Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A családdá válás nehézségei – Praktikus tippek kispapáknak

Érdekességek2017. május 20.

Az első gyermek születése meghatározó mérföldkő minden pár életében, az új apa-anya szerep azonban a saját szülőkkel való kötelékekben is új felállást hoz. Hogyan alakul át a felmenőkkel a kapcsolat, ha nekünk is gyermekünk lesz? Mennyi időt töltsünk együtt a nagyszülőkkel? Mennyi segítséget kérjünk tőlük? Hogyan húzzuk meg az új család határait? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk dr. Szőke András pszichológustól az Apa Magazin legújabb számában.

Abban a pillanatban, amikor az újdonsült édesanya és édesapa első közös gyermekét végre a karjaiban tarthatja, új család születik. Ez azonban egy merőben új, szűkebb egység a korábbi családhoz képest, amelynek a friss nagyszülők már nem olyan szorosan a részesei. Természetesen ahány ház, annyi szokás, arra azonban mindenképp érdemes odafigyelni, hogy a felmenőkkel kialakított kapcsolat ne bontsa meg az újdonsült kis család saját életritmusát és harmóniáját. Amennyiben a nagypapa és nagymama a kelleténél többször állít be hívatlanul, rátelepszik a családra vagy véleményét túl erőszakosan hangoztatja, akkor érdemes a problémát időben kezelni: bűntudat nélkül kell tudni nemet mondani és nem szabad attól tartani, hogy ezt esetleg sértésnek veszik.


Így lesz csapda a segítségből

„Nyilván kényelmes, ha nem kell főzni, mosogatni, de annyit nem ér az egész, hogy az új kapcsolat autonómiáját veszélyeztesse. Nem az a baj, ha meglátogatjuk a szülőket, hanem az, ha mindig menni kell, és nem csak akkor, amikor jólesik, alkalmas, kellemes” – emelte ki dr. Szőke András pszichológus az Apa Magazin legújabb számában, aki hozzátette, hogy fontos a párnak kompromisszumot kötni abban, hogy mikor és mennyi időt szeretnének a szüleik társaságában tölteni.

Az apánk befolyásoló ereje

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a saját apa szerep kialakításában közrejátszanak a gyermekkorból hozott minták, az ösztönök és az egyéni döntések is. „A kapott minta mindenképpen az alapja lesz annak, hogyan leszek apa. Van az az eset, amikor nem tudok differenciálni. Hiszem, hogy apám jó apa volt és én is az leszek, ha mindent pont úgy csinálok, mint ő. Jó esetben tényleg egy egészséges mintát veszek át” – véli dr. Szőke András, aki szerint még görcsösségbe is torkollhat, ha másoljuk az apaképet vagy pont, hogy nem és ellenkezőleg neveljük gyermekünket.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.