A csecsemő első bélbaktériumai az anya szájából származnak
Érdekességek2019. december 28.
Az anyatejjel táplált csecsemőknél jóval kevesebb arányban fordul elő hasmenés vagy egyéb emésztési zavar, mint a tápszerrel etetett gyermekeknél. Vajon miért van ez így?
Mind ez idáig azt gondoltuk, hogy a születést megelőzően a magzatok bélrendszere steril és csak később alakul ki a jellegzetes bélmikrobióta közösség. Egy friss kutatás szerint azonban ez nem így van. Kiderült ugyanis, hogy a magzatok nincsenek annyira elszeparálva a külvilágtól, mint korábban gondoltuk. A placenta egyedi bakteriális ökoszisztémának ad otthont, amelynek egyensúlya nagyon fontos. E bakteriális közösség befolyásolásán keresztül is hathat az anya étrendje a gyermek bélbaktériumaira, de nem csak az eddig ismert módokon.
Noha azt eddig is nyilvánvaló tényként kezelték a kutatók, hogy a placentában élő intracelluláris baktériumok széles körű metabolikus és immunregulációs szereppel bírnak, sőt kihatnak a gyermek későbbi egészségére is, elsőként mégis csak most vizsgálták meg alaposabban a placenta bakteriális összetételét. Kiderült, hogy összességében a placenta mikrobiomja leginkább a száj mikrobiomjára hasonlít, és az összetételét pedig az anya étrendje alapvetően befolyásolja. Eddig az volt az elmélet, hogy a csecsemők a szülőcsatornán áthaladva szedik össze azokat a baktériumokat, amelyek később elsőkként kolonizálják a bélcsatornát (császármetszés esetén más a bél baktériumközösségének összetétele). Úgy tűnik azonban, hogy nem ez az első lépés a kolonizáció folyamatában, hanem csak a második.
Amikor ugyanis megvizsgálták az újszülöttek mekóniumát, kiderült, hogy már az első széklet is tartalmaz baktériumokat. Aagaard és mtsai. kutatási eredményeiből pedig most már azt is tudhatjuk, hogy a csecsemő első bélbaktériumai az anya szájából származnak. (Bár az útját a szájtól a placentáig, majd a placentától a magzat beléig még nem tisztázták pontosan.)
A koraszülések összefüggést mutatnak a placentális mikrobiom összetételének változásával, a korábbi vizsgálatok pedig rámutattak arra is, hogy az ínybetegségek megnövelik a koraszülés kockázatát. Ezek az eredmények tehát mind támogatják ezt a legújabb feltárt összefüggést a csecsemők bélmikrobiótájának kialakulásával összefüggésben.
A pre- és probiotikumok fontossága és szerepköre tehát sokkal szélesebb annál, mint korábban gondoltuk. Jelentőségük pedig a csecsemők egészségére gyakorlatilag vitathatatlan.
Az első számú baktérium
Mind a táptalajon végzett, mind a széles spektrumú metagenomikus vizsgálatok is kimutatták, hogy a Bifidobaktériumok a domináns baktériumnemzetség az újszülöttek bélmikrobiótájában, megközelítőleg a teljes mikrobióta 75%-át alkotják. Ezzel szemben a tápszerrel táplált újszülötteknél ez az arány jóval kevesebb és a baktériumok összetétele sokkal diverzebb. Ennek a különbségnek a magyarázata az emberi anyatej nem esszenciális összetevőire vezethető vissza (Garrido és mtsai., 2013). Hogy miért éppen a Bifidobaktériumok dominánsak az anyatejes újszülöttek bélmikrobiótájában?
A jelenség egész egyszerűen azzal magyarázható, hogy ezek a baktériumok képesek a leghatékonyabban elfogyasztani és lebontani az emberi anyatej összetevőit, ezáltal pedig ők kolonizálnak a bélben a legnagyobb sikerrel. Nem utolsósorban pedig azért van ez így, mert az anyatej prebiotikus karaktere éppen olyan, amely ezekre a baktériumokra szelektív leginkább. Ez a fajta, anyatej általi támogatás pedig előnyös helyzetbe hozza a Bifidobaktériumokat más probiotikus baktérium genusokkal és a kórokozó baktériumokkal szemben is.
Szempontok a tápszereknél
A tápszerrel táplált csecsemők bélmikrobiótája sokkal több párhuzamot mutat a felnőttkori bélmikrobióta összetétellel. Sok anya – különböző okokból – nem képes szoptatni gyermekét, így megnőtt a kereslet az anyatej-helyettesítő szerek iránt. A szintetikus tápszerek fejlesztői pedig – megismerve a pro- és prebiotikumok fontosságát – egyre jobban igyekeznek utánozni az emberi anyatej komplex összetételét. Tehát a fejlesztésnél fontos szerepet kap most már az is, hogy az ún. bifidogenikus hatást is képesek legyenek kiváltani a tápszerrel, azaz olyan prebiotikumokat tesznek bele és olyan arányban, amely jobban kedvez a Bifidobaktériumoknak.
A frukto-oligoszacharidokról (FOS) és a galacto-oligoszacharidokról (GOS) több tanulmány is leírta már, hogy prebiotikus tulajdonságokkal bírnak, és hogy bifidogenikus hatást váltanak ki. Számos összetevőt és azok sokféle kombinációit és arányait igyekeztek megvizsgálni a kutatók, hogy közelítsenek ahhoz a speciális összetételhez, amely csakis az emberi anyatejre jellemző. Minél jobban megismerik az egészséges anyatejes csecsemő bélflórájának működését és a mikrobióta egyedi igényét az anyatejre vonatkozóan, annál jobban tudnak közelíteni ahhoz a komplex összetételhez, amely a leginkább megfelel az anyatej helyettesítésének céljára.
Balassa Tímea Msc.
okl. biológus, tudományos tanácsadó
www.protexin.hu
forrás: Bébik.hu
