A Covid hullámai után: poszt-Covid-betegek áradata a rendelőkben és a táránál
Érdekességek2023. május 26.
Világszerte legalább 65 millió embert érint a hosszú Covid és az esetszám napról napra nő. Intenzív kutatások eredményeként sikerült feltárni az állapottal kapcsolatba hozható több patológiás elváltozást, és egyre jobban megismerjük a poszt-Covid-szindróma rizikófaktorait is. Kijelenthető ugyanakkor, hogy a jelenleg rendelkezésre álló diagnosztikai és terápiás eszköztár kevésnek bizonyul, és sürgetően szükség van további, gondosan eltervezett klinikai vizsgálatokra [1].
A Covid-19-megbetegedések 3 fázisra oszthatók:
– az akut Covid-19-megbetegedésre,
– a tünetek kialakulását követően 2 héttel induló posztakut hiperinflammációs betegségre (többszervi gyulladásos szindróma),
– illetve a tünetek kezdete után négy héten túl elhúzódó, késői maradványtünetekre, károsodásokra. Utóbbit nevezhetjük poszt-Covid-szindrómának, vagy más néven hosszú Covidnak (angolul long Covid) [2].
A poszt-Covid-szindróma egy nagy betegségterhet jelentő állapot, amely az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzésen átesett betegek legalább 10%-át érinti. Eddig több mint 200, a poszt-Covid-szindróma részeként fellépő tünetet azonosítottak, amelyek a legkülönfélébb szerveket érintik (1. táblázat).
A tünetek tartósan, hónapokon, de akár éveken át is fennállhatnak [1].
A poszt-Covid-szindróma-incidenciák eltérőek lehetnek attól függően, hogy mennyire súlyos lezajlású volt a Covid-19-fertőzés. Míg a nem hospitalizált Covid-betegek 10-30%-ánál, addig a hospitalizáltak 50-70%-ánál alakulhat ki poszt-Covid-szindróma.
A pandémia időszakában a Covid-betegek túlnyomó többsége otthon vészelte át a koronavírus-fertőzést, nem került kórházba. Emiatt, noha a %-os adatok az ellenkezőjét sejtetik, az esetszámot tekintve a legtöbb poszt-Covid-szindrómás beteg azok közül kerül ki, akik nem szorultak kórházi ellátásra a koronavírusos tüneteikkel, mert enyhe lefolyású Covid-19-en estek át. Ők jellemzően fiatalok, az életkoruk tipikusan 36 és 50 év közé esik [1]. Vagyis a poszt-Covid-szindrómás betegek jelentős része korábban nem került kórházba az akut fertőzéses panaszai miatt. Éppen ezért lehet érthetetlen számukra az, hogy a Covid-19 akut fázisának a lezajlása után mennyire súlyos/zavaró poszt-Covid-tünetek keserítik meg a mindennapjaikat. „A betegséget könnyen átvészeltem, hogyan okozhat utólag ekkora bajt?” – kérdezhetik.
A poszt-Covid súlyát jól kifejezi az, hogy az érintett betegek jelentős hányada nem tudja a munkáját elvégezni, munkaképtelenné válik.
Mi okozhatja a hosszú Covidot?
A poszt-Covid-szindróma pontos oka jelenleg még nem ismert. A tartósan, akár egy éven túl fennálló tünetek hátterében egymással átfedő okok tömkelege húzódhat meg.
A hipotézisek
– a SARS-CoV-2 perzisztáló rezervoárjairól,
– immunrendszeri diszregulációról,
– korábbi, ún. szunnyadó fertőző ágensek (pl. herpeszvírusok [Epstein-Barr-vírus]) újraéledéséről,
– mikrobiombeli változásokról,
– endothel-diszfunkcióról,
– mikrovascularis károsodásokról,
– nem megfelelő idegrendszeri szignalizációról szólnak [1].
– Több tudományos munkában rámutattak arra, hogy a SARS-CoV-2 fehérjéi és/vagy RNS-e jelen lehet a poszt-Covid-szindrómás betegek szervezetében, többek között a reproduktív szervekben, a cardiovascularis rendszerben, az agyban, az izmokban, a szemekben, a nyirokcsomókban, a mellben, a tüdőben, a májban csakúgy, mint a plazmában, a székletben vagy a vizeletben. Ismert olyan vizsgálat, amely a poszt-Covid-szindrómás egyének 60%-ánál kimutatta a cirkuláló SARS-CoV-2 tüskeantigént a fertőzést követően akár 12 hónap elteltével is.
– Sajátos változásokat fedeztek fel a poszt-Covid-szindrómás betegek immunrendszerében, így többek között a monocitáik, aktivált B-sejtjeik, interleukin-4-, ill. interleukin-6-szekretáló CD4+ T-sejtjeik, dendritikus sejtjeik számában.
– Reaktiválódott vírusokat (köztük Epstein-Barr-vírus, humán herpeszvírus-6) mutattak ki több poszt-Covid-szindrómás betegnél, amely mitokondriális fragmentációhoz, az energiametabolizmus súlyos zavarához vezetett. Mindez gyengeségben, fáradékonyságban, neurokognitív diszfunkcióban nyilvánulhat meg.
– Tényként kezelhető, hogy a Covid-19-betegeknél a bélflóra összetétele eltér az egészséges egyéneknél jellemzőtől. Ismertek eredmények, amelyek a perzisztáló respiratorikus, ill. neurológiai tüneteket bizonyos intestinalis patogének jelenlétével hozzák kapcsolatba. A bélflóra jelentőségét igazolják a bélflóra-transzplantációs kísérleti eredmények is. A poszt-Covid-szindrómás betegek bélflórájának az egészséges egerek bélcsatornájába való átültetése kognitív zavarokat, ill. a tüdőfunkció romlását okozta az állatoknál. Az eredmények ráirányították a figyelmet a bélflóra probiotikumokkal való befolyásolásában rejlő lehetőségekre is, mivel az idézett kísérletben a Bifidobacterium longum adása preventívnek bizonyult a poszt-Covid-tünetek kivédésében.
– Az érfalat belülről érintő károsodások, az endothelfunkció sérülése súlyos poszt-Covid-következményeket idézhet elő, köztük mélyvénás trombózist, tüdőembóliát, vérzéses eseményeket.
– A neurológiai és kognitív tünetek igen gyakoriak a poszt-Covid-szindrómás betegek körében. Memóriavesztés, paresztézia, szaglásvesztés és -romlás, egyensúlyzavarok, fény- és hangérzékenység egyaránt jelentkezhetnek. A kognitív zavarok olyan mértékűek lehetnek, amelyek egyébként egy 10 éves időtartam alatt bekövetkező fiziológiás kognitív öregedésnek feleltethetők meg. Vagyis rövid idő alatt 10 évet „öregszik” az agy. A neurológiai tünetek hátterében idegrendszeri gyulladások, idegsejt-károsodások húzódhatnak meg. Egyes vizsgálatok Alzheimer-kórban tapasztalható szignalizációhoz hasonló elváltozásokat azonosítottak poszt-Covid-szindrómás betegeknél, mások pedig az agysejtek lelassult metabolizmusáról, ill. a cerebrospinális folyadékban bekövetkező változásokról tájékoztattak [1].
1. táblázat: A poszt-Covid-szindróma gyakori tünetei és a hátterükben meghúzódó patológiás elváltozások – szerv(rendszer)enkénti csoportosításban [1]
| Szerv(rendszer) | Tünet | Patológia |
| Szív | Mellkasi fájdalom Palpitáció | Szívelégtelenség Szívizomgyulladás Posturalis tachycardia szindróma (POTS) |
| Tüdők | Köhögés Légszomj | Normálistól eltérő gázcsere |
| Immunrendszer | Autoimmunitás Hízósejt-aktivációs szindróma (MCAS) | |
| Hasnyálmirigy | Cukorbetegség Hasnyálmirigy-károsodás | |
| Gyomor- és bélrendszer | Hasi fájdalom Hányinger | Intestinalis diszbiózis Vírusok perzisztálása |
| Idegrendszer | Kognitív zavarok Fáradékonyság Alvászavar Memóriazavar Fülzúgás | Diszautonómia Krónikusfáradtság-szindróma Neuroinflammáció Csökkent agyi véráramlás Neuropátia |
| Vese, lép, máj | Szervi károsodás | |
| Vérerek | Fáradékonyság | Koagulopátia Mélyvénás trombózis Endothel diszfunkció Mikroangiopátia Mikroméretű vérrögök kialakulása Tüdőembólia Stroke |
| Reproduktív szervek | Erektilis zavarok Fokozott számban és súlyosságban jelentkező premenstruációs tünetek Rendszertelen menstruáció | Csökkent spermiumszám |
Mik a rizikófaktorok?
Úgy tűnik, hogy a női nem, a 2-es típusú diabétesz, az Epstein-Barr-vírusok reaktivációja, a krónikus urticaria és az allergiás rhinitisz, valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) egyaránt hajlamosítanak a poszt-Covid-tünetegyüttesre. Tény azonban, hogy a Covid-19 utáni szindrómában érintettek egyharmadánál nem azonosítanak semmilyen prediktort.
A Covid-19 elleni védőoltások poszt-Covid-szindróma kivédésében mutatott hatásának a megítélése egyelőre ellentmondásos. Míg egyes vizsgálatok alapján a vakcinált egyének körében sem kisebb a hosszú Covid rizikója, mint a nem oltottaknál, addig más vizsgálatok alapján a védőoltások 15-41%-kal csökkenthetik a hosszú Covid kialakulásának a kockázatát [1].
Gyermekeknél is kialakulhat hosszú Covid
A poszt-Covid-szindróma bármilyen életkorban kialakulhat, így a gyermekeknél is. Fáradékonyság, fejfájás, szédülés, légszomj, mellkasi fájdalom, szaglás- vagy ízlelészavar, étvágycsökkenés, koncentrációs nehézségek, fizikai vagy mentális kimerültség, ill. alvászavarok a gyermekeknél is tipikus tüneteknek számítanak. Felléphetnek súlyosabb szimptómák, így májkárosodás vagy szívizomgyulladás is [1].
Nincsenek evidenciákkal támogatott diagnosztikai és terápiás eljárások
Egyelőre csak tüneti szintű kezelés/terápia végezhető a poszt-Covid-szindrómás betegeknél [1].
Mint az a hazai gondozási protokollból is kiderül: a „gyógyszeres kezelések az egyes hosszú hatású, maradandó károsodásoknak megfelelő szakmai ajánlások alapján” történnek [2].
Mindeközben intenzív kutatások és vizsgálatok folynak világszerte, amelyek célja a poszt-Covid-szindróma esetén rendelkezésre álló terápiás eszköztár fejlesztése. Az elmúlt időszakban és jelenleg – többek között – a következő gyógyszeres kezelések hatását vették/veszik górcső alá [1].
– Az immunzavarok kezelésében immunglobulinok adását elemezték.
– A fáradtság kezelésében a koenzim Q10, ill. D-ribóz alkalmazását vetették fel.
– A gastrointestinalis panaszok orvoslásában a probiotikumok alkalmazásában rejtőzhet terápiás potenciál.
– A neurológiai zavarok, főként az alvászavarok, az agyi köd és a fáradtság kezelésében vizsgálják az alacsony dózisú aripiprazol, ill. az alacsony dózisú naltrexon alkalmazásának a lehetőségét.
– Abnormális véralvadási folyamatok esetén antikoaguláns kezelésre kerülhet sor.
Endothel diszfunkció esetén szóba jött a szulodexid alkalmazásának a lehetősége, ill. az antioxidáns hatással rendelkező piknogenol használata mikrocirkulációs zavarok, oxidatív stressz esetén.
– A hízósejt-aktivációs szindróma (MCAS) kezelésében a H1- és H2-antihisztaminok adása, elsősorban a famotidin alkalmazása merül fel.
– Perzisztáló SARS-CoV-2-vírusok esetén a nirmatrelvir és a ritonavir együttes adásának a hatását vizsgálják, míg egyéb vírusok reaktivációja esetén antivirális szereket (valaciklovir, famciklovir, valganciklovir stb.) alkalmazhatnak.
-A posturalis tachycardia szindróma (POTS) felálláskor szapora szívverést, szédülést, szívdobogásérzést okoz, de vezethet fáradtsághoz, agyi ködhöz is. A poszt-Covid-szindróma tüneteként fellépő POTS kezelésében többek között béta-blokkolókkal, piridosztigminnel, midodrinnel történnek gyógyszeres próbálkozások, ill. életmódbeli változtatásokat javasolnak a betegeknek, úgymint a só- és folyadékbevitel növelését, kompressziós harisnya viselését [1].
Összefoglalás
Megállapítható, hogy a magas előfordulási gyakorisága ellenére a poszt-Covid-szindrómának mind a diagnosztizálása, mind a terápiája egyelőre hiányosságokkal terhelt. Ez nagyrészt azzal magyarázható, hogy magának a kórállapotnak a hátterében meghúzódó patológiás folyamatok sem ismertek részleteiben.
A patikába betérő, poszt-Covid-szindróma-gyanús betegeket javasolt orvoshoz irányítani.
Az adekvát tüneti kezelés és/vagy az életmódbeli változtatások enyhíthetik a hosszú Coviddal társuló panaszokat.
Dr. Budai Marianna PhD
Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerészek
HIVATKOZÁSOK
1. Davis, H. E., McCorkell, L., Vogel, J. M. et al.: Hosszú COVID: major findings, mechanisms and recommendations. Nat Rev Microbiol., 2023, 21; 133–146.
2. Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet. A Covid-19-vírusfertőzésen átesett – és visszamaradó károsodásokat szenvedő – poszt-Covid-szindrómás betegek gondozási protokollja, 2021
Tesztkérdések
1. Melyik állítás hamis?
a) A poszt-Covid-szindrómának eddig több mint 200 tünetét írták le
b) A poszt-Covid-szindróma bármely életkorban kialakulhat
c) A poszt-Covid-szindróma – definíció alapján – csak légzőszervi tüneteket ölel fel
2. Milyen patológiás változások köthetők a poszt-Covid-szindrómához?
a) Hosszú időn át a szervezetben maradó SARS-CoV-2, bélflóra egyensúlyának felborulása
b) Érfalkárosodás, idegsejt-károsodások
c) Valamennyi felsorolt
3. Melyik igaz a poszt-Covid-szindróma gyógyszeres kezelésére?
a) A vírusellenes szerek adása oki terápiát kínál és eredményre vezető
b) A mindennapi gyakorlatban tüneti terápiát alkalmaznak
c) Az antikoagulánsok adása ellenjavallt
forrás: Patika Magazin
