Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A beszédzavart a fülbetegség is okozhatja!

Érdekességek2019. december 09.

Naponta találkozom a fül-orr-gégészeti rendelőmben náthás-köhögős gyermekekkel. Ez a látszólag banális betegség sokszor okoz alattomos, nehezen észrevehető fülbetegséget. Fájdalmatlanul láz nélküli folyadék szaporodhat fel a középfülben, kisfokú, de tartósan fennálló halláscsökkenést okozva.

Fotó: 123rf.comA szülők jogosan aggódnak a gyermek későbbi halláscsökkenése miatt, hiszen akár több hónapig is elhúzódhat a probléma. Többen elmondják, hogy ilyenkor a gyermek hangosan hallgatja a televízióban a mesét. Úgy felerősíti a távkapcsolóval a hangot, hogy szinte zavaró a környezetének. Előfordul, hogy hangosan beszél, és bizonyos szavakat félreért, rosszul képez egyes hangokat.

A beszédzavara mögött a gyengült hallás lehet a háttérben. Ez a rejtélyes fülbetegség valóban a náthával kezdődik, és a heteken át tartó orrfolyás következtében az arcüregek hurutja, majd a középfülek hurutos állapota alakul ki. 

A betegség veszélyét abban látom, hogy annyira tünetszegény, hogy sokan nem is gondolnak rá. Nem jár heves fülfájdalommal, csak néha, rövid ideig tartó, fülbe sugárzó fájdalom jellemzi. Kezdetben pattogást, recsegést érez a gyermek a fülben, majd ez is megszűnik, és egy állandó teltségérzés alakul ki. Ezt nyilván csak nagyobb gyermek tudja elmondani a szülőnek. 

Mikor lehet rá gyanakodni?

Ez a fülbetegség – ugyanúgy, mint a gyermekkori arcüreggyulladás – nagyon ritkán jár lázzal és fájdalommal. Az egyszerű náthától az különbözteti meg a betegséget, hogy az orrfolyás nem szűnik meg a szokásos egy hét alatt, hanem heteken át tartó köhögéssel komplikálódik. 


A jó hangvezetés szempontjából nagyon fontos, hogy a középfülben levegő legyen, és ne legyen folyadék. A középfül légtartalmát egy jól működő rendszer szabályozza a fülkürt (Eustach-kürt) közvetítésével. 

Mindenki érezheti – főleg, amikor náthás – ennek a vékony kis csatornának a működését, mert ilyenkor pattogó hang kíséretében juttatja a levegőt a középfülbe. Az orrdugulás a nátha kapcsán a fülkürt funkcióját is akadályozza. Ha az orr felől elzáródik ez a kis csatorna, akkor megváltoznak a nyomásviszonyok a középfülben, és a testnedvek beáramlanak a dobüregbe. 

A halláscsökkenésen túl a középfülben lévő folyadék azt a veszélyt is hordozza, hogy a baktériumok gyors szaporodásnak indulnak benne, és órák alatt heves fülfájdalom alakulhat ki. Ezt a betegséget sajnos sokan ismerik, hiszen a középfülgyulladás ma a nátha után a leggyakoribb gyermekbetegség. Magas láz és heves, szinte tűrhetetlen fájdalom jellemzi. Ritkán jelentkezik mindkét fülön egyszerre. Arra hajlamos gyermekeknél általában mindig a „szokásos” fülön jelentkezik. 

Felszúrni a fület

Az időben elkezdett, célzott antibiotikus kezeléssel a fülszúrás elkerülhető, ha a náthás alapbetegséget is egyidejűleg kezeljük. A fülszúrástól mindenki retteg – a gyermek és a szülő egyaránt –, de meg kell érteni, hogy vannak esetek, amikor elkerülhetetlen. 

Ha kész tények elé állít bennünket a betegség, tehát a középfül tele van gennyes váladékkal, feszül a dobhártya, magas láza van a gyermeknek, esetleg hány is, és heves fülfájdalma van, akkor a szúrás nem halasztható. 

Azt szoktam mondani a kétségbeesett szülőknek, hogy jóllehet, a szúrás egy pillanatig tartó, erős fájdalmat jelent, de utána azonnal megszűnik, és teljesen megkönnyebbül a gyermek. Másrészt nagyot léptünk a hallás védelmében, ugyanis a szúrás nélkül kezelt gyulladásos középfülbetegség tartós halláscsökkenést okozhat a bennmaradó folyadékgyülem miatt. Az sem szerencsés, ha magától fakad ki a dobhártya. Lehetséges, hogy így is kifolyik a váladék, ami a gyulladás miatt folyamatosan termelődik, de a képződő nyílás szabálytalan szélű repedést eredményez, amelynek rossz a gyógyhajlama. Az orvos által végzett szúrás szélei egyenesek. A gyulladás megszűnte után gyorsan, nyomtalanul begyógyul, és nem veszélyezteti a hallást. 

A kezelés

A dobüregi folyadékgyülem kimutatása ma már nagyon jól működő, gyorsan, fájdalmatlanul kivitelezhető, objektív vizsgálóműszer áll rendelkezésre: a timpanométer. Ma már szinte minden fül-orr-gégészeti rendelőben rendelkezésre áll. Ezzel az okos kis műszerrel jól követhető a középfül gyógyulása. A betegség kulcsa a fülkürtfunkció rendezésében rejlik. 

A jó hallás érdekében tehát mindig komolyan kell venni a náthát, főleg ha több héten át elhúzódik. 

A legfontosabb otthoni teendő az orrváladék rendszeres, alapos eltávolítása. Ezt még akkor is érdemes orrszívóval megtenni, ha a gyermek látszólag jól fújja az orrát. A bent rekedt váladékmaradványból indulnak el a szövődmények. A fülkürt szellőzését segíti a fülmelegítés, amit többször, rövid időre (kb. 20 percre) érdemes feltenni ingerterápia gyanánt. Fontos, hogy a két fület egyidejűleg melegítsük, ehhez jó segítség a gyógysapka. Az orrnyálkahártyát lelohasztó és a maradvány orrváladékot oldó, jól működő orrspray is hozzátartozik a fülbetegség megelőzéséhez és a jó hallás védelméhez. Otthoni segítség még az orral felfújható lufi a fülkürt tornáztatására, ha már a nátha elmúlt. 

Fontos tudni: a középfülgyulladás gyógyulása után 3-4 héten át tarthat a halláscsökkenés. A megszűnéséről viszont érdemes és fontos meggyőződni. 

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos
www.gyogysapka.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.