Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csípőficam

Érdekességek2024. október 30.

A csecsemőkori csípőszűréssel időben kiszűrhetők a csípőízület rendellenességei, és megelőzhetők a fiatal felnőttkorra kialakuló súlyos szövődmények, a csípőfájdalom és járásnehezítettség. Dr. Bánhegyi Barbarát, a Gyermekgyógyászati Központ radiológus szakorvosát arról kérdeztük, miért van szükség a babák fizikális vizsgálata mellett az ultrahangos szűrésre is.

Fotó: 123rf.comA csípőrendellenességek korai szűrésének jelentősége

Bicebóca – mondták régen a sántító, bicegő emberre a népnyelvben. Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című ifjúsági regényében pedig külön fejezetet szentel a feltehetően csípőfejlődési rendellenesség miatt sántító, mankót használó kisfiú történetének. A csípőt érintő rendellenességek sajnos nem feltétlenül ismerhetők fel a szülő számára, ezért gondos fizikai vizsgálat, valamint kiegészítő ultrahangvizsgálat is szükséges ahhoz, hogy időben kiszűrhessük és kezelhessük őket – hangsúlyozza dr. Bánhegyi Barbara, a Gyermekgyógyászati Központ szakembere.

Miért van jelentősége az ultrahangvizsgálatnak is?

Magyarországon a csípőficam szűrése egy életkorhoz kötött szűrővizsgálat. Az első csípővizsgálatra a gyermek születését követő napokban kell sort keríteni, amit a hazaadás után 4-6 hetes korban kell megismételni, majd 4-6 hónapos korban újabb ismétlő vizsgálatra kerül sor. 

„Fontos tudni, hogy a csípőszűrés nemcsak a ficam, hanem az ún. éretlen csípő (csípő diszplázia) időben történő felismerése miatt is fontos. Normál esetben a combcsont feje a medencecsont mélyedésében, az ízületi vápában ül. A combfej egy ún. gömbízület, ami különböző irányokban képes mozogni, de mindig a vápában marad. Fejletlen csípő esetében azt tapasztaljuk, hogy bár a combcsont feje a vápában van, de annak sekélysége miatt könnyen kicsúszik vagy kinyomható belőle. A csípőficamot az különbözteti meg ettől az állapottól, hogy a combcsont feje nem a vápában, hanem felette helyezkedik el. Ez utóbbi szerencsére egy viszonylag ritka állapot.”

A csípődiszplázia diagnózisa az első 4 hónapban ultrahanggal, majd a combfej csontosodása után (~ 4-6 hónap) röntgenfelvétellel igazolható. A csípő ultrahangos szűrővizsgálatát 4-6 hetes korban ajánlott elvégezni. A szonográfiás vizsgálat azért is fontos, mert – szemben a csípőficammal – a diszpláziának nincsenek jellegzetes tünetei, és előfordulhat, hogy a rendellenesség a gyermekortopédiában jártas szakorvos előtt is rejtve marad.

Azok esetében, akiknél a fizikális vizsgálat nem mutatott ki eltérést, ám magas kockázatúnak számítanak, mindenképpen javasolt a hathetes korban elvégzett ultrahangvizsgálat is a csípő fejlettségének pontos detektálásához – hangsúlyozza Bánhegyi doktornő. Ide tartoznak azok a gyermekek, akiknek a családjában már előfordult ez a rendellenesség, illetve javasolt a vizsgálat a várandósság és szülés kapcsán jelentkező komplikációk (farfekvés, ikerterhesség, téraránytalanság, magzati kényszertartás) esetén is, hiszen ezek szintén befolyásolja a csípőízület fejlődését. 

A csípőultrahang akár többször is elvégezhető, teljesen fájdalommentes és biztonságos vizsgálat. A gyermeket derékig le kell vetkőztetni, és egy speciális fektető ágyban oldalt fekvő helyzetben nézzük meg a jobb, illetve a bal oldali csípőt alkotó struktúrákat, a csontos és porcos részek fejlettségét.


Hogy kezelik a csecsemőkori csípőproblémákat?

Dr. Bánhegyi Barbara hangsúlyozza korai felismerés jelentőségét, hiszen az időben felfedezett és kezelt csecsemőkori csípőproblémák jól gyógyíthatók, az ízületek terhelhetőségének romlása, a korai ízületi porckopás és az ezzel járó fájdalom és mozgáskorlátozottság megelőzhető. Ha a vizsgálat során eltéréseket tapasztalunk, akkor ortopéd szakorvoshoz irányítják a szülőket a babával. A szakorvos enyhébb esetben speciális tornagyakorlatokat, illetve terpeszpelenka használatát javasolhatja. Súlyosabb esetben egy puha pozícionáló eszköz, az ún. Pavlik kengyel használata is szükséges lehet, amivel az alsó végtagokat megfelelő helyzetben pozicionálva biztosítható a csípőízület normális fejlődése. Ha a csípőficamra későn derül fény, vagy a konzervatív kezelés lehetőségei kimerülnek, 5-6 hónapos kor után már csak a sebészeti beavatkozás jelenthet megoldást.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Termékenység: Energiaegyensúly és reprodukció

2026. május 17.

A jelenlegi bizonyítékok alapján a táplálkozás több, egymással összefüggő mechanizmuson keresztül hat a termékenységre. Az egyik legfontosabb az energiaegyensúly. Az étrend befolyásolja a hormonális szabályozást, az inzulinérzékenységet, a gyulladásos folyamatokat, az oxidatív stresszt, és végső soron a petesejt- illetve spermiumminőséget is. (1) Ha a szervezet tartós energiahiányban van, a reproduktív rendszer ezt “nem biztonságos” állapotként érzékeli. Ilyenkor az agy egyik fontos szabályozó központja „lassabban adja ki az utasításokat”, amelyek a hormonrendszert irányítják. Emiatt azok a hormonok is kevesebb vagy rendszertelenebb mennyiségben termelődnek, amelyek a petefészek működéséért felelősek. Ennek következménye lehet, hogy elmarad az ovuláció, rendszertelenné válik a menstruáció, akár teljesen ki is maradhat, és hosszabb távon a petefészek működése is kimerülhet. (2) Az alacsony energiabevitel, a túlzott edzés és a tartós stressz – akár együtt, akár külön-külön – olyan állapotot hozhat létre, amikor a szervezet „lekapcsolja” a reprodukciós – azaz a fajfenntartó működést. Jó hír azonban, hogy ez sok esetben visszafordítható, ha a kiváltó okokat rendezzük. (3)

Férfiak esetében sem elhanyagolható a hatás: a kutatások szerint az alultápláltság kedvezőtlenül befolyásolhatja a tesztoszteronszintet, valamint a spermaképződés folyamatát, ezáltal ronthatja a reprodukciós funkciókat. (1,4)

Nem csonka, csak egyszülős

2026. május 17.

„Apa mosdik, anya főz” – a legtöbben még mindig így képzeljük el a családot és ezzel a képpel a fejünkben vágunk bele életünk legnagyobb kalandjába: a családalapításba. Ám a helyzet néha máshogy alakul: Magyarországon több mint 340 ezer olyan család él, ahol csak apa vagy csak anya neveli egyedül a gyerekeket, összesen közel félmilliót. Bár a számok már így is hatalmasak, még mindig nem fedik le teljesen azokat, akik még érintettek az egyszülősségben: akik nagyszülőként, testvérként vagy rokonként veszik át a szülői feladatokat vagy éppen különélő szülőként kapcsolódnak egy egyszülős családhoz. Az egyszülős lét egy sokszínű, kaleidoszkópszerű valóság.

De bármilyen különbözőek is a történetek, egy közös pont van bennük: éveken keresztül egyetlen ember végzi két ember feladatát. Ez folyamatos fizikai, érzelmi és mentális terhelést jelent: egyedül kell meghozni a döntéseket, egyedül kell kezelni a bizonytalanságokat, egyedül kell beosztani a sokszor két embernek is sok feladatot. A legtöbben kétszülős családban kezdték, így a hiány érzése – érzelmi és gyakorlati értelemben is – állandó kísérőjük.

Ez a hiány anyagi oldalon is megjelenik: az egyszülős családok közel 40 százaléka él nehéz körülmények között. Egyetlen jövedelemből kell biztosítani mindazt, amit korábban kettőből kellett, ráadásul úgy, hogy sok költség nem lesz alacsonyabb.

10 dolog, ami a fogimplantátummal visszatérhet az életünkbe

2026. május 16.

A foghiány nem csupán esztétikai probléma, hanem egyben az életminőség romlásának egyik legfőbb oka. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján az európai régióban a fogvesztés körülbelül 88 millió embert érint[1]. Egy felmérés szerint pedig a megkérdezett magyarországi felnőttek 50 százaléka él legalább egy hiányzó foggal, közel 19 százalékuknak pedig több mint 20 foga hiányzik[2]. A Budai Egészségközpont szájsebészeti és implantológiai szakrendelése ezért kiemelt figyelmet fordít a modern fogpótlási megoldásokra, amelyek segítségével a páciensek újra teljes életet élhetnek.

A fogbeültetés nem csupán egy egyszerű fogpótlás, hanem olyan hosszan tartó megoldás, amely képes helyreállítani mindazt, amit hiányzó fogakkal nem élhetünk meg. A hagyományos fogpótlásokkal szemben az implantátumok a rágóerő visszaadásával és a fogak stabilizálásával új lehetőségeket nyitnak a mindennapokban.