Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A búzacsírakivonat rákellenes hatása

Érdekességek2020. szeptember 06.

A fermentált búzacsírakivonat koncentrátuma tumorellenes hatással bír és jelentősen, mellékhatás nélkül növeli a rákbeteg kísérleti állatok túlélését – derül ki abból a magyar kutatók részvételével történt kutatásból, amelynek eredményét a Scientific Reports című tudományos lapban mutatták be a napokban.

Bencze Gyula és munkatársai James D. Watson Nobel-díjas biokémikus közreműködésével az egyesült államokbeli Cold Spring Harbor Laboratóriumban végzett munkájukkal a fermentált búzacsírakivonatnak egy szuperkoncentrált formáját állították elő: eltávolították a kivonatból a tumorellenes hatás szempontjából lényegtelen ballasztanyagokat, így az eredeti koncentrátum csupán néhány százalékát kitevő, szájon át könnyen fogyasztható hatóanyaghoz jutottak.

A szuperkoncentrátumot a különálló rákos sejteken alkalmazva kimutatták, hogy a szer hatására megnő a mitokondriumokból a sejtplazmába jutó citokróm-c mennyisége, ennek következtében pedig beindul a rákos sejtek természetes önmegsemmisítő folyamata.

A tanulmányban leírt vizsgálataik azt is bizonyították, hogy a szuperkoncentrátum úgy állítja helyre a rákos sejtek mitokondriumainak működését, hogy közben az egészséges sejtek anyagcseréjét nem befolyásolja, azaz nincs mérgező mellékhatása.Az összefoglaló szerint Bencze Gyula és munkatársai hét különféle rákos sejten és melanómás egereken vizsgálták a koncentrált kivonat hatását.

A kutatók a rákos sejtekben és az azokkal beoltott állatok tumoraiban egyaránt megnézték, hogyan befolyásolja a kezelés a sejtek fehérjeszintjét. Mint kiderült, a mitokondriumok normális működéséhez szükséges fehérjék szintjének növekedése mellett a sejtosztódásért felelős fehérjék termelődése csökkent. A fehérjeanalízis ugyanazt az eredményt mutatta a különálló rákos sejtekben és a melanómás egerek rákos szöveteiben is, ami azt bizonyítja, hogy a kivonat felszívódik a beteg bélrendszeréből, és a ráksejtek hibás mitokondriumainak működését normalizálva gátolja a ráksejtek szaporodását.


A továbbiakban a rákos sejtek mitokondriális légzésének direkt vizsgálatával a kutatók azt igazolták, hogy a kezelés hatására javul a sejtlégzés: nő a sejtek oxigénfelhasználása és csökken tejsavtermelésük. Az anyagcsere-termékek további vizsgálata – szénizotópot tartalmazó cukor felhasználásával – megerősítette a tejsavtermelődés és ezzel együtt a Warburg-hatás gátlását.

A kutatók MTI-nek küldött összefoglalója szerint az in vivo hatékonyságvizsgálaton a kivonat esetében azt nézték meg, hogy 14 napos kezelés hogyan befolyásolja melanomás egerekben a bőrrák növekedését. Mint kiderült, a szer hatására jelentősen csökkent a tumor mérete: míg a kezeletlen csoportban az átlagos tumortérfogat 4 köbcentiméter volt, a kezelt csoportban a gátolt növekedés eredményeként a tumor ennek a felénél is kisebb méretet ért el.

A kezelés az állatok élettartamát is megnövelte: a kezelt egerek átlagosan 43 napot, míg a kezeletlenek mindössze 28 napot éltek (azaz a teljes túlélés a kezelés hatására több mint 50 százalékkal növekedett). Mindemellett a kezelt állatok teljes vérképe és májsejtjeinek állapota nem romlott, vagyis a kivonat az egészséges sejtek működését és szaporodását nem akadályozta, tumornövekedést gátló hatását toxikus mellékhatások nélkül fejtette ki.

A közlemény szerint a leírt kivonat az első olyan készítmény, ami a sejtlégzés aktiválásával és a Warburg-hatás csökkentésével fejt ki tumornövekedést gátló hatást.

A beszámoló szerint a fermentált búzacsírakivonat rákellenes hatását a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert témába vágó publikációit követően az 1990-es években kezdték vizsgálni és az új évezredben humán vizsgálatokban is igazolták, hogy a kivonat segíti a tumoros betegek gyógyulását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Csípések

2026. szeptember 10.

A szúnyog, a bolha, a kullancs nemcsak minket, hanem házi kedvenceinket is megtámadja, sõt megbetegíti. Ha nem vigyázunk, ez ránk nézve is veszélyes lehet.

- Hány petét képes naponta egyetlen nõstény bolha lerakni?
- Egyetlen nõstény bolha akár napi 50 petét is képes lerakni és ezt heteken keresztül megszakítás nélkül folytatni.

- Igaz-e, hogy a bolhák bélférgeket is terjesztenek?
- Igen. Az elkapott, szétrágott és lenyelt bolhák a kutyák szervezetébe juttatják az uborkamagképû galandféreg fejlõdési alakjait, amelyekbõl a kedvenc állat beleiben kifejlett bélférgek alakulnak ki. A bolhás eb gyakorlatilag bélférges kutyának is számít!

- Az elõbbi férgek emberre is veszélyesek?
- Igen. Az uborkamagképû galandféreg nem megfelelõ higiéniás viszonyok mellett átjuthat a kutyákból az emberekbe és õket is károsíthatja.

Testápolás

2026. szeptember 10.

A legtöbbször rajtunk múlik, hogy milyen a bõrünk. Különösen nyáron kell vigyáznunk, amikor könnyen szárazzá válhat annak ellenére, hogy a verejtékezéssel együtt finom olajsavak is "zsírozzák".
Az esztelen napozás és a túl gyakori fürdés szárazzá, rugalmatlanná, végsõ soron sérülékennyé teheti a bõrt. A vízmegtartó anyagok és a védõ zsírköpeny hiánya miatt dehidratálttá válhat. A száraz, vízhiányos bõr nemcsak feszül, viszket, hanem hajlamosabbá válik a bakteriális és a vírusos fertõzésekre, valamint a ráncosodásra is. Ésszerû napozási szokásokkal, szükséges fényvédelemmel és alkalmas bõrápoló készítmények rendszeres használatával természetesen ezek a bõrproblémák is megelõzhetõk. 

A nyári hõségben gyakran megizzad az ember. A megfelelõ közérzet eléréséhez ilyenkor a gyakoribb fürdés, tusolás is hozzátartozik. A naponkénti meleg vizes kádfürdõ azonban egyáltalán nem tesz jót a bõrnek. A kereskedelemben kapható tusfürdõk és a szappanok többsége agresszív mosóanyagokat (ún. tenzideket) tartalmaz (ilyen például a lauriszulfát). Gyakoribb használatuk következtében könnyen kiszáradhat a nap sugaraitól az amúgy is megviselt bõr.

A csokoládé - Melyiket válasszuk?

2026. szeptember 09.

Vannak, akik az étcsokoládét szeretik, mások a tej- vagy a fehércsokira esküsznek. A csokoládéfajtáknak nemcsak az ízük, hanem a tápértékük is különbözõ. De mindenképp jobban érezzük magunkat pár kocka elmajszolása után... Bár sokan attól félnek, hogy elhíznak tõle. Nem árt tehát többet megtudni róla.
Szinte mindenki kedveli... Egy francia felmérés szerint például a lakosság mintegy 40%-a naponta legalább egyszer fogyaszt csokoládét, és a személyenként, évente fogyasztott mennyiséget 7 kg-ra becsülik az országban. De valószínûleg másutt is hasonló eredményre jutnának a kutatók... Honnan ered hát ez a rajongás? Nyolcszáz molekula kombinációjából, melynek nem tudunk ellenállni!

Az összetevõk közül a magnézium növeli a szervezetben a dopamin termelõdését, amely részt vesz a kellemes ízérzet kialakulásában; a benne lévõ koffein és a teobromin (a kakaóban található fehér, keserû ízû vegyület) stimulálja az idegrendszert. Ami a többi aromás vegyületet illeti, azok antidepresszáns hatásúak - de másfél kg csokoládét kellene ahhoz elfogyasztani egyszerre, hogy érezzük mindezek együttes hatását!