Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csodabogyó: földicseresznye

Érdekességek2019. november 30.

Egyre több helyen bukkan fel egy titokzatos, narancssárga-aranyszínű bogyó a piacokon és boltok polcain. Mit lehet tudni róla? Milyen az íze? Hogyan lehet felhasználni? Miért jó az egészségünknek, ha fogyasztunk ebből a gyümölcsből? A HelloVidék összeszedte, mit érdemes tudni az új superfoodról, a zsidócseresznyéről.

Fotó: pixabay.comA zsidócseresznye (más nevén hólyagcseresznye vagy arany földicseresznye) egy olyan fényes, narancssárga színű bogyó, mely a mexikói földicseresznyével (tomatillóval) álla legközelebbi rokonságban. Akárcsak a mexikói földicseresznye termését, a zsidócseresznye ízletes bogyóit is egy pergamenszerű héj fedi, melyet fogyasztás előtt el kell távolítani. A Dél-Amerikából származó, egzotikus gyümölcs távolabbi rokona még a paradicsomnak is, mivel rendszertanilag mindkettő a burgonyafélék családjába tartozik.

A földicseresznye trópusi környezetben évelő, Magyarországon azonban egynyári növénynek számít a fagyérzékenysége miatt. Ha otthon is szeretnél nevelni ilyen növényt, már van lehetőséged rá, ugyanis egyre több boltban lehet kapni magokat – de ügyelj arra, hogy meleg-, víz- és tápanyagigényes növény, melyet kizárólag nagyon meleg, napos területre érdemes ültetni!

A gyümölcs kinézetre feltűnő szépségű: bogyója narancssárga és kicsit kisebb, mint a koktélparadicsom. A zsidócseresznyének trópusi, édes-savanykás íze van, mely leginkább a mangó és az ananász gyümölcsére hasonlít. Manapság egyre több felhasználási lehetősége van: koktélokba, salátákba, mártásokba és dzsemekbe is felhasználják, esetleg desszertként, fagylaltban, vagy csak simán magában fogyasztják.


Egészségügyi előnyei

Az arany bogyós gyümölcsök lenyűgöző mennyiségű vitaminnal, ásványi anyaggal és rosttal büszkélkedhetnek, valamint csupán 74 kalóriát tartalmaz egy csésze (140 gramm) gyümölcs. A bogyók számos olyan növényi vegyületet tartalmaznak, amelyek pozitív hatással lehetnek az egészségre.

Kis mértékben orvosság, nagy mértékben méreg

A zsidócseresznye egészségügyi előnyeit azonban csak akkor lehet élvezni, ha éretten fogyasztjuk, éretlenül ugyanis mérgező lehet. Az éretlen zsidócseresznye egy olyan toxint tartalmaz, amely emésztési zavarokat okozhat, például görcsöket vagy hasmenést, szélsőséges esetben pedig halálos is lehet a fogyasztása.

Fotó: 123rf.comAz a bogyó számít érettnek, amely teljes egészében sárga színű, nincsenek rajta zöld foltok.

Nem csak az érettség, hanem a mennyiség is számít: a gyümölcs levének nagyon magas dózisa (5000 mg/kg) szívkárosodást okozott az egereken elvégzett kísérleten – ám érdekes módon, csak a hímekre volt negatív hatással. Ezzel kapcsolatban embereken még nem készült hosszú távú vizsgálat.

Hogyan fogyaszd?

A zsidócseresznye frissen vagy szárítva fogyasztható, miután a pergamenpapírhoz hasonlító héját eltávolítottuk. A friss gyümölcsöket piacon és élelmiszerboltban lehet megvásárolni, a szárított változatát pedig főként drogériákban vagy online. A gyümölcsöt magában, salátákban, turmixban, desszertekben, mártásokban, joghurthoz és müzlihez vagy lekvárként fogyaszthatjuk.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.