Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csodabogyó: földicseresznye

Érdekességek2019. november 30.

Egyre több helyen bukkan fel egy titokzatos, narancssárga-aranyszínű bogyó a piacokon és boltok polcain. Mit lehet tudni róla? Milyen az íze? Hogyan lehet felhasználni? Miért jó az egészségünknek, ha fogyasztunk ebből a gyümölcsből? A HelloVidék összeszedte, mit érdemes tudni az új superfoodról, a zsidócseresznyéről.

Fotó: pixabay.comA zsidócseresznye (más nevén hólyagcseresznye vagy arany földicseresznye) egy olyan fényes, narancssárga színű bogyó, mely a mexikói földicseresznyével (tomatillóval) álla legközelebbi rokonságban. Akárcsak a mexikói földicseresznye termését, a zsidócseresznye ízletes bogyóit is egy pergamenszerű héj fedi, melyet fogyasztás előtt el kell távolítani. A Dél-Amerikából származó, egzotikus gyümölcs távolabbi rokona még a paradicsomnak is, mivel rendszertanilag mindkettő a burgonyafélék családjába tartozik.

A földicseresznye trópusi környezetben évelő, Magyarországon azonban egynyári növénynek számít a fagyérzékenysége miatt. Ha otthon is szeretnél nevelni ilyen növényt, már van lehetőséged rá, ugyanis egyre több boltban lehet kapni magokat – de ügyelj arra, hogy meleg-, víz- és tápanyagigényes növény, melyet kizárólag nagyon meleg, napos területre érdemes ültetni!

A gyümölcs kinézetre feltűnő szépségű: bogyója narancssárga és kicsit kisebb, mint a koktélparadicsom. A zsidócseresznyének trópusi, édes-savanykás íze van, mely leginkább a mangó és az ananász gyümölcsére hasonlít. Manapság egyre több felhasználási lehetősége van: koktélokba, salátákba, mártásokba és dzsemekbe is felhasználják, esetleg desszertként, fagylaltban, vagy csak simán magában fogyasztják.


Egészségügyi előnyei

Az arany bogyós gyümölcsök lenyűgöző mennyiségű vitaminnal, ásványi anyaggal és rosttal büszkélkedhetnek, valamint csupán 74 kalóriát tartalmaz egy csésze (140 gramm) gyümölcs. A bogyók számos olyan növényi vegyületet tartalmaznak, amelyek pozitív hatással lehetnek az egészségre.

Kis mértékben orvosság, nagy mértékben méreg

A zsidócseresznye egészségügyi előnyeit azonban csak akkor lehet élvezni, ha éretten fogyasztjuk, éretlenül ugyanis mérgező lehet. Az éretlen zsidócseresznye egy olyan toxint tartalmaz, amely emésztési zavarokat okozhat, például görcsöket vagy hasmenést, szélsőséges esetben pedig halálos is lehet a fogyasztása.

Fotó: 123rf.comAz a bogyó számít érettnek, amely teljes egészében sárga színű, nincsenek rajta zöld foltok.

Nem csak az érettség, hanem a mennyiség is számít: a gyümölcs levének nagyon magas dózisa (5000 mg/kg) szívkárosodást okozott az egereken elvégzett kísérleten – ám érdekes módon, csak a hímekre volt negatív hatással. Ezzel kapcsolatban embereken még nem készült hosszú távú vizsgálat.

Hogyan fogyaszd?

A zsidócseresznye frissen vagy szárítva fogyasztható, miután a pergamenpapírhoz hasonlító héját eltávolítottuk. A friss gyümölcsöket piacon és élelmiszerboltban lehet megvásárolni, a szárított változatát pedig főként drogériákban vagy online. A gyümölcsöt magában, salátákban, turmixban, desszertekben, mártásokban, joghurthoz és müzlihez vagy lekvárként fogyaszthatjuk.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.