Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A Covid hullámai után: poszt-Covid-betegek áradata a rendelőkben és a táránál

Érdekességek2023. május 26.

Világszerte legalább 65 millió embert érint a hosszú Covid és az esetszám napról napra nő. Intenzív kutatások eredményeként sikerült feltárni az állapottal kapcsolatba hozható több patológiás elváltozást, és egyre jobban megismerjük a poszt-Covid-szindróma rizikófaktorait is. Kijelenthető ugyanakkor, hogy a jelenleg rendelkezésre álló diagnosztikai és terápiás eszköztár kevésnek bizonyul, és sürgetően szükség van további, gondosan eltervezett klinikai vizsgálatokra [1].

A Covid-19-megbetegedések 3 fázisra oszthatók:

– az akut Covid-19-megbetegedésre,

– a tünetek kialakulását követően 2 héttel induló posztakut hiperinflammációs betegségre (többszervi gyulladásos szindróma),

– illetve a tünetek kezdete után négy héten túl elhúzódó, késői maradványtünetekre, károsodásokra. Utóbbit nevezhetjük poszt-Covid-szindrómának, vagy más néven hosszú Covidnak (angolul long Covid) [2].

A poszt-Covid-szindróma egy nagy betegségterhet jelentő állapot, amely az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzésen átesett betegek legalább 10%-át érinti. Eddig több mint 200, a poszt-Covid-szindróma részeként fellépő tünetet azonosítottak, amelyek a legkülönfélébb szerveket érintik (1. táblázat).

A tünetek tartósan, hónapokon, de akár éveken át is fennállhatnak [1].

A poszt-Covid-szindróma-incidenciák eltérőek lehetnek attól függően, hogy mennyire súlyos lezajlású volt a Covid-19-fertőzés. Míg a nem hospitalizált Covid-betegek 10-30%-ánál, addig a hospitalizáltak 50-70%-ánál alakulhat ki poszt-Covid-szindróma.

A pandémia időszakában a Covid-betegek túlnyomó többsége otthon vészelte át a koronavírus-fertőzést, nem került kórházba. Emiatt, noha a %-os adatok az ellenkezőjét sejtetik, az esetszámot tekintve a legtöbb poszt-Covid-szindrómás beteg azok közül kerül ki, akik nem szorultak kórházi ellátásra a koronavírusos tüneteikkel, mert enyhe lefolyású Covid-19-en estek át. Ők jellemzően fiatalok, az életkoruk tipikusan 36 és 50 év közé esik [1]. Vagyis a poszt-Covid-szindrómás betegek jelentős része korábban nem került kórházba az akut fertőzéses panaszai miatt. Éppen ezért lehet érthetetlen számukra az, hogy a Covid-19 akut fázisának a lezajlása után mennyire súlyos/zavaró poszt-Covid-tünetek keserítik meg a mindennapjaikat. „A betegséget könnyen átvészeltem, hogyan okozhat utólag ekkora bajt?” – kérdezhetik. 

A poszt-Covid súlyát jól kifejezi az, hogy az érintett betegek jelentős hányada nem tudja a munkáját elvégezni, munkaképtelenné válik.

Mi okozhatja a hosszú Covidot?

A poszt-Covid-szindróma pontos oka jelenleg még nem ismert. A tartósan, akár egy éven túl fennálló tünetek hátterében egymással átfedő okok tömkelege húzódhat meg.


A hipotézisek

– a SARS-CoV-2 perzisztáló rezervoárjairól,

– immunrendszeri diszregulációról,

– korábbi, ún. szunnyadó fertőző ágensek (pl. herpeszvírusok [Epstein-Barr-vírus]) újraéledéséről,

– mikrobiombeli változásokról,

– endothel-diszfunkcióról,

– mikrovascularis károsodásokról,

– nem megfelelő idegrendszeri szignalizációról szólnak [1].

– Több tudományos munkában rámutattak arra, hogy a SARS-CoV-2 fehérjéi és/vagy RNS-e jelen lehet a poszt-Covid-szindrómás betegek szervezetében, többek között a reproduktív szervekben, a cardiovascularis rendszerben, az agyban, az izmokban, a szemekben, a nyirokcsomókban, a mellben, a tüdőben, a májban csakúgy, mint a plazmában, a székletben vagy a vizeletben. Ismert olyan vizsgálat, amely a poszt-Covid-szindrómás egyének 60%-ánál kimutatta a cirkuláló SARS-CoV-2 tüskeantigént a fertőzést követően akár 12 hónap elteltével is.

– Sajátos változásokat fedeztek fel a poszt-Covid-szindrómás betegek immunrendszerében, így többek között a monocitáik, aktivált B-sejtjeik, interleukin-4-, ill. interleukin-6-szekretáló CD4+ T-sejtjeik, dendritikus sejtjeik számában.

– Reaktiválódott vírusokat (köztük Epstein-Barr-vírus, humán herpeszvírus-6) mutattak ki több poszt-Covid-szindrómás betegnél, amely mitokondriális fragmentációhoz, az energiametabolizmus súlyos zavarához vezetett. Mindez gyengeségben, fáradékonyságban, neurokognitív diszfunkcióban nyilvánulhat meg.

– Tényként kezelhető, hogy a Covid-19-betegeknél a bélflóra összetétele eltér az egészséges egyéneknél jellemzőtől. Ismertek eredmények, amelyek a perzisztáló respiratorikus, ill. neurológiai tüneteket bizonyos intestinalis patogének jelenlétével hozzák kapcsolatba. A bélflóra jelentőségét igazolják a bélflóra-transzplantációs kísérleti eredmények is. A poszt-Covid-szindrómás betegek bélflórájának az egészséges egerek bélcsatornájába való átültetése kognitív zavarokat, ill. a tüdőfunkció romlását okozta az állatoknál. Az eredmények ráirányították a figyelmet a bélflóra probiotikumokkal való befolyásolásában rejlő lehetőségekre is, mivel az idézett kísérletben a Bifidobacterium longum adása preventívnek bizonyult a poszt-Covid-tünetek kivédésében.

– Az érfalat belülről érintő károsodások, az endothelfunkció sérülése súlyos poszt-Covid-következményeket idézhet elő, köztük mélyvénás trombózist, tüdőembóliát, vérzéses eseményeket.

– A neurológiai és kognitív tünetek igen gyakoriak a poszt-Covid-szindrómás betegek körében. Memóriavesztés, paresztézia, szaglásvesztés és -romlás, egyensúlyzavarok, fény- és hangérzékenység egyaránt jelentkezhetnek. A kognitív zavarok olyan mértékűek lehetnek, amelyek egyébként egy 10 éves időtartam alatt bekövetkező fiziológiás kognitív öregedésnek feleltethetők meg. Vagyis rövid idő alatt 10 évet „öregszik” az agy. A neurológiai tünetek hátterében idegrendszeri gyulladások, idegsejt-károsodások húzódhatnak meg. Egyes vizsgálatok Alzheimer-kórban tapasztalható szignalizációhoz hasonló elváltozásokat azonosítottak poszt-Covid-szindrómás betegeknél, mások pedig az agysejtek lelassult metabolizmusáról, ill. a cerebrospinális folyadékban bekövetkező változásokról tájékoztattak [1].

Fotó: gettyimages.com

1. táblázat: A poszt-Covid-szindróma gyakori tünetei és a hátterükben meghúzódó patológiás elváltozások – szerv(rendszer)enkénti csoportosításban [1]

Szerv(rendszer) Tünet Patológia
Szív Mellkasi fájdalom Palpitáció Szívelégtelenség Szívizomgyulladás Posturalis tachycardia szindróma (POTS)
Tüdők Köhögés Légszomj Normálistól eltérő gázcsere
Immunrendszer   Autoimmunitás Hízósejt-aktivációs szindróma (MCAS)
Hasnyálmirigy   Cukorbetegség Hasnyálmirigy-károsodás
Gyomor- és bélrendszer Hasi fájdalom Hányinger Intestinalis diszbiózis Vírusok perzisztálása
Idegrendszer Kognitív zavarok Fáradékonyság Alvászavar Memóriazavar Fülzúgás Diszautonómia Krónikusfáradtság-szindróma Neuroinflammáció Csökkent agyi véráramlás Neuropátia
Vese, lép, máj   Szervi károsodás
Vérerek Fáradékonyság Koagulopátia Mélyvénás trombózis Endothel diszfunkció Mikroangiopátia Mikroméretű vérrögök kialakulása Tüdőembólia Stroke
Reproduktív szervek Erektilis zavarok Fokozott számban és súlyosságban jelentkező premenstruációs tünetek Rendszertelen menstruáció Csökkent spermiumszám

Mik a rizikófaktorok?

Úgy tűnik, hogy a női nem, a 2-es típusú diabétesz, az Epstein-Barr-vírusok reaktivációja, a krónikus urticaria és az allergiás rhinitisz, valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) egyaránt hajlamosítanak a poszt-Covid-tünetegyüttesre. Tény azonban, hogy a Covid-19 utáni szindrómában érintettek egyharmadánál nem azonosítanak semmilyen prediktort.

A Covid-19 elleni védőoltások poszt-Covid-szindróma kivédésében mutatott hatásának a megítélése egyelőre ellentmondásos. Míg egyes vizsgálatok alapján a vakcinált egyének körében sem kisebb a hosszú Covid rizikója, mint a nem oltottaknál, addig más vizsgálatok alapján a védőoltások 15-41%-kal csökkenthetik a hosszú Covid kialakulásának a kockázatát [1].

Gyermekeknél is kialakulhat hosszú Covid

A poszt-Covid-szindróma bármilyen életkorban kialakulhat, így a gyermekeknél is. Fáradékonyság, fejfájás, szédülés, légszomj, mellkasi fájdalom, szaglás- vagy ízlelészavar, étvágycsökkenés, koncentrációs nehézségek, fizikai vagy mentális kimerültség, ill. alvászavarok a gyermekeknél is tipikus tüneteknek számítanak. Felléphetnek súlyosabb szimptómák, így májkárosodás vagy szívizomgyulladás is [1].

Nincsenek evidenciákkal támogatott diagnosztikai és terápiás eljárások

Egyelőre csak tüneti szintű kezelés/terápia végezhető a poszt-Covid-szindrómás betegeknél [1].

Mint az a hazai gondozási protokollból is kiderül: a „gyógyszeres kezelések az egyes hosszú hatású, maradandó károsodásoknak megfelelő szakmai ajánlások alapján” történnek [2].

Mindeközben intenzív kutatások és vizsgálatok folynak világszerte, amelyek célja a poszt-Covid-szindróma esetén rendelkezésre álló terápiás eszköztár fejlesztése. Az elmúlt időszakban és jelenleg – többek között – a következő gyógyszeres kezelések hatását vették/veszik górcső alá [1].

– Az immunzavarok kezelésében immunglobulinok adását elemezték.

– A fáradtság kezelésében a koenzim Q10, ill. D-ribóz alkalmazását vetették fel.

– A gastrointestinalis panaszok orvoslásában a probiotikumok alkalmazásában rejtőzhet terápiás potenciál.

– A neurológiai zavarok, főként az alvászavarok, az agyi köd és a fáradtság kezelésében vizsgálják az alacsony dózisú aripiprazol, ill. az alacsony dózisú naltrexon alkalmazásának a lehetőségét.

– Abnormális véralvadási folyamatok esetén antikoaguláns kezelésre kerülhet sor.

 Endothel diszfunkció esetén szóba jött a szulodexid alkalmazásának a lehetősége, ill. az antioxidáns hatással rendelkező piknogenol használata mikrocirkulációs zavarok, oxidatív stressz esetén.

– A hízósejt-aktivációs szindróma (MCAS) kezelésében a H1- és H2-antihisztaminok adása, elsősorban a famotidin alkalmazása merül fel.

– Perzisztáló SARS-CoV-2-vírusok esetén a nirmatrelvir és a ritonavir együttes adásának a hatását vizsgálják, míg egyéb vírusok reaktivációja esetén antivirális szereket (valaciklovir, famciklovir, valganciklovir stb.) alkalmazhatnak.

-A posturalis tachycardia szindróma (POTS) felálláskor szapora szívverést, szédülést, szívdobogásérzést okoz, de vezethet fáradtsághoz, agyi ködhöz is. A poszt-Covid-szindróma tüneteként fellépő POTS kezelésében többek között béta-blokkolókkal, piridosztigminnel, midodrinnel történnek gyógyszeres próbálkozások, ill. életmódbeli változtatásokat javasolnak a betegeknek, úgymint a só- és folyadékbevitel növelését, kompressziós harisnya viselését [1].

Fotó: gettyimages.com

Összefoglalás

Megállapítható, hogy a magas előfordulási gyakorisága ellenére a poszt-Covid-szindrómának mind a diagnosztizálása, mind a terápiája egyelőre hiányosságokkal terhelt. Ez nagyrészt azzal magyarázható, hogy magának a kórállapotnak a hátterében meghúzódó patológiás folyamatok sem ismertek részleteiben.

A patikába betérő, poszt-Covid-szindróma-gyanús betegeket javasolt orvoshoz irányítani.

Az adekvát tüneti kezelés és/vagy az életmódbeli változtatások enyhíthetik a hosszú Coviddal társuló panaszokat.

Dr. Budai Marianna PhD
Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerészek

HIVATKOZÁSOK

1. Davis, H. E., McCorkell, L., Vogel, J. M. et al.: Hosszú COVID: major findings, mechanisms and recommendations. Nat Rev Microbiol., 2023, 21; 133–146.

2. Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet. A Covid-19-vírusfertőzésen átesett – és visszamaradó károsodásokat szenvedő – poszt-Covid-szindrómás betegek gondozási protokollja, 2021

Tesztkérdések

1. Melyik állítás hamis?

a) A poszt-Covid-szindrómának eddig több mint 200 tünetét írták le

b) A poszt-Covid-szindróma bármely életkorban kialakulhat

c) A poszt-Covid-szindróma – definíció alapján – csak légzőszervi tüneteket ölel fel

2. Milyen patológiás változások köthetők a poszt-Covid-szindrómához?

a) Hosszú időn át a szervezetben maradó SARS-CoV-2, bélflóra egyensúlyának felborulása

b) Érfalkárosodás, idegsejt-károsodások

c) Valamennyi felsorolt

3. Melyik igaz a poszt-Covid-szindróma gyógyszeres kezelésére?

a) A vírusellenes szerek adása oki terápiát kínál és eredményre vezető

b) A mindennapi gyakorlatban tüneti terápiát alkalmaznak

c) Az antikoagulánsok adása ellenjavallt


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új fejlesztés javítja az inkontinenciával élők életminőségét

2025. június 25.

Jelentősen csökkenthető a műanyaghulladék az új higiéniai eszközzel

Napjainkban, az idősebb korosztály növekvő arányával, illetve az egészségtudatosság erősödésével, egyre nagyobb figyelmet kap a személyes higiénia és inkontinenciakezelés területe. Az érintettek keresik a diszkrét, kényelmes és fenntartható megoldásokat. Fontos, hogy az enyhe vizeletcsepegéssel élők életminősége ne sérüljön, és mindennapjaikat magabiztosan élhessék. Számukra jelenthet új dimenziót az az innovatív fejlesztés, amely rangos elismerésben részesült az Inno d’Or – Év Innovációja 2025 díj átadóján.

Az idén ötödik alkalommal rendezték meg a Trade magazin által életre hívott Inno d’Or – Év innovációja versenyt, amelyen évről évre olyan értékteremtő vívmányokat jutalmaznak, amelyek egy jól meghatározható fogyasztói igényre nyújtanak megoldást, valamely nevesíthető trendbe illenek, vagy egy meglévő, meghatározható igényből inspirálódott fejlesztés eredményei.

A Személyi Higiénia kategória nyertese idén a női és férfi változatban is elérhető MoliCare® mosható, cserélhető betétes nedvszívó alsónemű lett, amely új irányt jelöl ki a modern inkontinenciakezelésben és intim higiéniai termékfejlesztésben. A termék különlegessége a szabadalmaztatott technológiában rejlik: a diszkréten elhelyezett, eldobható, cserélhető betét egy rejtett zsebben kap helyet az újrahasználható alsónemű belsejében. Ez a kialakítás egyszerre biztosít magasabb szintű védelmet és intimitást, hiszen ugyanolyan megjelenést és kényelmet nyújt, mint egy hagyományos alsónemű.

A betétek belső magja a folyadékot gélállagúvá alakítja, akár 30 teáskanálnyi vizeletet képes elzárni, ezzel biztosítva a száraz és biztonságos érzést. Emellett a kellemetlen szagokat is semlegesíti és akár 12 órán keresztül is viselhető – a felhasználó egyéni állapotától és a vizeletvesztési mennyiségtől függően. A betétek egyszerűen eltávolíthatók és cserélhetők a nap folyamán, garantálva a frissességet és a komfortot.

Torokgyulladás a melegben? A légkondi is okozhatja

2025. június 25.



A torokfájás- és gyulladás nem csak a téli hónapokban jelentkezhet, sőt tavasszal-nyáron is meglepően sokan tapasztalnak tüneteket. Az okokról, a jellegzetes panaszokról, az antibiotikum indikációiról és az orvosi kontroll jelentőségéről dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa szakorvosa beszélt.

A fagyi és a légkondi a bűnös?

A télen jelentkező torokgyulladás fő okozói a zárt helyiségekben felszaporodó kórokozók és a hideg levegő, amelyet belélegzünk. A meleg hónapokban ilyen szempontból veszélyesnek számítanak a jeges üdítők, a fagylalt, a jégkrém, de a szénsavas ásványvíz is izgathatja a nyálkahártyát. Légkondicionált helyiség vagy autó és a külső meleg levegő közötti hirtelen hőmérsékletváltozás szintén légúti nyálkahártyagyulladást okozhat.
– A manapság jellemző változékony időjárásban pedig a torokfájást okozó légúti vírusok is könnyebben szaporodnak. Amennyiben több napon át tart a fájdalom és más tünetek is társulnak hozzá, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert súlyosabb esetben Legionella baktérium is állhat a háttérben, amely alapvetően kétféle betegséget okozhat. Az enyhébb lefolyású betegség a Pontiac-láz, ami az influenzához hasonló tünetekkel jár, és általában nem is azonosítják, mint Legionella-fertőzést. A légiós betegség ezzel szemben egy összetett tünetekkel járó, atípusos tüdőgyulladás, ami végzetes is lehet. A sikeres gyógyításhoz elengedhetetlen a betegség korai felismerése – ismerteti Holpert doktornő. – A légkondicionálóval felszerelt helyiségben ugyanis azonos hőmérsékletre és száraz páratartalomra beállított levegő kering zárt rendszerben. Előnye, hogy kevesebb por és pollen kering benne, mint az utcán, hátránya viszont, hogy ha a Legionella bejut az épület gépészeti rendszerébe, az ott pangó vízben rohamosan felsokszorozódik. A fertőzött víz elporlasztásával, apró vízcseppekben, aeroszol formájában belélegzett baktérium már fertőző hogy nincs légmozgás, vagy ugyanott fújja a hideg levegőt a rendszer az ott tartózkodókra.

Tartogatott vizelet és hüvelyszárazság is hajlamosíthat hólyaghurutra

2025. június 24.



Sokan úgy kapcsolják össze az úgynevezett felfázást a hideggel, hogy úgy vélik, a hideg vízben való tartózkodás vagy akár egy hideg kövön ülés okozza a kínzó tüneteiket. Holott a hólyaghurutot vagy cisztitiszt valójában baktériumok okozzák, bár ténylegesen van néhány hajlamosító tényező, amelyeket érdemes ismerni. Ezeket mutatta be dr. Bajor Gábor, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa.

Mi okozza valójában a hólyaghurutot?

A közkeletű, téves megnevezéssel felfázásnak nevezett cisztitiszt általában olyan baktériumok okozzák, amelyek normálisan is jelen vannak a vastagbélben, és szükség is van rájuk. Azonban, ha a húgyutakba kerülnek és elszaporodnak, ott már kórokozókká válhatnak és nagyon fájdalmas hólyaghurutot hozhatnak létre. Az egyik leggyakoribb ilyen kórokozó az Echerichia coli (E. coli.) baktérium. De miért juthat be egy alapvetően bélben tartózkodó baktérium a húgyutakba és miért fenyegeti ez a veszély erősebben a nőket?


Több hajlamosító tényező hozzájárulhat ahhoz, hogy a bélbaktériumok a húgyutakba juthassanak, és ott elszaporodva betegséget okozzanak. A nőknek alapvetően rövidebb a húgycsöve, ami azt jelenti, hogy a baktériumoknak kevesebbet kell utaznia, hogy elérjék a húgyhólyagot, valamint a húgycső alsó harmada folyamatosan ki van téve a hüvelyből és a végbélből származó kórokozókkal való találkozásnak – ismerteti Bajor doktor. – Ezen kívül sok nő úgy tapasztalhatja, hogy szexuális aktus után jelennek meg a tünetek, és ebből tévesen arra következtethetnek, hogy esetleg nemi betegségről van szó. Holott csak az történik, hogy a nemi élettel járó mechanikai behatás elősegítheti a kórokozók bejutását a hólyagba a rövid húgycsövön keresztül. Vagyis bár az intenzív szexuális élet és gyakori partnerváltás hajlamosíthat a húgyúti fertőzésekre, azok önmagukban nem tartoznak az STD kategóriába.