Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A BCG-oltás befolyásolhatja a Covid-19 tüneteit

Érdekességek2020. augusztus 26.

Fotó: gettyimages.com

A BCG-oltás befolyásolhatja a Covid-19 tüneteit egy önkéntesekkel végzett új holland kutatás eredményei szerint.

Az eredetileg a tuberkulózis ellen kifejlesztett BCG (Bacille Calmette-Guérin) vakcinának hosszan tartó, általános immunstimuláló hatása is van, ezért többféle fertőző betegség, így az új koronavírus okozta Covid-19 ellen is hatásos lehet.

Mihai Netea, a hollandiai Nijmegenben lévő Radboud Egyetem belgyógyász professzora és kutatócsoportja a BCG más betegségek ellen is védő hatásait, az “edzett immunrendszert” vizsgálta a 300BCG elnevezésű projektben.

A tanulmány egészséges önkénteseket vizsgált, akik az elmúlt öt évben, tehát még a SARS-CoV-2 világjárvány előtt kaptak BCG-oltást, a kontrollcsoport nem volt beoltva.

Eredetileg az immunválaszok különbségeire voltak kíváncsiak, de a világjárvány kitörésével azt is elkezdték vizsgálni, hogy az új koronavírus okozta fertőzés tüneteire van-e hatása a vakcinának.


A két csoport összevetéséből az derült ki, hogy a koronavírus-járvány hollandiai első hulláma idején a beoltottaknak nem volt több tünetük, nem voltak gyakrabban és súlyosabban betegek, mint az oltatlanok. Az adatokat óvatosan, de pozitívnak értékelték a tudósok, 2020 márciusa és májusa között kevesebb volt a beteg és az extrém kimerültségről beszámoló a BCG-vakcinával immunizáltak csoportjában, mint a kontrollcsoportban.

A kutatók hangsúlyozták, hogy ezt várták is a BCG ismert hosszú távú hatásai miatt. Óvatosságra intettek azonban abban a kérdésben, hogy hasznos-e a vakcina a Covid-19 ellen, “ezt a számos, folyamatban lévő kutatásnak kell meghatároznia” Netea professzor szerint.

A tanulmányt a Cell Reports Medicine friss száma közölte.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Csípések

2026. szeptember 10.

A szúnyog, a bolha, a kullancs nemcsak minket, hanem házi kedvenceinket is megtámadja, sõt megbetegíti. Ha nem vigyázunk, ez ránk nézve is veszélyes lehet.

- Hány petét képes naponta egyetlen nõstény bolha lerakni?
- Egyetlen nõstény bolha akár napi 50 petét is képes lerakni és ezt heteken keresztül megszakítás nélkül folytatni.

- Igaz-e, hogy a bolhák bélférgeket is terjesztenek?
- Igen. Az elkapott, szétrágott és lenyelt bolhák a kutyák szervezetébe juttatják az uborkamagképû galandféreg fejlõdési alakjait, amelyekbõl a kedvenc állat beleiben kifejlett bélférgek alakulnak ki. A bolhás eb gyakorlatilag bélférges kutyának is számít!

- Az elõbbi férgek emberre is veszélyesek?
- Igen. Az uborkamagképû galandféreg nem megfelelõ higiéniás viszonyok mellett átjuthat a kutyákból az emberekbe és õket is károsíthatja.

Testápolás

2026. szeptember 10.

A legtöbbször rajtunk múlik, hogy milyen a bõrünk. Különösen nyáron kell vigyáznunk, amikor könnyen szárazzá válhat annak ellenére, hogy a verejtékezéssel együtt finom olajsavak is "zsírozzák".
Az esztelen napozás és a túl gyakori fürdés szárazzá, rugalmatlanná, végsõ soron sérülékennyé teheti a bõrt. A vízmegtartó anyagok és a védõ zsírköpeny hiánya miatt dehidratálttá válhat. A száraz, vízhiányos bõr nemcsak feszül, viszket, hanem hajlamosabbá válik a bakteriális és a vírusos fertõzésekre, valamint a ráncosodásra is. Ésszerû napozási szokásokkal, szükséges fényvédelemmel és alkalmas bõrápoló készítmények rendszeres használatával természetesen ezek a bõrproblémák is megelõzhetõk. 

A nyári hõségben gyakran megizzad az ember. A megfelelõ közérzet eléréséhez ilyenkor a gyakoribb fürdés, tusolás is hozzátartozik. A naponkénti meleg vizes kádfürdõ azonban egyáltalán nem tesz jót a bõrnek. A kereskedelemben kapható tusfürdõk és a szappanok többsége agresszív mosóanyagokat (ún. tenzideket) tartalmaz (ilyen például a lauriszulfát). Gyakoribb használatuk következtében könnyen kiszáradhat a nap sugaraitól az amúgy is megviselt bõr.

A csokoládé - Melyiket válasszuk?

2026. szeptember 09.

Vannak, akik az étcsokoládét szeretik, mások a tej- vagy a fehércsokira esküsznek. A csokoládéfajtáknak nemcsak az ízük, hanem a tápértékük is különbözõ. De mindenképp jobban érezzük magunkat pár kocka elmajszolása után... Bár sokan attól félnek, hogy elhíznak tõle. Nem árt tehát többet megtudni róla.
Szinte mindenki kedveli... Egy francia felmérés szerint például a lakosság mintegy 40%-a naponta legalább egyszer fogyaszt csokoládét, és a személyenként, évente fogyasztott mennyiséget 7 kg-ra becsülik az országban. De valószínûleg másutt is hasonló eredményre jutnának a kutatók... Honnan ered hát ez a rajongás? Nyolcszáz molekula kombinációjából, melynek nem tudunk ellenállni!

Az összetevõk közül a magnézium növeli a szervezetben a dopamin termelõdését, amely részt vesz a kellemes ízérzet kialakulásában; a benne lévõ koffein és a teobromin (a kakaóban található fehér, keserû ízû vegyület) stimulálja az idegrendszert. Ami a többi aromás vegyületet illeti, azok antidepresszáns hatásúak - de másfél kg csokoládét kellene ahhoz elfogyasztani egyszerre, hogy érezzük mindezek együttes hatását!