Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A babák 4 százalékát érinti valamilyen újszülöttkori rendellenesség

Érdekességek2021. október 27.

A legtöbb gyermekgyógyász a szülőknek kifejezetten ajánlja a választható újszülöttkori szűrő ultrahangvizsgálatokat. Ennek célja kettős: egyrészt igazolhatja a gyerekek nagy részénél, hogy nem rendelkeznek veleszületett vagy szerzett betegséggel újszülöttkorban, így a később, gyermekkori betegség kapcsán elvégzett ultrahangvizsgálat során talált eltérések esetén megállapítható, hogy az elváltozást az aktuális betegség hozta létre, másrészt kisebb százalékban kimutathatja a klinikai tünetekkel és panaszokkal még nem járó koponyaűri, hasi és csípő ízületi eltéréseket. 

A csecsemőultrahang-vizsgálat jelentőségéről, a segítségével szűrt betegségekről Dr. Karádi Zoltánnal a Czeizel Intézet gyermekradiológus szakorvosával beszélgettünk.

A koponya, a has, és a csípő területére kiterjedő ultrahangvizsgálat ideális időpontja a 6-8. hét, mivel akkor már a csípőérési folyamatok előrehaladottak, a kutacs azonban még nem zárult be. Akkor sem késő és nincs semmi probléma, ha valakinél 3-4. hónap tájékán történik a vizsgálat, hiszen a szűrővizsgálat lényege az újszülöttkori rendellenességek illetve fejlődési zavarok feltárása még a tünetek jelentkezése előtt. Így az esetleges betegségek kialakulása megelőzhető vagy a korai szakaszban diagnosztizálható, amikor még könnyeben kezelhető az elváltozás, nincsenek szövődmények és nem szükséges műtéti beavatkozás” – kezdte a szakember.

Milyen betegségek szűrésére alkalmas a csecsemőultrahang?

Az újszülötteknél a megszokott szűrővizsgálat alapvetően a koponya-, a has- illetve a csípő-ultrahangvizsgálatot tartalmazza, és a leggyakoribb rendellenességek, eltérések felfedésére koncentrál. Ha azonban a gyermekorvos szerint fennáll valamilyen egyéb betegség gyanúja, akkor kérheti például a herék, a lágyrészek, a pajzsmirigy, vagy a nyirokcsomók ultrahangvizsgálatát is, de ezek már diagnosztikus vizsgálatnak minősülnek. Az általános szűréssel a legelterjedtebb betegségek zárhatók ki, illetve a korai diagnosztizálásnak köszönhetően a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.  

A koponyaűri ultrahanggal a fejlődési rendellenességek, a szülés során keletkező fertőzések és vérzések, valamint az esetleges veleszületett agydaganatok fedhetők fel. 

A hasi ultrahang ennél sokkal összetettebb, ott ahány szerv, annyiféle eltérés lehetséges. A leggyakrabban előforduló újszülöttkori vesefejlődési rendellenesség a húgyvezeték szűkület, amely jól felismerhető vesemedence tágulattal jár. „A vesefejlődési rendellenesség 600 újszülöttből nagyjából egyet érint. Korai felismerése rendkívül fontos, mivel kezelés nélkül előbb-utóbb húgyúti fertőzés léphet fel a pangó vizeletben, vagy a feszülő nagy nyomású vizelet a veseszövet károsodását, hegesedését okozhatja. A betegség ebben a szakaszban még nagyon jól kezelhető konzervatív terápiával, vagy szükség esetén a kellő időben elvégzett korrekciós műtéttel. Megelőzhető a veseállomány károsodása, így elkerülhető egy fiatal felnőttkori veseelégtelenség kialakulása.” – emelte ki. 

A hasi ultrahang keretében vizsgálják a gyomorkimeneti régiót is, ami szintén gyakori betegség a babáknál, és kezelés nélkül sugárhányáshoz illetve táplálási nehézségekhez vezethet. A szűrővizsgálattal még a tünetek jelentkezése és a helyzet súlyosra fordulása előtt felderíthető és megkezdhető a kezelés. 

Szintén a hasi területen érintett fontos szerv a máj, amelyben veleszületett állományi ciszták, illetve érfejlődési rendellenességek léphetnek fel, valamint az epe, ahol epeúti eltérések, tágulatok, valamint a veleszületett epekövek okozhatnak gondot.

A csecsemőultrahang keretében szűrt harmadik régió a csípőízület, amikor az ízületi vápa fejlettségét vizsgálják. „Legtöbben ilyenkor a csípőficamra gondolnak, azonban ez valójában elég ritka. Gyakoribb az ízületi vápa alulfejlettsége, ami akár minden 100. babát is érinthet. Ficam ennek az alulfejlettségnek a legsúlyosabb foka, tünetet viszont csak akkor ad, amikor a gyermek már lábra áll, és emiatt bicegni kezd. Ultrahang segítségével jól lehet látni, hogy veszélyeztetett-e a kisbaba, és ha igen, akkor mekkora az eltérések mértéke. Ha az eltérés nagy, terpeszpelenkát illetve Pavlik kengyelt alkalmazunk. A combok szétfeszítése fejleszti az ízületi vápát, amellyel elkerülhetünk egy későbbi súlyosabb ortopédiai műtétet” – hívta fel a figyelmet a szakember. „A csecsemőultrahangon túl egy komplett ortopédiai mozgásszervi szűrővizsgálatot is szoktam javasolni, amikor megvizsgálják a nyakat, a gerincet, a hosszú csöves csontoknak, valamint végtagoknak a lefutását, illetve megnézik azok ízületeinek működését. Ezek ismétlése javasolt lábra álláskor illetve kisiskolás kor előtt” – tette hozzá.

Kinek ajánlott a szűrésen részt venni?

A 6-8. héten esedékes csecsemőultrahang önkéntes alapon kérhető, nem kötelező szűrővizsgálat, azonban elmaradásának kockázatai jelentősek lehetnek fejlődési rendellenességben érintett gyermekeknél. Vannak olyan faktorok, amelyek esetén kifejezetten ajánlott a szűrővizsgálaton való részvétel, például koraszülött, szülési komplikáción átesett vagy intenzív osztályon ápolt babák esetében, izomtónus eloszlási zavart mutató, valamit fertőzésen átesett újszülötteknél.

Javasolt továbbá olyan családokban, ahol ikerterhesség, farfekvéses terhesség, méhen belüli téraránytalanság, fogó- vagy vákuumos műtét történt, illetve ha csípőficam vagy bármilyen anyagcserebetegség fordult elő a családban. 


Hogyan érdemes készülni a vizsgálatra?

Az első és legfontosabb lépés a megfelelő szűrőhely kiválasztása, ebben kérjük az orvosok és védőnők segítségét. „Válasszunk olyan helyet, ahol kifejezetten gyermekradiológusok végzik a vizsgálatot, akik nem csak jobban ismerik a gyerekbetegségek természetét, lefolyását, hanem speciálisan csecsemők illetve gyerekek vizsgálatára alkalmas gépekkel rendelkeznek. Az ultrahangkép minősége mellett a gyerekbarát környezet kialakítása nagyban meghatározza a vizsgálat eredményességét.”

A felnőtt ultrahangvizsgálatokkal ellentétben a csecsemők esetében jóllakott babával érdemes érkezni, mivel izgő-mozgó, éhes gyermek esetén romolhat a kép minősége. A vizsgálat lesötétített szobában történik, ahol a kicsi megnyugszik, így sokkal könnyebb a szűrés elvégzése és sokkal pontosabb lelet készíthető. Cumi, játék a figyelemeltereléshez, illetve váltóruha és cserepelenka az esetleges balesetekre hasznos lehet, egyéb előkészület nem szükséges. A nagypontosságú vizsgálat teljességgel fájdalommentes, veszélytelen az újszülöttekre és mindössze 15-20 percet vesz igénybe.

„Negatív eredmény esetén a szülők megnyugodhatnak, hagy a kisbaba egészséges, a pozitív eredmény viszont kiszűri a látszólag egészséges, de rendellenességeket mutató kibabákat, előbbre hozza a korai és hatékony kezelést, ezáltal megelőzhet komoly a műtéti beavatkozásokat” – foglalta zárásul össze Dr. Karádi Zoltán.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.

D-vitamin: minden, amit tudni kell, mégsem esik szó róla soha

2026. május 02.

Tavasz van, több a napfény – de vajon elég ez a megfelelő D-vitamin szinthez?

Ahogy megérkezik a tavasz, egyre hosszabbak a nappalok, több időt töltünk a szabadban, és az óraátállítás után még inkább úgy érezhetjük, végre feltöltődhetünk napfénnyel. Sokan ilyenkor megnyugodnak: ha süt a nap, biztosan rendben van a D-vitamin-szintünk is. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Bár a D-vitamin az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett „csodaszere” lett, mégis meglepően keveset tudunk róla, a legtöbben csak felszínes információkkal rendelkezünk. Ráadásul számos tévhit is kering a napozástól a táplálkozásig. Bakk Brigitta, a Rama dietetikusa segít tisztábban látni, mi igaz és mi nem.

Egy biztos: a D-vitamin nem csupán egy a sok vitamin közül, a szervezet szinte minden működésére hatással van. Éppen ezért nem mindegy, hogy elegendő áll-e rendelkezésre – még tavasszal sem.

Több mint vitamin: miért kulcsfontosságú?

A D-vitamin szerepe jóval túlmutat a csontok egészségén. Nélkülözhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez, hozzájárul az izomműködéshez, és talán a legmeglepőbb, hogy fontos szerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában is. Emellett a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyában is részt vesz, és egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a hangulatra, sőt a depresszió kialakulására is hatással lehet. Hiánya gyakran alattomosan jelentkezik: fáradékonyság, koncentrációs nehézségek, gyenge ellenállóképesség és izomgyengeség is jelezheti. Hosszabb távon komolyabb következményekkel járhat, gyermekeknél például fejlődési problémákat, felnőtteknél csontlágyulást okozhat.