amely a lakosság 10-30 százalékát érintheti – magyarázza dr. Pászthory Erzsébet.

Az ételintolerancia az allergiával összehasonlítva egy kevésbé súlyos állapotot jelent, és röviden úgy lehetne jellemezni, hogy az emésztőrendszerünk nem képes bizonyos ételeket vagy ételösszetevőket megfelelően feldolgozni. A klasszikus ételintoleranciákat enzimdefektus okozza (ezt látjuk például laktózintolerancia esetében), de étrendünk sokféle összetevője, élelmiszer-adalékanyagok (pl. szulfitok, nátrium glutamát), az élelmiszerekben előforduló természetes vegyi anyagok (pl. hisztamin) vagy toxinok is kiválthatják panaszainkat. Ha csak abból indulunk ki, hogy hány ezerféle adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban, hogy ízeket, színeket, megfelelő állagot és eltarthatóságot adjanak a feldolgozott élelmiszereknek, abból már sejthető, milyen nagy kihívásokkal kell emésztőrendszerünknek megbirkóznia.

Természetesen az ételintolerancia is sok kirakóelemből áll össze, így többek között az emésztőszerv állapota, az esetlegesen fennálló felszívódási zavarok vagy az emésztőenzimek működése is hatással van kialakulására. Összességében egy rendkívül kellemetlen állapotról van szó, ami igen sokszínű tünetek formájában jelentkezhet, és megkeserítheti az érintettek életét. Ezek a tünetek ráadásul sokszor késleltetve, az étkezés után akár órákkal vagy napokkal később jelentkeznek, ami miatt nehéz a problémát jelentő étel tetten érése. 

Így segítheti az ételnapló az ételintolerancia diagnózisát

Mint Pászthory doktornő hangsúlyozza, ha bizonyos ételek elfogyasztásakor tüneteket tapasztalunk, már a gasztroenterológussal történő találkozást megelőzően célszerű ételnaplót vezetnünk, első lépésben saját magunk számára. A naplóban tételesen listázni kell a panaszokat megelőző 48 órában elfogyasztott valamennyi étel és ital típusát, elkészítési módját, mennyiségét (pl. 2 szelet felvágott, 1 dl kefir, 1 kis tányérnyi leves, egy marék mogyoró) és időpontját. Fontos, hogy ha készételt (pl. joghurtot, kenyeret vagy felvágottat) vásároltunk, azt is írjuk mellé, hogy milyen gyártmányú volt a készítmény (márkanév, fantázianév), hiszen elképzelhető, hogy a benne lévő adalékanyagok (ételízesítők, fűszerek, tartósítószerek) okozzák panaszainkat; továbbá azt is jegyezzük fel, hogy az adott ételt mivel kombináltuk az étrendünkben (ne feledkezzünk meg a felhasznált ételízesítő anyagokról sem).

Minden tizedik magyar érintett, évente százmilliárdokba kerül a diabétesz

2025. január 16.

Hazánkban több mint egymillióan élnek cukorbetegséggel, az ezen felüli diagnosztizálatlan esetek száma is több százezer lehet. Minden évben 8-10 ezer magyar hal bele a betegségbe és szövődményeibe. A cukorbetegséghez és szövődményeihez köthető gazdasági következmények is súlyosak, hazánkban az ehhez kapcsolódó összes kiadás meghaladja az évi 360 milliárd forintot. Az AstraZeneca és a Magyar Diabetes Társaság stratégiai együttműködést kötött, melynek célja, közösen még jobban hozzájáruljanak a diabéteszhez és szövődményeihez kapcsolódó ellátás hatékonyságának és minőségének javításához. Emellett célul tűzték ki a szakmai és a laikus közönség képzését, az adatvezérelt egészségügyi és mesterséges intelligencia megoldások közös kutatását és fejlesztését, valamint az együttműködés elősegítését a háziorvosokkal és a társszakmákkal.

A világon több mint félmilliárd felnőtt cukorbeteg él, vagyis minden tizedik felnőtt érintett, ezzel a diabétesz korunk egyik legfőbb népegészségügyi problémájává vált. A helyzetet rontja, hogy nemzetközi felmérések szerint a betegek közel fele diagnosztizálatlan. 

2045-re az előrejelzések szerint nyolcból egy felnőtt érintett lesz, ezzel 783 millióra növekszik a betegek száma világszerte, ami 46 százalékos növekedést jelent. A betegek 90 százalékának 2-es típusú cukorbetegsége van, ami hazánkban a várható élettartamot kb. 6 évvel rövidíti. 

Magyarországon több mint 1,1 millió ember él cukorbetegséggel, becslések szerint ezen felül több százezren lehetnek azok, akik nincsenek tisztában a betegségükkel. A felnőtt cukorbetegek száz lakosra jutó száma az elmúlt húsz évben megháromszorozódott. 

Hazánkban évente egy kisvárosnyi embert, kb. nyolc-tízezer főt veszítünk el cukorbetegségben vagy ahhoz köthető szövődményben. “Célul tűztük ki, hogy elkészüljön a nemzeti diabétesz stratégia, amelynek részeként népegészségügyi szűrés keretében juthatnak hozzá a páciensek a szűrővizsgálatokhoz és a diagnosztikai ellátáshoz. Fontos lenne a minél rövidebb és hatékonyabb betegút kiépítése, amelynek első lépéseként – pozitív diagnózis esetén – beutalóval minél hamarabb eljusson az érintett egy szakorvoshoz” – hangsúlyozta Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) elnöke.  

A diabétesz legnagyobb veszélye a társbetegségek kialakulása

A diabétesz a szervezet anyagcserebetegsége, amelynek kiváltó okai között szerepel – a genetikai hajlamon túl – a nem megfelelő életmód, vagyis az egészségtelen táplálkozás és a kevés mozgás. A cukorbetegségből származó legnagyobb veszély mégsem az elhízás, hanem például az idült vesebetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. Mindkét betegség szoros összefüggést mutat a cukorbetegséggel, és a vezető halálokok között szerepelnek hazánkban. 

A cukorbetegséggel élők 43 százaléka krónikus vesebetegségben szenved. Az elmúlt évek tendenciái sem pozitívak: a 2-es típusú cukorbetegség miatt kialakult krónikus vesebetegségben szenvedők száma 74 százalékkal nőtt 1990 és 2017 között. A felnőtt lakosság körében a diabétesz a vezető oka a krónikus vesebetegségnek és a végstádiumú vesebetegségnek is, amikor már egyedül a dialízis vagy a transzplantáció mentheti meg a beteg életét. 


A kardiovaszkuláris betegség nagy kockázatával rendelkező 2-es típusú cukorbetegeknél a leggyakoribb társbetegség a krónikus vesebetegség és a szívelégtelenség. 


Ezek mindegyike gyakorlatilag népbetegségnek tekinthető, hiszen hazánkban az első számú halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, 2019-ben 64 ezer halálozásért volt okolható, ami az összes haláleset 49 százaléka. A szív- és érrendszeri betegségek közül a magasvérnyomás a legelterjedtebb, az érintett páciensek közel harmada szenved benne. Ebből következően a vércukorszint és a vérnyomás szinten tartása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek és az idült vesebetegség kialakulását is. A rendszeres háziorvosi és szakorvosi vizsgálatok segítik idejében felismerni ezeket a betegségeket.