Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A babázás fejleszti a gyerekek empatikus készségeit

Érdekességek2020. október 09.

A babázás gyerekek fejlődésére gyakorolt jótékony hatásait vizsgálta a Barbie és a Cardiff University közös tanulmánya, amelyből többek között kiderült, hogy babázás közben aktivizálódik az agy társas készségekért, például az empátia kifejlődéséért felelős része.

A fotó illusztráció: pixabay.comEzek a készségek pedig meghatározóak lehetnek a gyerekek későbbi érzelmi, szociális élete, valamint iskolai sikerei szempontjából. A Barbie kapcsolódó magyarországi felmérése emellett rámutatott arra is, hogy ezt az aspektust szinte minden szülő kulcsfontosságú, fejlesztendő területnek tartja.

Elsőként mutatta ki képalkotó eljárással a babázás a gyerekek agyára gyakorolt hatását Dr. Sarah Gerson, a Cardiff University kutatója és csapata. Az elmúlt másfél évben végzett kutatás során összesen 33 4 és 8 év közötti gyerek[3] agyi tevékenységét figyelték meg Barbie babázás közben. A vizsgálat szerint az agy társas információfeldolgozásért, így például az empátiáért is felelős része akkor is működésbe lépett, amikor a gyerekek egyedül játszottak.

Utóbbi esetben a fiúk és a lányok agyi aktivitásában sem tapasztaltak eltérést.  „Ez egy teljesen új felfedezés. Akkor használjuk az agyunk ezen területét, amikor másokra gondolunk, vagy ha kifejezetten más emberek gondolatain vagy érzésein gondolkodunk. A problémamegoldó vagy építő játékokkal szemben a babázás arra ösztönzi a gyerekeket, hogy megteremtsék a saját képzeletbeli világukat és más emberekről, a velük való interakcióról gondolkozzanak.

Az általunk mért agyi aktivitás arra utal, hogy a babákkal való játék segít begyakorolni a később oly fontos szociális készségeket. Ráadásul úgy gondoljuk, hogy ez a világon mindenütt így van, mivel az agy empátiáért és társas készségekért felelős részét hat kontinens számos kutatása egybehangzóan ugyanitt azonosítja” – mondta Dr. Gerson

A kutatás során a gyerekeket többféle játékszituációban is megfigyelték: magukban és a kutatási asszisztenssel közösen is babáztak, de azt is megnézték, mi történik, ha a gyerekek tableten játszanak egyedül vagy a team egyik tagjával.4 Az egyszemélyes játék alkalmával az agy érintett régiója ugyanolyan aktív volt, mint amikor társat is kaptak a gyerekek.


Az önálló tabletes játék során azonban ez az aktivitás alacsonyabb volt, még ha a játékok jelentős részben kreatív elemeket is tartalmaztak. A Cardiff University kutatóinak eredményeihez kapcsolódóan a szülők között is nagyszabású felmérést végzett a Barbie, amelyben 22 ország több mint 15 ezer szülőjét kérdezték meg, 500 magyar szülőt is bevonva.

A fotó illusztráció: pixabay.comBár az empátiát a magyar szülők szinte mindegyike (95 százaléka) kulcsfontosságú és fejlesztendő készségnek tartja, harmaduk sincs tisztában azzal, hogy ebben a babázás is segíthet (27 százalék). A kutatásból az is kiderült, hogy a szülőket egyre inkább foglalkoztatja, hogy megfelelően fejlődtek-e a gyerek szociális készségei az elmúlt hónapokban otthon, karanténban töltött idő alatt. A válaszadók több mint fele (53 százalék) aggódik, hogy az elszigeteltség hatással lehet gyerekükre és arra, ahogyan kapcsolatot teremt másokkal.

Ezzel összhangban a szülők nagy többsége (82 százalék) nagyobb valószínűséggel ösztönzi a gyerekét játékra, ha tudja, hogy az bizonyítottan segíti a társas és érzelmi készségek, például az empátia fejlesztését. „Hiszünk abban, hogy a babákkal, például a Barbie-val való játék pozitív hatással van a gyerekekre, és ezt most már idegtudományi kutatási adatokkal is alá tudjuk támasztani” – mondta Török Kata, a Mattel magyarországi brand managere

„Büszkék vagyunk, hogy babáink olyan készségeket fejlesztenek, amelyek a szülők számára is fontosak, valamint meghatározók a gyerekek jövőbeli érzelmi, tanulmányi és társadalmi sikereiben. Hiszen azok a gyerekek, akiknél korán fejlesztik az empatikus és szociális készségeket, nagyobb eséllyel szereznek jobb bizonyítványt, tovább maradnak az iskolapadban és összességében jobb döntéseket hoznak későbbi életükben.”

„A gyerekkor jó játékai, például a babázás vagy a mesehallgatás fejlesztik a képzelőerőt, a társas érzelmi készségeket, így az empátiát. A szituációs játékok, szerepek eljátszása a babákkal lehetőséget adhat a gyerekek számára, hogy a saját életükben zajló társas élményeket újra átgondolják, feldolgozzák, valamint megélhessék és megérthessék a szereplők szempontjait. A fejlettebb szociális érzékenység és a társas élet információinak részletgazdagabb feldolgozása mélyebb megértést, jobb konfliktustűrést, konfliktuskezelést eredményezhet. Az ilyen gyerekek elfogadóbbak a többiekkel, segítőkészebbek és képesek mások érdekeit is képviselni, például egy iskolai helyzetben, amikor meg kell védeniük egy társukat mások zaklatásával szemben” – mondta a megállapítások kapcsán Dr. Belső Nóra, pszichiáter szakorvos.  


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.