Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csomagolás célja és szerepe

Érdekességek2025. február 17.

Napjaink központi témái közé tartozik a környezetszennyezés, a környezetvédelem, s ezen belül a hulladékok kérdése, megfelelő kezelése.

A csomagolás célja és szerepe - Fotó: burdnik © 123RF.comNemcsak a már megtermelt hulladék mennyiségének csökkentésére kell törekednünk globális szinten, hanem arra is, hogy már eleve környezetbarát csomagolásban jusson el az adott termék, elsősorban az élelmiszer a fogyasztókhoz.

A csomagolás több célt szolgál

A csomagolás biztosítja:

A csomagolás emellett kétségtelenül marketingcélokat is szolgál. Többek között felismerhetővé és azonosíthatóvá, ezáltal egyedivé teszi a terméket.
Mindezektől függetlenül természetesen fontos, hogy a meglévő csomagolások helyett más lehetséges, környezetkímélőbb alternatívákat keressünk. Ez iránt jelentősen megnőtt a fogyasztói igény, és az élelmiszergyártók is nagy erővel keresik a lehető legjobb megoldásokat.

Miért van szükség környezetbarát csomagolóanyagokra?

Kétségtelen, a csomagolóanyagok említésekor elsősorban a műanyagok kerülnek szóba, nem véletlenül. Szomorú valóság, hogy a tengeri hulladék zömét világszerte a különféle műanyagok teszik ki. Az ezekből származó mikroműanyagok hosszú távú élettani hatása egyelőre ismeretlen, ugyanakkor már kétségtelenül jelen vannak az ételeinkben, a levegőben, a nyílt vizeinkben, s ezáltal az emberi szervezetben, de súlyos mértékben károsítják a szabadon élő (elsősorban a vízi) élőlények, állatok életterét, egészségét is.
Azokat az egyszer használatos műanyag termékeket, amelyeket ki lehet váltani más, könnyen beszerezhető és megfizethető alternatívákkal, tilos lesz piaci forgalomba hozni.

Papír és újrahasznosított papír

A papír lehetne az egyik megfelelő alternatíva az egyszer használatos műanyagokra, azonban az előállítása szintén nagy terhet ró a környezetre, higiéniai és egyéb szempontból pedig csak kevés élelmiszer csomagolására alkalmas. Ezen a területen is láthatunk azonban biztató fejlesztéseket.

Fenntarthatóság 
Megemlítendő, hogy ez a törekvés nem egyenlő a csomagolásmentességgel. A fenntarthatóságba többek között a fenntartható (klímavédő) étrend, az élelmiszer-hulladék csökkentése, a környezetvédelem, a hulladékcsökkentés, az újrahasznosítás is beletartozik, emellett a már említett, a környezettudatos csomagolóanyagokban elérhető termékek előnyben részesítése, s nem utolsósorban a csomagolásmentes vásárlás is (ahol az biztonságosan, higiénikusan megoldható). 

Mit tehet a fogyasztó?

Természetesen a környezetbarát csomagolás még nem vesz le minden terhet és felelősséget rólunk, fogyasztókról, addig sem tehetjük fel a lábunkat és tárhatjuk szét a karjainkat, amíg nem készül el minden egyszer használatos műanyag csomagolásnak a környezetbarát verziója, alternatívája. Ez egy többszereplős egyenlet, ahol a fogyasztók már a vásárlás előtt, majd a termék elfogyasztása és a felesleges csomagolás kezelése során is sok mindent tehetnek maguk is a környezetvédelemért és a hulladékcsökkentésért.
Első körben, amikor az lehetséges, érdemes törekedni a csomagolásmentes vásárlásra. Ennek a beszerzési módnak is megvannak a maga korlátai, mivel élelmiszer-biztonsági okokból egyáltalán nem minden terméket, nyersanyagot tudunk ilyen módon megvásárolni, s nem is mindenhol érhető el ez a lehetőség, bár egyre inkább terjed. Némi gyakorlással és előzetes tervezéssel napi, heti rutinná válhat a saját (többször használatos) kulacs, üveg vagy fém ételhordó, a vászon- vagy textilzsák, a zöldségek, gyümölcsök szállítására gyártott vagy házilag újrahasznosított hálós vagy textilszütyő (ami megunt ruhából, megmaradt függönyből is megvarrható) használata a vásárlás során. Kétségtelen, hogy az ilyen jellegű vásárlás is magában rejt némi higiéniai kockázatot, ám jelentős mennyiségű csomagolóanyagot spórolhatunk meg.
A csomagolt termékek esetében célszerű a nagy kiszerelésű formát választani, mivel ezek ára arányában kedvezőbb, de fajlagosan a kidobásra kerülő hulladék mennyisége is kisebb. ugyanakkor a nagyobb kiszerelés csak abban az esetben megoldás, ha valóban elfogyasztásra is kerül a megvásárolt termék. Ellenkező esetben a nagyobb kiszerelés éppenséggel azért lesz környezetterhelőbb, mert pazarló módon növeli az élelmiszerhulladék mennyiségét.
A helyzetet némileg bonyolítja az egyszemélyes háztartások terjedése, valamint az alacsony jövedelem és az élelmiszer- pazarlás csökkentése miatt megnövekedett igény a kis kiszerelésű, egyadagos termékek iránt. Ebből is látható, mennyire nem egyszerű és milyen összetett kérdéssel állunk szemben ezen a téren.
Fontos utánkövetni a megtermelt hulladék útját is, így minden fogyasztó elemi érdeke és jelenleg legfontosabb feladata a szelektív hulladékgyűjtésre való egyéni és közösségi szintű törekvés, amivel napjainkban a legtöbbet tehet a megfelelő hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás érdekében. További edukációs kampányokat és extramértékű tudatosságot is igényel, hogy pl. az egyre terjedő lebomló (iparilag komposztálható) műanyag csomagolásokat semmiképp se keverjük a „sima” műanyag közé! Erre vonatkozik a műanyag csomagolásokon olvasható PlA jelzés (Polylactic Acid – politejsav), amely a komposztálható műanyagot jelöli.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)