Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A búzacsírakivonat rákellenes hatása

Érdekességek2020. szeptember 06.

A fermentált búzacsírakivonat koncentrátuma tumorellenes hatással bír és jelentősen, mellékhatás nélkül növeli a rákbeteg kísérleti állatok túlélését – derül ki abból a magyar kutatók részvételével történt kutatásból, amelynek eredményét a Scientific Reports című tudományos lapban mutatták be a napokban.

Bencze Gyula és munkatársai James D. Watson Nobel-díjas biokémikus közreműködésével az egyesült államokbeli Cold Spring Harbor Laboratóriumban végzett munkájukkal a fermentált búzacsírakivonatnak egy szuperkoncentrált formáját állították elő: eltávolították a kivonatból a tumorellenes hatás szempontjából lényegtelen ballasztanyagokat, így az eredeti koncentrátum csupán néhány százalékát kitevő, szájon át könnyen fogyasztható hatóanyaghoz jutottak.

A szuperkoncentrátumot a különálló rákos sejteken alkalmazva kimutatták, hogy a szer hatására megnő a mitokondriumokból a sejtplazmába jutó citokróm-c mennyisége, ennek következtében pedig beindul a rákos sejtek természetes önmegsemmisítő folyamata.

A tanulmányban leírt vizsgálataik azt is bizonyították, hogy a szuperkoncentrátum úgy állítja helyre a rákos sejtek mitokondriumainak működését, hogy közben az egészséges sejtek anyagcseréjét nem befolyásolja, azaz nincs mérgező mellékhatása.Az összefoglaló szerint Bencze Gyula és munkatársai hét különféle rákos sejten és melanómás egereken vizsgálták a koncentrált kivonat hatását.

A kutatók a rákos sejtekben és az azokkal beoltott állatok tumoraiban egyaránt megnézték, hogyan befolyásolja a kezelés a sejtek fehérjeszintjét. Mint kiderült, a mitokondriumok normális működéséhez szükséges fehérjék szintjének növekedése mellett a sejtosztódásért felelős fehérjék termelődése csökkent. A fehérjeanalízis ugyanazt az eredményt mutatta a különálló rákos sejtekben és a melanómás egerek rákos szöveteiben is, ami azt bizonyítja, hogy a kivonat felszívódik a beteg bélrendszeréből, és a ráksejtek hibás mitokondriumainak működését normalizálva gátolja a ráksejtek szaporodását.


A továbbiakban a rákos sejtek mitokondriális légzésének direkt vizsgálatával a kutatók azt igazolták, hogy a kezelés hatására javul a sejtlégzés: nő a sejtek oxigénfelhasználása és csökken tejsavtermelésük. Az anyagcsere-termékek további vizsgálata – szénizotópot tartalmazó cukor felhasználásával – megerősítette a tejsavtermelődés és ezzel együtt a Warburg-hatás gátlását.

A kutatók MTI-nek küldött összefoglalója szerint az in vivo hatékonyságvizsgálaton a kivonat esetében azt nézték meg, hogy 14 napos kezelés hogyan befolyásolja melanomás egerekben a bőrrák növekedését. Mint kiderült, a szer hatására jelentősen csökkent a tumor mérete: míg a kezeletlen csoportban az átlagos tumortérfogat 4 köbcentiméter volt, a kezelt csoportban a gátolt növekedés eredményeként a tumor ennek a felénél is kisebb méretet ért el.

A kezelés az állatok élettartamát is megnövelte: a kezelt egerek átlagosan 43 napot, míg a kezeletlenek mindössze 28 napot éltek (azaz a teljes túlélés a kezelés hatására több mint 50 százalékkal növekedett). Mindemellett a kezelt állatok teljes vérképe és májsejtjeinek állapota nem romlott, vagyis a kivonat az egészséges sejtek működését és szaporodását nem akadályozta, tumornövekedést gátló hatását toxikus mellékhatások nélkül fejtette ki.

A közlemény szerint a leírt kivonat az első olyan készítmény, ami a sejtlégzés aktiválásával és a Warburg-hatás csökkentésével fejt ki tumornövekedést gátló hatást.

A beszámoló szerint a fermentált búzacsírakivonat rákellenes hatását a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert témába vágó publikációit követően az 1990-es években kezdték vizsgálni és az új évezredben humán vizsgálatokban is igazolták, hogy a kivonat segíti a tumoros betegek gyógyulását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.