Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A betegségek lelki okai - parapszichológiai megközelítésben

Érdekességek2023. március 21.

Milyen lelki problémák vezetnek a betegségekhez? Mi okozza a pánikbetegséget, és mi a lábproblémákat? Pszichés okok a testi tünetek mögött, a parapszichológus nézőpontjából.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A betegségek lelki okainak feltárása igen népszerű téma a Harmonet olvasóinak körében. Mivel szép számú kérdést kapok ezzel a témával kapcsolatosan, ezért szeretnék bemutatni párat azon betegségtípusok közül, amelyekről leggyakrabban kapok kérdéseket.

Igen gyakori kérdés, hogy a pánikbetegségnek milyen okai lehetnek. A legtöbb betegség önismereti hiányosságra vezethető vissza, mivel a lelki harmónia megbomlása esetén (amennyiben nem figyelünk fel erre) testünk elváltozásain keresztül „kényszerít” minket a lelkünk, hogy több figyelmet szenteljünk neki. A pánikbetegségre mindez hatványozottabban igaz. Belső félelmeink azért vetítődnek a külvilágra, mert nem ismerjük azokat, nem néztünk szembe velük. A pánikbetegség nem más, mint a „halállal” való szembenézés elnyomott és szimbolikus lelki kifejeződése. A halál, ebben az értelemben, nem csak a tényleges, testi halált jelöli, hanem kifejezi mindazt, ami elmúlhat, és amit elveszíthetünk. Elveszíthetünk egzisztenciát, személyes tárgyakat, családtagunkat, értékeket, stb. A viszonyrendszerünk ezekhez a dolgokhoz többnyire félelemtől terhes, mivel túlságosan is ragaszkodunk hozzájuk, ezért elvesztésüktől tartunk. Az anyagi dolgok megszerzésébe igen sok energiát fektetünk, mely általában sok stresszel jár, és ez kedvez elnyomott félelmeink erőteljesebb megnyilvánulásának. Ez a betegség pont erre, a nem túl szerencsés viszonyra utal szimbolikusan. Amennyiben képesek volnánk a dolgokat szabadabban kezelni (netán elengedni), a betegség által közvetített „üzenetre” semmi szükség nem volna.

A másik igen gyakori kérdéskör a lábproblémákkal, illetve a mozgással van összefüggésben. A láb az életben való határozottságunkat fejezi ki, mennyire tudunk „meglépni” bizonyos dolgokat, melyek számunkra fontosak volnának. Minden, ami nehezíti mozgásunkat, az életben való helytállást is nehezíti. Azt is mutatja, hogy mennyire vagyunk stabilak, megingathatóak. A láb problémái többnyire azt jelzik számunkra, hogy elakadtunk az élet folyamatában, nehézségek adódtak a feladatok megoldásában, begyökeresedett elképzeléseink miatt nem jutunk egyről a kettőre. Mivel sokszor nem vagyunk hajlandóak felismerni saját tehetetlenségünket és határozatlanságunkat (ezek ugyanis társadalmilag nem szerencsés tulajdonságok, tehát igyekszünk elrejteni), ezért lelkünk a lábunkon, mint szimbólumon, keresztül fejezi ki a nem tudomásul vett jelzéseit. Egyébként minden, a mozgással kapcsolatos, probléma valamilyen megrekedésre utal, a cselekvés hiányára hívja fel a figyelmet.

A betegségek lelki szintű értelmezésénél alapvető problémákkal találkozom a Harmonet olvasóinak (kérdezőinek) körében. Ilyen probléma a betegség által sugallt „üzenet” szó szerinti értelmezése. Ez azért nem szerencsés, mert így inkább tipologizálásról van szó, nem önismereti kérdésről. A szó szerinti értelmezés igen statikussá teheti az egyébként mély jelentéssel bíró „üzenet” értékelését, vagyis helytelen, ha például a fülzúgást egyértelműen belső megoldatlan problémaként kezeljük. Ez önmagában nem elég, mindezt saját magunkra értelmezve kell látni, ennek előfeltétele egy bizonyos mélységű önismeret is. Ezért általánosságban elmondható, hogy nem a betegség határozza meg a személyiséget, hanem a személy határozhatja meg önmagát a betegségén keresztül.


A másik probléma, hogy sokan magukat „bűnösként” kezelik, mivel a betegséget saját maguknak „hozták” létre. Önmagunk hibáztatásából azonban nem következik a megoldás, mivel ezáltal a probléma lesz a középpontban, nem pedig annak önismereti feldolgozása. Az önismeretet nem segíti elő az önmarcangolás, a helyes értelmezéshez inkább a kreativitást és a lényeglátást helyezzük előtérbe!

Tulajdonképpen minden betegség ugyanazt sugallja számunkra: próbáljunk nyitottabbá válni, törekedni önmagunk jobb megismerésére, ami által létrejön az a belső harmónia, ami által teljesebbé válik az életünk. A fenti témákat az életből merítettem, valódi emberek írták meg kérdéseiket, és ez azt sugallja számomra, hogy egyre többen törekednek e megismerés irányába. Ez az út ugyanakkor nehéz és tele van buktatókkal, de nem szabad elfelejteni, hogy csak akkor vesztettünk, ha nem próbálkozunk többé.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!