Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A coeliakiáról (lisztérzékenységről)

Érdekességek2019. május 13.

A coeliakia/lisztérzékenység egy örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun betegség.

Top view studio shot of gluten-free word with flour and bread on wooden tableEzen betegeknél a táplálkozással bevitt glutén kölcsön hatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával, melynek következtében ellenanyag-termelődés indul meg a saját szövetek ellen. Ez a folyamat a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi, ami felszívódási, illetve egyéb, emésztőrendszeren kívüli problémákat, zavarokat is okoz.

Milyen jellemző tünetekkel jár a lisztérzékenység?
• (hosszú ideig tartó) hasmenés, haspuffadás
• zsírfényű széklet
• étvágytalanság, akaratlan, kóros fogyás (gyermekeknél fejlődésben való elmaradás)

Milyen módon diagnosztizálható?
• Vérvizsgálattal – coeliakiaspecifikus ellenanyag-vizsgálat: a szöveti transzglutamináz IgA és IgG elleni antitestek koncentrációjának mérése.
• Vékonybél-biopszia: szájon keresztül a vékonybélbe vezetett endoszkópos vizsgálattal a nyálkahártyából szövetmintákat vesznek. A beteg egyénnél a nyálkahártya le – lapult, a bélbolyhok rövidek, a normálisnál szélesebbek vagy hiányoznak.

Milyen kezelési lehetőség létezik?
A coeliakia nem gyógyítható, de szigorú gluténmentes diéta betartásával jól kezelhető. A garantáltan gluténmentes termékek csomagolásán szöveggel és áthúzott búzakalász piktogrammal jelölik a gluténmentességet.


A bélflóra helyreállítására több törzset tartalmazó probiotikum szedése is javasolt. Amint felmerül a betegség gyanúja, javasolt szakorvoshoz fordulni. A vizsgálatok megkezdése előtt gluténmentes diétába kezdeni nem szabad (ez akadályozhatja a megfelelő diagnózis felállítását)!

Dr. Gellér-Papp Anett
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...