Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A beszédzavart a fülbetegség is okozhatja!

Érdekességek2019. december 09.

Naponta találkozom a fül-orr-gégészeti rendelőmben náthás-köhögős gyermekekkel. Ez a látszólag banális betegség sokszor okoz alattomos, nehezen észrevehető fülbetegséget. Fájdalmatlanul láz nélküli folyadék szaporodhat fel a középfülben, kisfokú, de tartósan fennálló halláscsökkenést okozva.

Fotó: 123rf.comA szülők jogosan aggódnak a gyermek későbbi halláscsökkenése miatt, hiszen akár több hónapig is elhúzódhat a probléma. Többen elmondják, hogy ilyenkor a gyermek hangosan hallgatja a televízióban a mesét. Úgy felerősíti a távkapcsolóval a hangot, hogy szinte zavaró a környezetének. Előfordul, hogy hangosan beszél, és bizonyos szavakat félreért, rosszul képez egyes hangokat.

A beszédzavara mögött a gyengült hallás lehet a háttérben. Ez a rejtélyes fülbetegség valóban a náthával kezdődik, és a heteken át tartó orrfolyás következtében az arcüregek hurutja, majd a középfülek hurutos állapota alakul ki. 

A betegség veszélyét abban látom, hogy annyira tünetszegény, hogy sokan nem is gondolnak rá. Nem jár heves fülfájdalommal, csak néha, rövid ideig tartó, fülbe sugárzó fájdalom jellemzi. Kezdetben pattogást, recsegést érez a gyermek a fülben, majd ez is megszűnik, és egy állandó teltségérzés alakul ki. Ezt nyilván csak nagyobb gyermek tudja elmondani a szülőnek. 

Mikor lehet rá gyanakodni?

Ez a fülbetegség – ugyanúgy, mint a gyermekkori arcüreggyulladás – nagyon ritkán jár lázzal és fájdalommal. Az egyszerű náthától az különbözteti meg a betegséget, hogy az orrfolyás nem szűnik meg a szokásos egy hét alatt, hanem heteken át tartó köhögéssel komplikálódik. 


A jó hangvezetés szempontjából nagyon fontos, hogy a középfülben levegő legyen, és ne legyen folyadék. A középfül légtartalmát egy jól működő rendszer szabályozza a fülkürt (Eustach-kürt) közvetítésével. 

Mindenki érezheti – főleg, amikor náthás – ennek a vékony kis csatornának a működését, mert ilyenkor pattogó hang kíséretében juttatja a levegőt a középfülbe. Az orrdugulás a nátha kapcsán a fülkürt funkcióját is akadályozza. Ha az orr felől elzáródik ez a kis csatorna, akkor megváltoznak a nyomásviszonyok a középfülben, és a testnedvek beáramlanak a dobüregbe. 

A halláscsökkenésen túl a középfülben lévő folyadék azt a veszélyt is hordozza, hogy a baktériumok gyors szaporodásnak indulnak benne, és órák alatt heves fülfájdalom alakulhat ki. Ezt a betegséget sajnos sokan ismerik, hiszen a középfülgyulladás ma a nátha után a leggyakoribb gyermekbetegség. Magas láz és heves, szinte tűrhetetlen fájdalom jellemzi. Ritkán jelentkezik mindkét fülön egyszerre. Arra hajlamos gyermekeknél általában mindig a „szokásos” fülön jelentkezik. 

Felszúrni a fület

Az időben elkezdett, célzott antibiotikus kezeléssel a fülszúrás elkerülhető, ha a náthás alapbetegséget is egyidejűleg kezeljük. A fülszúrástól mindenki retteg – a gyermek és a szülő egyaránt –, de meg kell érteni, hogy vannak esetek, amikor elkerülhetetlen. 

Ha kész tények elé állít bennünket a betegség, tehát a középfül tele van gennyes váladékkal, feszül a dobhártya, magas láza van a gyermeknek, esetleg hány is, és heves fülfájdalma van, akkor a szúrás nem halasztható. 

Azt szoktam mondani a kétségbeesett szülőknek, hogy jóllehet, a szúrás egy pillanatig tartó, erős fájdalmat jelent, de utána azonnal megszűnik, és teljesen megkönnyebbül a gyermek. Másrészt nagyot léptünk a hallás védelmében, ugyanis a szúrás nélkül kezelt gyulladásos középfülbetegség tartós halláscsökkenést okozhat a bennmaradó folyadékgyülem miatt. Az sem szerencsés, ha magától fakad ki a dobhártya. Lehetséges, hogy így is kifolyik a váladék, ami a gyulladás miatt folyamatosan termelődik, de a képződő nyílás szabálytalan szélű repedést eredményez, amelynek rossz a gyógyhajlama. Az orvos által végzett szúrás szélei egyenesek. A gyulladás megszűnte után gyorsan, nyomtalanul begyógyul, és nem veszélyezteti a hallást. 

A kezelés

A dobüregi folyadékgyülem kimutatása ma már nagyon jól működő, gyorsan, fájdalmatlanul kivitelezhető, objektív vizsgálóműszer áll rendelkezésre: a timpanométer. Ma már szinte minden fül-orr-gégészeti rendelőben rendelkezésre áll. Ezzel az okos kis műszerrel jól követhető a középfül gyógyulása. A betegség kulcsa a fülkürtfunkció rendezésében rejlik. 

A jó hallás érdekében tehát mindig komolyan kell venni a náthát, főleg ha több héten át elhúzódik. 

A legfontosabb otthoni teendő az orrváladék rendszeres, alapos eltávolítása. Ezt még akkor is érdemes orrszívóval megtenni, ha a gyermek látszólag jól fújja az orrát. A bent rekedt váladékmaradványból indulnak el a szövődmények. A fülkürt szellőzését segíti a fülmelegítés, amit többször, rövid időre (kb. 20 percre) érdemes feltenni ingerterápia gyanánt. Fontos, hogy a két fület egyidejűleg melegítsük, ehhez jó segítség a gyógysapka. Az orrnyálkahártyát lelohasztó és a maradvány orrváladékot oldó, jól működő orrspray is hozzátartozik a fülbetegség megelőzéséhez és a jó hallás védelméhez. Otthoni segítség még az orral felfújható lufi a fülkürt tornáztatására, ha már a nátha elmúlt. 

Fontos tudni: a középfülgyulladás gyógyulása után 3-4 héten át tarthat a halláscsökkenés. A megszűnéséről viszont érdemes és fontos meggyőződni. 

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos
www.gyogysapka.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tabu, ami megdönthető — a szülés utáni vizelettartási problémákról

2026. augusztus 07.

Hazánkban évente akár tízezer újszülött életét és fejlődését befolyásolja az édesanyák hallgatása. A kismamák többsége ugyanis tabuként kezeli a terhesség alatti és a szülés után jelentkező vizelettartási nehézségeket, annak ellenére, hogy ez a várandósággal együtt járó, szakemberek segítségével könnyen kezelhető, átmeneti tünet. Magyarországon minden harmadik kismama szembesül e problémával. Mindemellett a kezeletlen esetek több mint felénél mutatkoznak a terhességi depresszió tünetei, ráadásul az időben nem kezelt gyermekágyi inkontinencia később tartós vizeletinkontinenciához is vezethet. 

A gyermekáldás az egyik legcsodálatosabb esemény a hölgyek életében, mégis sokszor felesleges aggodalmak és tabuk nehezítik a gyermekvárást. Ennek háttérében sokszor a félelmek és az ismerethiány áll.

Minden harmadik kismama vizelettartási problémával küzd

Jól ismert társadalmi jelenség a gyermekvállalás későbbre tolódása, aminek a társadalmi mellett élettani hatásai is vannak. Ilyen a vizelettartási nehézség (inkontinencia) is ami – bár tudunk, de szemérmesen nem beszélünk róla –, mégis meghatározó tényező, hiszen minden harmadik terhességnél rövidebb-hosszabb ideig fennáll. Azaz a vizelettartási probléma a babavárás természetes velejárói közé tartozik, és be kell látnunk, igazán nincs rajta semmi szégyellni való. A veszélyt az jelenti, ha felismerés és kezelés nélkül marad a kismama. A szülést követően gyakrabban súlyosbodhat a önkéntelen vizeletvesztés – az esetek több mint felében, komoly életvezetési zavarokat, elszigetelődést, depressziót, szorongást okoz. Mindeközben a szakemberek tapasztalatai szerint a kismamák a megemelkedett vérnyomásról, vércukorszintről stb. sokkal nyíltabban beszélnek orvosukkal, mint a vizelettartási nehézségéről.

Vizelettartási problémák

2026. augusztus 06.

Csökkentse az inkontinencia kockázatát!

A nõket lényegesen gyakrabban érinti a vizelési inkontinencia - de vajon egyeseket miért jobban, mint másokat? E tekintetben melyek a legveszélyesebb életszakaszok, és milyen kiváltó okokat ismerünk? Mennyire örökletes a probléma? Fedezzük fel a fõ kockázati tényezõket az életünkben, és azt is, mit tehetünk elkerülésük érdekében!.

Míg sokan tudják, hogy például a terhesség kiválthat vizelettartási zavarokat vagy képtelenséget (inkontinenciát), addig az egyéb kockázati tényezõk csak kevéssé ismertek. Pedig közéjük tartozik többek közt a dohányzás, a túlsúlyosság, az örökletesség… Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a legfontosabb kiváltó okokról és a baj orvoslásának bizonyos lehetõségeirõl is.

Segítség a dohányzás leszokásához

2026. augusztus 06.

A dohányosok 30 éves koruk körül már foglalkoznak a leszokás gondolatával, és mivel a dohányfüggőség a nikotinfüggés mellett lelki és szokásfüggés is, ez az életkor még jó eséllyel ezt lehetővé is teszi.



Sok dohányos egyedül próbálkozik a leszokással, de csak keveseknek sikerül. Néhányan nagyon megijednek egy élethelyzettől, mások a családi kapcsolataik vagy a munkakörük miatt teszik le a cigarettát. Többségük folyamatosan foglalkozik a gondolattal, de nem teszi meg, és halogatja a döntést. Megint mások próbálkoznak, de nem járnak sikerrel, alkalmatlannak vagy akaratgyengének tekintik magukat.

A leszokás nem egyszerű, de segítséggel könnyebb. Előremozdító lehet, ha a dohányos őszintén elgondolkodik azon, hogy mit talál jónak vagy mit talál rossznak a dohányzása kapcsán. Ugyan – így végiggondolja, hogy vajon mi lenne jó a leszokásban.

Talál számos érvet arra, hogy mit nyer a leszokással, mi lesz jobb, ha nem dohányzik. Tapasztalatok alapján ez a mérlegelési folyamat hiányzik sok leszokással próbálkozónál. Ha a nikotin hiányától való félelem vagy másoknál a megszokott rituálé elhagyása okoz nehézséget, akkor ezzel is számot lehet vetni. Valójában a sokszor hallott „fejben dől el” kifejezés ezt a mérlegelést és az ennek alapján meghozott személyes döntést jelenti.