Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csontpótlásról – Honnan hová?

Érdekességek2025. január 23.

Fotó: tiumentseva © 123RF.com

A legtöbb törésnél előfordulhat, hogy a csontosodás nem jön létre vagy nem tökéletes. Ilyenkor műtét szükséges, csontot kell átültetni. De honnan és hogyan?

A csontok műtéti ellátásának egyik legizgalmasabb területe a csontátültetés, ami a különböző okokból kialakult hiányok pótlására szolgál. De mitől alakul ki ez az állapot, ami létrejöhet a csontszövet szivacsos és kérgi részén egyaránt? Leggyakrabban baleset következtében, ilyenkor a szivacsos állomány zömítéses törése során üreg marad vissza a helyükre igazított, kiemelt csontrészek között, mögött.

A kérgi csontállományban főként darabos vagy nyílt törés esetén keletkezik hiány, amikor egyes darabok elhalhatnak vagy kilökődhetnek.

Daganatos megbetegedések is okozhatnak hasonló problémát. Bármilyen eredetű is a csonthiány, a szervezet megpróbálja magától kitelíteni, ami kisebb kiterjedés esetében elegendő is. Mivel a nagyobb üregek spontán telődése korlátozott és időben elhúzódó lenne, általában szükség van a művi csontpótlásra. Biológiailag legelőnyösebb a saját csont alkalmazása, de kiterjedtebb esetekben más megoldás is szóba jön. Átültetéskor fontos az átültetett csont minősége mellett a befogadóhely jó vérellátása is, mert csak így remélhető a teljes beépülés. Lényeges, hogy az átültetett csontot stabilan rögzítsük. Leggyakoribb a szivacsos csontállomány átültetése, amit általában a csípőlapátból nyerünk. Ha a mechanikus stabilitás fokozása is követelmény, ún. corticospongiosus blokkot kell kivenni, ebben az esetben a szivacsos állományhoz egy keményebb csontkéregdarab is tartozik. Kisebb mennyiségű szivacsos csont nyerhető a sípcsont fejéből, az orsócsont csukló felőli, vagy a singcsont könyök felőli végéből is. Az átültetést bizonyos esetekben rögtön az első ellátáskor elvégezzük, pl. a sípcsontfej benyomatásos törésénél a zömülés következtében kialakult üreg kitöltésére. Másodlagos átültetést elhúzódó törésgyógyulás, álízület kezelésére alkalmazunk. Ha a saját csont nem elegendő, segítségül hívhatjuk a csontbankot, ahol emberi csontkészítmények állnak rendelkezésre, melyeket általában a csípőprotézis-műtétek során eltávolított combcsontfejekből készítik.


Dr. Boross György
ortopéd, kézsebész, baleseti sebész
drboross@drboross.com
www.drboross.com


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.