Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A császármetszés hatással van a babára is

Érdekességek2021. szeptember 13.

Hazánkban még mindig nagyon sok nő választja a császármetszést, mint szülési lehetőséget. Egyrészt azt gondolják, hogy nekik kell eldönteni ezt a kérdést, másrészt úgy érzik, hogy így könnyebb. Azonban mindenképpen tisztázni kell, hogy egy nyílt nagyműtétről van szó, melynek szükségességét kizárólag a szakember döntheti el, és sajnos a beavatkozás hatással van a magzatra is!

Fotó: pixabay.comA témában dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.

Gond a babával?

Sajnos ma már több tanulmány is igazolta azt a tényt, hogy a császármetszéssel született babák hajlamosabbak az asztma, vagy éppen a cukorbetegség kialakulására, vagyis esetükben nagyobb arányban jelentkeznek az immunológiai eredetű betegségek. Egy svéd kutatás arra is rámutatott, hogy mi is állhat ennek hátterében.

A szülés megindulását a szervezet jelzi, amire a baba felkészült, vagyis nem éri váratlanul. A császármetszés esetében ez nem így van. A babát ilyenkor technikailag kiragadják a biztonságos közegéből, és kényszerűen meg kell szoknia mindent, ami a kinti világhoz tartozik. Ezen felül, bár ma már tisztában vagyunk a bőr – bőr kontakt jelentőségével a szülést követően, a császármetszés után a baba nem maradhat az anyával, hiszen a metszés helyét el kell látni, a műtétet be kell fejezni.

Mindezek, vagyis a stressz és valószínűleg a környezeti ártalmak hirtelen jelentkezése azt eredményezik, hogy a műtétileg világra segített babák fehérvérsejtjeinek DNS-e megváltozik, ez eredményezi fogékonyságukat a betegségekre (és most a pszichológiai oldalával nem is foglalkoztunk a császármetszés hatásainak).

Választjuk, vagy sem?

Nyilván nem jó döntés, ha mi magunk szorgalmazzuk a műtétet, ha az nem indikált, vagyis nem szükségszerű. Abban az esetben azonban, amikor nem a mi kezünkben van a döntés, a hatásokkal akkor is számolnunk kell – mondja dr. Angyal Géza a ratkotunde.hu-nak.

A szakemberek jellemzően akkor döntenek a beavatkozás mellett, ha valamilyen kórkép az anyag vagy a baba életét veszélyezteti. Ezek közt rengeteg olyan is van, melyek jó eséllyel elkerülhetőek lennének, ha a kismama odafigyelne magára. Ilyenek a terhességi magasvérnyomás, a terhességi cukorbetegség, a túlságosan nagy súlytöbblet, stb.


Elkerülés

A császármetszés elkerülése igencsak indokolt lenne, hiszen egyrészt veszélyt jelent a babára, hosszabb távon is, másrészt sajnos erősen sérülhet következtében a baba és az édesanya kapcsolata is. Ahhoz, hogy az indikátor betegségeket el lehessen kerülni, kiemelten fontos a megfelelő tápanyagellátottság biztosítása. Ez a terhesség alatt, pláne a szülés folyamán nem egyszerű feladat, hiszen ilyenkor jelentősen megnő a tápanyagigény.

Ma már a szakemberek is javasolják a várandósvitaminok szedését, de ez csak akkor hatásos megoldás, ha a bevitt anyagok megfelelően hasznosulnak. Ehhez szerves kötésben kell jelen lenniük, ami praktikusan -citrát és -glükonát kötési formákat jelent, melyek esetében a hasznosulás akár 80%-kal is javul!

Fontos ezen felül a megfelelő tagoltság. Ennek kiemelet jelentősége azért van, mert az eltérő trimeszterek eltérő tápanyagigénnyel rendelkeznek. Például: a harmadik trimeszterben a B6-vitaminon kívül a B-vitaminok megemelt bevitelére már nincsen szükség. Ezek az anyagok az étvágyat is növelik, vagyis hozzájárulnak a tetemes súlytöbblet felhalmozásához is!

Mikor?

Mindenképpen tisztázni kell, hogy a császármetszés, bár nem a legideálisabb megoldás, egyes esetekben szükségszerű és rutineljárásnak minősül, azaz a kockázatai viszonylag alacsonyak. DE! Semmi esetre sem szabad ezt külön kérni, hiszen kizárólag indokolt esetben szabad beavatkozni ebbe a természetes folyamatba!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)