Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csontritkulás és a táplálkozás összefüggései

Érdekességek2025. március 20.

Fotó: schantalao | FreepikA csontritkulás a csontváz egészének rendszerbetegsége, amelyben a csontszövet mennyisége úgy fogy, hogy a megmaradó csontszövet az eredeti csontszövet összetételéhez képest nem mutat eltérést.

Az osteoporosis két formája a primer és a szekunder. A primer osteoporosisnak szintén két típusa van, a posztmenopauzás osteoporosis (I. típusú), és a szenilis osteoporosis (II. típusú). A két típus dietetikailag is eltérő étrendi szempontokat indokol, ezért is fontos megkülönböztetni.

Az 50 éves nők 30%-a, a 80 évesek 70%-a szenved a csípő, a deréktáji gerinc vagy az alkar csontritkulásában. Az osteoporosisos törések előfordulása körülbelül négy év alatt 25%-kal nőtt az Európai Unió országaiban. Hazánkban a mozgássérült emberek mintegy 30%-a csontritkulás miatt lett tartósan mozgássérült, és 65%-uk 55 éves kor után véglegesen fogyatékossá vált. Ezek az emberek nem képesek munkavégzésre, így jóval korábban mennek nyugdíjba, mint az egészséges, hasonló korú társuk. Az alulfinanszírozott ellátási rendszerben nagy összegként jelenik meg az ilyen betegek kezelésére fordított pénz.

A CSONTRITKULÁS FOLYAMATA 
Felnőttkorban fiziológiás körülmények között az ún. remodeling folyamat során 10–14 nap alatt a csontokban egy-egy kis területen lebomlik a csontszövet, majd a helyébe 3–4 hónap alatt új szövet épül. Ily módon a csont teljes mennyiségének 2–10%-a épül át évente. A csonttömeg a csúcstömeg elérése után stagnál: az építés és a lebontás egyensúlyban van. 40–45 éves kor körül túlsúlyba kerülnek a lebontási folyamatok, melynek következtében évi 0,3–0,5%-kal fogyatkozik a csonttömeg. A nőknél a menopauza táján ez évi 2–5%-ot is elérhet, majd annak befejeztével az ütem lelassul. A kor előrehaladtával a különböző szervek eltérő ütemben változnak. 

.


A csontritkulás folyamata aktív életmóddal és kiegyensúlyozott táplálkozással – kevés kórformától eltekintve – megelőzhető, illetve a már kezdődő csontritkulás folyamata lassítható. Az egészséges – alkohol- és dohányzásmentes – életmód, amiben a kiegyensúlyozott táplálkozással természetes pótlásra kerül a kalcium és a D-vitamin, illetve amiben rendszeres a testedzés, ez maga a hatékony megelőzés. Felnőtt- és időskorban már a rizikótényezők kiiktatására kell fókuszálni, mint például az alkoholizmus, a túlzott kávéfogyasztás, a dohányzás, az elégtelen fehérje-, kalcium- és vitaminellátottság, ennek célja a csontvesztés lassítása. A megfelelő kalcium- és D-vitamin-ellátottság már a fiatal korosztály táplálkozásának is fontos része. Ezen időszak korosztályi sajátosságait és az osteoporosis vonatkozó következményeit mutatja be a következő táblázat.

Dr. Lelovics Zsuzsanna
táplálkozáskutató
Hartmann Eszter
dietetikus

Részlet A csontritkulásról c. kiadványból.
A könyvet a kiadó webshopján, ide kattintva tudja megrendelni


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Meglepő tünetek utalhatnak pajzsmirigybetegségre

2026. január 27.

A pajzsmirigy-tudatosság hónapja kapcsán a szemünk egészségére is érdemes odafigyelnünk

Magyarországon akár 10 ezer embert érinthetnek a pajzsmirigybetegségekhez társuló szemészeti szövődmények, és évente mintegy 300 ilyen esetet diagnosztizálnak. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködéséhez kapcsolódó szemészeti tünetek igen változatosak lehetnek, így e betegségek felismerése gyakran még az orvosok számára is nehézséget okoz – nem beszélve arról, hogy bizonyos esetekben a szembetegségekhez hormonális eltérések sem társulnak. Január a pajzsmirigy-tudatosság hónapja, ennek apropóján szemünk egészségének megőrzésére hívjuk fel a figyelmet.

A test „belső karmestere” – gyakran így emlegetik a nyakunk elülső részén, az ádámcsutka alatt elhelyezkedő, pillangó alakú szervünket, a pajzsmirigyet, amely meghatározó szerepet játszik a szívműködés, a testhőmérséklet és a szervezet energiaszintjének szabályozásában, ugyanakkor hatással van a hangulatunkra és a figyelmi képességeinkre is.

Ez az a szerv, amelynek egészségére rendszerint mindaddig biztosan nem fordítunk különösebb gondot, amíg valamilyen problémát nem okoz. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével élő betegek gyakran küzdenek testsúlyingadozással, fokozott hajhullással, töredező körmökkel, valamint sokszor tapasztalnak fokozott szívdobogásérzést vagy szabálytalan szívverést is. Gyakoriak a pszichés és idegrendszeri panaszok: az érintettek indokolatlan ingerlékenységet, szorongást, hangulatváltozásokat, alulműködés esetén pedig sokszor lehangoltságot és fáradékonyságot élhetnek át.  

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.