Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A Covid hullámai után: poszt-Covid-betegek áradata a rendelőkben és a táránál

Érdekességek2023. május 26.

Világszerte legalább 65 millió embert érint a hosszú Covid és az esetszám napról napra nő. Intenzív kutatások eredményeként sikerült feltárni az állapottal kapcsolatba hozható több patológiás elváltozást, és egyre jobban megismerjük a poszt-Covid-szindróma rizikófaktorait is. Kijelenthető ugyanakkor, hogy a jelenleg rendelkezésre álló diagnosztikai és terápiás eszköztár kevésnek bizonyul, és sürgetően szükség van további, gondosan eltervezett klinikai vizsgálatokra [1].

A Covid-19-megbetegedések 3 fázisra oszthatók:

– az akut Covid-19-megbetegedésre,

– a tünetek kialakulását követően 2 héttel induló posztakut hiperinflammációs betegségre (többszervi gyulladásos szindróma),

– illetve a tünetek kezdete után négy héten túl elhúzódó, késői maradványtünetekre, károsodásokra. Utóbbit nevezhetjük poszt-Covid-szindrómának, vagy más néven hosszú Covidnak (angolul long Covid) [2].

A poszt-Covid-szindróma egy nagy betegségterhet jelentő állapot, amely az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzésen átesett betegek legalább 10%-át érinti. Eddig több mint 200, a poszt-Covid-szindróma részeként fellépő tünetet azonosítottak, amelyek a legkülönfélébb szerveket érintik (1. táblázat).

A tünetek tartósan, hónapokon, de akár éveken át is fennállhatnak [1].

A poszt-Covid-szindróma-incidenciák eltérőek lehetnek attól függően, hogy mennyire súlyos lezajlású volt a Covid-19-fertőzés. Míg a nem hospitalizált Covid-betegek 10-30%-ánál, addig a hospitalizáltak 50-70%-ánál alakulhat ki poszt-Covid-szindróma.

A pandémia időszakában a Covid-betegek túlnyomó többsége otthon vészelte át a koronavírus-fertőzést, nem került kórházba. Emiatt, noha a %-os adatok az ellenkezőjét sejtetik, az esetszámot tekintve a legtöbb poszt-Covid-szindrómás beteg azok közül kerül ki, akik nem szorultak kórházi ellátásra a koronavírusos tüneteikkel, mert enyhe lefolyású Covid-19-en estek át. Ők jellemzően fiatalok, az életkoruk tipikusan 36 és 50 év közé esik [1]. Vagyis a poszt-Covid-szindrómás betegek jelentős része korábban nem került kórházba az akut fertőzéses panaszai miatt. Éppen ezért lehet érthetetlen számukra az, hogy a Covid-19 akut fázisának a lezajlása után mennyire súlyos/zavaró poszt-Covid-tünetek keserítik meg a mindennapjaikat. „A betegséget könnyen átvészeltem, hogyan okozhat utólag ekkora bajt?” – kérdezhetik. 

A poszt-Covid súlyát jól kifejezi az, hogy az érintett betegek jelentős hányada nem tudja a munkáját elvégezni, munkaképtelenné válik.

Mi okozhatja a hosszú Covidot?

A poszt-Covid-szindróma pontos oka jelenleg még nem ismert. A tartósan, akár egy éven túl fennálló tünetek hátterében egymással átfedő okok tömkelege húzódhat meg.


A hipotézisek

– a SARS-CoV-2 perzisztáló rezervoárjairól,

– immunrendszeri diszregulációról,

– korábbi, ún. szunnyadó fertőző ágensek (pl. herpeszvírusok [Epstein-Barr-vírus]) újraéledéséről,

– mikrobiombeli változásokról,

– endothel-diszfunkcióról,

– mikrovascularis károsodásokról,

– nem megfelelő idegrendszeri szignalizációról szólnak [1].

– Több tudományos munkában rámutattak arra, hogy a SARS-CoV-2 fehérjéi és/vagy RNS-e jelen lehet a poszt-Covid-szindrómás betegek szervezetében, többek között a reproduktív szervekben, a cardiovascularis rendszerben, az agyban, az izmokban, a szemekben, a nyirokcsomókban, a mellben, a tüdőben, a májban csakúgy, mint a plazmában, a székletben vagy a vizeletben. Ismert olyan vizsgálat, amely a poszt-Covid-szindrómás egyének 60%-ánál kimutatta a cirkuláló SARS-CoV-2 tüskeantigént a fertőzést követően akár 12 hónap elteltével is.

– Sajátos változásokat fedeztek fel a poszt-Covid-szindrómás betegek immunrendszerében, így többek között a monocitáik, aktivált B-sejtjeik, interleukin-4-, ill. interleukin-6-szekretáló CD4+ T-sejtjeik, dendritikus sejtjeik számában.

– Reaktiválódott vírusokat (köztük Epstein-Barr-vírus, humán herpeszvírus-6) mutattak ki több poszt-Covid-szindrómás betegnél, amely mitokondriális fragmentációhoz, az energiametabolizmus súlyos zavarához vezetett. Mindez gyengeségben, fáradékonyságban, neurokognitív diszfunkcióban nyilvánulhat meg.

– Tényként kezelhető, hogy a Covid-19-betegeknél a bélflóra összetétele eltér az egészséges egyéneknél jellemzőtől. Ismertek eredmények, amelyek a perzisztáló respiratorikus, ill. neurológiai tüneteket bizonyos intestinalis patogének jelenlétével hozzák kapcsolatba. A bélflóra jelentőségét igazolják a bélflóra-transzplantációs kísérleti eredmények is. A poszt-Covid-szindrómás betegek bélflórájának az egészséges egerek bélcsatornájába való átültetése kognitív zavarokat, ill. a tüdőfunkció romlását okozta az állatoknál. Az eredmények ráirányították a figyelmet a bélflóra probiotikumokkal való befolyásolásában rejlő lehetőségekre is, mivel az idézett kísérletben a Bifidobacterium longum adása preventívnek bizonyult a poszt-Covid-tünetek kivédésében.

– Az érfalat belülről érintő károsodások, az endothelfunkció sérülése súlyos poszt-Covid-következményeket idézhet elő, köztük mélyvénás trombózist, tüdőembóliát, vérzéses eseményeket.

– A neurológiai és kognitív tünetek igen gyakoriak a poszt-Covid-szindrómás betegek körében. Memóriavesztés, paresztézia, szaglásvesztés és -romlás, egyensúlyzavarok, fény- és hangérzékenység egyaránt jelentkezhetnek. A kognitív zavarok olyan mértékűek lehetnek, amelyek egyébként egy 10 éves időtartam alatt bekövetkező fiziológiás kognitív öregedésnek feleltethetők meg. Vagyis rövid idő alatt 10 évet „öregszik” az agy. A neurológiai tünetek hátterében idegrendszeri gyulladások, idegsejt-károsodások húzódhatnak meg. Egyes vizsgálatok Alzheimer-kórban tapasztalható szignalizációhoz hasonló elváltozásokat azonosítottak poszt-Covid-szindrómás betegeknél, mások pedig az agysejtek lelassult metabolizmusáról, ill. a cerebrospinális folyadékban bekövetkező változásokról tájékoztattak [1].

Fotó: gettyimages.com

1. táblázat: A poszt-Covid-szindróma gyakori tünetei és a hátterükben meghúzódó patológiás elváltozások – szerv(rendszer)enkénti csoportosításban [1]

Szerv(rendszer) Tünet Patológia
Szív Mellkasi fájdalom Palpitáció Szívelégtelenség Szívizomgyulladás Posturalis tachycardia szindróma (POTS)
Tüdők Köhögés Légszomj Normálistól eltérő gázcsere
Immunrendszer   Autoimmunitás Hízósejt-aktivációs szindróma (MCAS)
Hasnyálmirigy   Cukorbetegség Hasnyálmirigy-károsodás
Gyomor- és bélrendszer Hasi fájdalom Hányinger Intestinalis diszbiózis Vírusok perzisztálása
Idegrendszer Kognitív zavarok Fáradékonyság Alvászavar Memóriazavar Fülzúgás Diszautonómia Krónikusfáradtság-szindróma Neuroinflammáció Csökkent agyi véráramlás Neuropátia
Vese, lép, máj   Szervi károsodás
Vérerek Fáradékonyság Koagulopátia Mélyvénás trombózis Endothel diszfunkció Mikroangiopátia Mikroméretű vérrögök kialakulása Tüdőembólia Stroke
Reproduktív szervek Erektilis zavarok Fokozott számban és súlyosságban jelentkező premenstruációs tünetek Rendszertelen menstruáció Csökkent spermiumszám

Mik a rizikófaktorok?

Úgy tűnik, hogy a női nem, a 2-es típusú diabétesz, az Epstein-Barr-vírusok reaktivációja, a krónikus urticaria és az allergiás rhinitisz, valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) egyaránt hajlamosítanak a poszt-Covid-tünetegyüttesre. Tény azonban, hogy a Covid-19 utáni szindrómában érintettek egyharmadánál nem azonosítanak semmilyen prediktort.

A Covid-19 elleni védőoltások poszt-Covid-szindróma kivédésében mutatott hatásának a megítélése egyelőre ellentmondásos. Míg egyes vizsgálatok alapján a vakcinált egyének körében sem kisebb a hosszú Covid rizikója, mint a nem oltottaknál, addig más vizsgálatok alapján a védőoltások 15-41%-kal csökkenthetik a hosszú Covid kialakulásának a kockázatát [1].

Gyermekeknél is kialakulhat hosszú Covid

A poszt-Covid-szindróma bármilyen életkorban kialakulhat, így a gyermekeknél is. Fáradékonyság, fejfájás, szédülés, légszomj, mellkasi fájdalom, szaglás- vagy ízlelészavar, étvágycsökkenés, koncentrációs nehézségek, fizikai vagy mentális kimerültség, ill. alvászavarok a gyermekeknél is tipikus tüneteknek számítanak. Felléphetnek súlyosabb szimptómák, így májkárosodás vagy szívizomgyulladás is [1].

Nincsenek evidenciákkal támogatott diagnosztikai és terápiás eljárások

Egyelőre csak tüneti szintű kezelés/terápia végezhető a poszt-Covid-szindrómás betegeknél [1].

Mint az a hazai gondozási protokollból is kiderül: a „gyógyszeres kezelések az egyes hosszú hatású, maradandó károsodásoknak megfelelő szakmai ajánlások alapján” történnek [2].

Mindeközben intenzív kutatások és vizsgálatok folynak világszerte, amelyek célja a poszt-Covid-szindróma esetén rendelkezésre álló terápiás eszköztár fejlesztése. Az elmúlt időszakban és jelenleg – többek között – a következő gyógyszeres kezelések hatását vették/veszik górcső alá [1].

– Az immunzavarok kezelésében immunglobulinok adását elemezték.

– A fáradtság kezelésében a koenzim Q10, ill. D-ribóz alkalmazását vetették fel.

– A gastrointestinalis panaszok orvoslásában a probiotikumok alkalmazásában rejtőzhet terápiás potenciál.

– A neurológiai zavarok, főként az alvászavarok, az agyi köd és a fáradtság kezelésében vizsgálják az alacsony dózisú aripiprazol, ill. az alacsony dózisú naltrexon alkalmazásának a lehetőségét.

– Abnormális véralvadási folyamatok esetén antikoaguláns kezelésre kerülhet sor.

 Endothel diszfunkció esetén szóba jött a szulodexid alkalmazásának a lehetősége, ill. az antioxidáns hatással rendelkező piknogenol használata mikrocirkulációs zavarok, oxidatív stressz esetén.

– A hízósejt-aktivációs szindróma (MCAS) kezelésében a H1- és H2-antihisztaminok adása, elsősorban a famotidin alkalmazása merül fel.

– Perzisztáló SARS-CoV-2-vírusok esetén a nirmatrelvir és a ritonavir együttes adásának a hatását vizsgálják, míg egyéb vírusok reaktivációja esetén antivirális szereket (valaciklovir, famciklovir, valganciklovir stb.) alkalmazhatnak.

-A posturalis tachycardia szindróma (POTS) felálláskor szapora szívverést, szédülést, szívdobogásérzést okoz, de vezethet fáradtsághoz, agyi ködhöz is. A poszt-Covid-szindróma tüneteként fellépő POTS kezelésében többek között béta-blokkolókkal, piridosztigminnel, midodrinnel történnek gyógyszeres próbálkozások, ill. életmódbeli változtatásokat javasolnak a betegeknek, úgymint a só- és folyadékbevitel növelését, kompressziós harisnya viselését [1].

Fotó: gettyimages.com

Összefoglalás

Megállapítható, hogy a magas előfordulási gyakorisága ellenére a poszt-Covid-szindrómának mind a diagnosztizálása, mind a terápiája egyelőre hiányosságokkal terhelt. Ez nagyrészt azzal magyarázható, hogy magának a kórállapotnak a hátterében meghúzódó patológiás folyamatok sem ismertek részleteiben.

A patikába betérő, poszt-Covid-szindróma-gyanús betegeket javasolt orvoshoz irányítani.

Az adekvát tüneti kezelés és/vagy az életmódbeli változtatások enyhíthetik a hosszú Coviddal társuló panaszokat.

Dr. Budai Marianna PhD
Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerészek

HIVATKOZÁSOK

1. Davis, H. E., McCorkell, L., Vogel, J. M. et al.: Hosszú COVID: major findings, mechanisms and recommendations. Nat Rev Microbiol., 2023, 21; 133–146.

2. Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet. A Covid-19-vírusfertőzésen átesett – és visszamaradó károsodásokat szenvedő – poszt-Covid-szindrómás betegek gondozási protokollja, 2021

Tesztkérdések

1. Melyik állítás hamis?

a) A poszt-Covid-szindrómának eddig több mint 200 tünetét írták le

b) A poszt-Covid-szindróma bármely életkorban kialakulhat

c) A poszt-Covid-szindróma – definíció alapján – csak légzőszervi tüneteket ölel fel

2. Milyen patológiás változások köthetők a poszt-Covid-szindrómához?

a) Hosszú időn át a szervezetben maradó SARS-CoV-2, bélflóra egyensúlyának felborulása

b) Érfalkárosodás, idegsejt-károsodások

c) Valamennyi felsorolt

3. Melyik igaz a poszt-Covid-szindróma gyógyszeres kezelésére?

a) A vírusellenes szerek adása oki terápiát kínál és eredményre vezető

b) A mindennapi gyakorlatban tüneti terápiát alkalmaznak

c) Az antikoagulánsok adása ellenjavallt


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A harmonikus kapcsolat 7 alapköve

2024. június 03.

Rendszerint párkapcsolati válságokról, válásokról, kapcsolaton belüli problémákról olvashatunk. Kevés szó esik azonban jól működő együttélésekről, harmóniában élő párokról. Azt mondják, a boldogság unalmas, és a drámákról szeretnek olvasni az emberek. Igen, ebben van valami...  

Szemléletváltásunk egyik apró lépcsőjeként érdemes minél több jó dologról, követendő példákról is tudnunk, amik inspirálnak, bátorítanak bennünket, megőrzik a hitünket, reményünket abban, hogy igenis létezik jó kapcsolat. Már az elején elárulom a jó hírt: igen, létezik örömteli, hosszantartó, szeretteljes párkapcsolat.

A kevésbé kényelmes hír azonban az, hogy mindez nem hullik az ölünkbe csak úgy. Még ha sikerül is egy csodás találkozásnak kapcsolattá fejlődnie, azt bizony meg is kell tudni tartani, tenni kell érte.

Ismerős-e az a szó: játszmázás?
Azt jelenti, hogy különféle energetikai pingpongmeccseket játszunk egy másik emberrel (legyen az párkapcsolat vagy egyéb ismeretség) azért, hogy igazolást nyerjünk saját tetteinkre, elvárásainkra, ezáltal – rövid időre – energiát nyerünk.

Na ez az, amit elsőnek el kell hagyni!!
Energiát (jó érzést, kellemes állapotot, kiegyensúlyozottságot) csakis magunk tudunk megteremteni önmagunk számára. Amennyiben egy másik ember figyelméért harcolunk akár tudattalanul, akár tudatosan, abból csak morzsák érkezhetnek és nem hoznak tartós örömöt.

Egy jó kapcsolathoz egyetlen, legfontosabb dolgot tehetsz: kerülj harmóniába önmagaddal. Amennyiben egyedül jól megvagy, elégedettségben tudsz élni, úgy egy párkapcsolatban is meg tudod ezt tenni. Egy másik embert magunk mellé engedni mindenképp egy érdekes és kihívásokkal teli élmény. Akkor tud két ember közös térben békében létezni, ha a szeretet és az elfogadás, a nyitottság adott mindkettejükben egyaránt.

A hétköznapok rutinosak, néha unalmasnak tűnhetnek. Munkába járás, házimunkák, kötelező elintéznivalók szürkíthetik az együttlétet. Azonban apróságokkal megőrizhető a szeretet folyamatos jelenléte. Az alábbi pár példa mindkét félre érvényes, egy kapcsolatban mindig kettőn áll a vásár. Tedd meg a magad részét, mutass jó példát!

Tavaszi megújulás – a lelkünkben is

2024. június 03.



A tavasz nagyon sok kultúrában, néphagyományban a megújulás és a termékenység ünnepe. De hogyan tudunk megújulni lelkileg?

Május az a hónap, amikor már fél lábbal talán a nyárban vagyunk. A napozás, a hűsítő strandolás és a közös vakáció ideje már nagyon közel van. Bár jóleső elringatni magunkat akár a nehezebb napokon a nyár ígéretével, érdemes lehet a késő tavaszt is értékelni. Ugyanis, mint minden évszak és minden ünnep, a május is tartogat számunkra olyan hagyományokat, melyek megélése – a nekünk és a családunk számára szabott módon – növelheti lelki jóllétünket. A tavasz nagyon sok kultúrában, néphagyományban a megújulás és a termékenység ünnepe. Így van ez a magyar népi szokások szerint is, amikor is május havában májusfát állítottak. A színes szalagokkal díszített fa, zöld ág hivatott szimbolizálni a természet megújulását. Ennek a szokásnak manapság már kevesen áldoznak, és sokak számára inkább a pünkösd keresztény ünnepéről szól a május. Bármit és bárhogy is ünneplünk, tavasz alkalmával érdemes lehet átgondolni, hogy mi hogyan tudunk megújulni lelkileg.

Májusfa „hálaszalagokkal”

Az egyik gyakorlat, ill. szemlélet, ami sokaknak ad erőt, „löketet”, amikor meg szeretnének újulni, az a hála. Képzeljük el, hogy felállítjuk a 2024-es évünk májusfáját, ami mindenféle színes szalaggal van ékesítve. Minden szalag egy olyan dolgot képvisel, amiért hálásak vagyunk. Mi szerepelne a szalagokon? Esetleg az, hogy idén is együtt tudjuk ünnepelni a pünkösdöt a szeretteinkkel? Netán az, hogy még mindig elég egészségesek és erősek vagyunk ahhoz, hogy a szívünknek kedves kertet megmunkáljuk? Esetleg az olyan dolgokért, hogy a szomszédjainkkal barátságos viszonyt ápolunk? Érdemes időnként elgondolkodni azon, hogy mit aggatnánk a „hálafánkra”.

Legyenek céljaink!

A másik dolog, ami fiatalos lendületet adhat nekünk akkor is, ha már kevésbé vagyunk fiatalok, az az új célok állítása az életünkben. Bizony, akár harminc- vagy hetvenévesek vagyunk, fontos, hogy tűzzünk ki magunk számára célokat. Ez segíthet keretezni a napjainkat akkor is, ha esetleg már nem dolgozunk. Céljaink elérésétől pedig büszkének, élettel telinek tudjuk érezni magunkat. Ezek lehetnek apró célok is. Például, hogy szeretnénk kipróbálni egy új süteményreceptet, mert évek óta ugyanazokat készítjük. Vagy, hogy ültetnénk egy új féle növényt a kiskertünkbe. Esetleg most már tényleg szeretnénk elvinni a kisunokánkat egy olyan helyre, ahol még nem jártunk közösen. Vagy el szeretnénk kezdeni papírra vetni olyan családi történetet, amire már csak mi emlékezünk. A lényeg, hogy a céljaink elérése felé vezető út élvezetes legyen számunkra.

Honnan tudom, hogy ki szeret igazán? – Bajban ismerszik meg az igazi barát…

2024. június 02.

…és örömben! Mert van egy olyan mondás, miszerint barátot, ellenséget örömben-bánatban, testvért örökség osztozásánál ismerünk meg. Igen!

Egy kedves barátom hívott a közelmúltban, hogy nagy öröm érte, és szeretné velem megosztani. Már a bizalma is jólesett, hogy beavat az örömébe! Mikor elmesélte, hogy milyen megtiszteltetés éri, akkor megkönnyeztem örömét, és lehet, hogy jobban örültem, mint ő maga. Hiszen a másik örömének valahogyan fesztelenebbül, könnyebben tudunk örülni, mert nem nekünk kell feldolgozni azt a pozitív stresszt, amit az elismerés okoz. Hiszen kibillenti az embert a hétköznapokból az öröm és a bánat is. Mindenki másképpen dolgozza fel, érti meg és helyezi el a szívében a történéseket. Barátom öröme számomra is megemelte a napot, örültem egy ember örömének, aki végtelen szorgalommal és alázattal évtizedek óta végzi a dolgát, hittel teszi hivatását, és meglepetten tapasztalta, hogy van, aki ezt észreveszi és értékeli. Persze nem mindenki így reagált a környezetében az örömhírre: volt, aki faggatta, hogyan érte el, volt, akit nem is érdekelt a hír, inkább elfordította a fejét. Azt hiszem, abban segített neki ez az eset, hogy pontosan tudja, ki az, aki igazán szereti, és ki az, aki nem.

Néhány éve az anyukám érdemkeresztet kapott 56 évi, egészségügyben végzett, elhivatott gyógyító tevékenységéért, mert az életfeladata volt, hogy mások gyógyulását segítse. Sokan gratuláltak persze, és volt, aki törölte az ismerősei közül, mert nem bírta elviselni, hogy munkatársnőjét kitüntették. Ez is hozzátartozik a felismeréshez és a feldolgozáshoz: ki az, aki velünk együtt örül? Ki az őszinte szívű barát egy ilyen esetben?

Mondják, inkább száz irigyem legyen, mint egy szánakozóm. Igen, csakhogy az irigységért keményen meg kell dolgozni, azt nem adják ingyen! Évtizedek kitartó, szívós és alázatos munkájával elérhető, hogy sokan utálják az embert. Néhányan gyakran mondogatják: könnyű neki! Nem, nem az! Senkinek sem könnyű, hiszen mindenkinek megvan a maga kínlódása, problémája, megoldandó feladata, és persze örömei és sikerei is. Mindenki a maga életének alakítója. Ahogyan mondta egykor egy reneszánsz bölcs ember: „Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa…”. Sosem a másiktól kell elvárni semmit, nekünk magunknak kell szembenézni, küzdeni, továbblépni, elengedni és szeretni. Önmagunkat is, hiszen az önszeretet az alapja mindennek. Hogyan várhatom el a világtól, hogy szeressen és jól érezze magát velem, ha én magamban nem találom meg ezt az érzést?


Ha megtanuljuk elfogadni, szeretni magunkat, ha jól érezzük saját társaságunkat, akkor a világ is jól érzi majd magát velünk, mert ez sugárzik és ez érezhető.