Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csontpótlásról – Honnan hová?

Érdekességek2025. január 23.

Fotó: tiumentseva © 123RF.com

A legtöbb törésnél előfordulhat, hogy a csontosodás nem jön létre vagy nem tökéletes. Ilyenkor műtét szükséges, csontot kell átültetni. De honnan és hogyan?

A csontok műtéti ellátásának egyik legizgalmasabb területe a csontátültetés, ami a különböző okokból kialakult hiányok pótlására szolgál. De mitől alakul ki ez az állapot, ami létrejöhet a csontszövet szivacsos és kérgi részén egyaránt? Leggyakrabban baleset következtében, ilyenkor a szivacsos állomány zömítéses törése során üreg marad vissza a helyükre igazított, kiemelt csontrészek között, mögött.

A kérgi csontállományban főként darabos vagy nyílt törés esetén keletkezik hiány, amikor egyes darabok elhalhatnak vagy kilökődhetnek.

Daganatos megbetegedések is okozhatnak hasonló problémát. Bármilyen eredetű is a csonthiány, a szervezet megpróbálja magától kitelíteni, ami kisebb kiterjedés esetében elegendő is. Mivel a nagyobb üregek spontán telődése korlátozott és időben elhúzódó lenne, általában szükség van a művi csontpótlásra. Biológiailag legelőnyösebb a saját csont alkalmazása, de kiterjedtebb esetekben más megoldás is szóba jön. Átültetéskor fontos az átültetett csont minősége mellett a befogadóhely jó vérellátása is, mert csak így remélhető a teljes beépülés. Lényeges, hogy az átültetett csontot stabilan rögzítsük. Leggyakoribb a szivacsos csontállomány átültetése, amit általában a csípőlapátból nyerünk. Ha a mechanikus stabilitás fokozása is követelmény, ún. corticospongiosus blokkot kell kivenni, ebben az esetben a szivacsos állományhoz egy keményebb csontkéregdarab is tartozik. Kisebb mennyiségű szivacsos csont nyerhető a sípcsont fejéből, az orsócsont csukló felőli, vagy a singcsont könyök felőli végéből is. Az átültetést bizonyos esetekben rögtön az első ellátáskor elvégezzük, pl. a sípcsontfej benyomatásos törésénél a zömülés következtében kialakult üreg kitöltésére. Másodlagos átültetést elhúzódó törésgyógyulás, álízület kezelésére alkalmazunk. Ha a saját csont nem elegendő, segítségül hívhatjuk a csontbankot, ahol emberi csontkészítmények állnak rendelkezésre, melyeket általában a csípőprotézis-műtétek során eltávolított combcsontfejekből készítik.


Dr. Boross György
ortopéd, kézsebész, baleseti sebész
drboross@drboross.com
www.drboross.com


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.