Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csontritkulás újabb kezelésére bukkantak

Érdekességek2019. március 02.

Amerikai kutatók egy új kezelési lehetőséget tártak fel a csontritkulásban szenvedő idős nők számára.

A Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a Los Angeles és a San Francisco székhelyű Kaliforniai Egyetem szakemberei azt találták, hogy egy maroknyi agysejt fontos szerepet játszhat a nők csontsűrűségének szabályozásában.

Egérkísérleteikben a kutatók felfedezték, hogy a nőstények csontjai különösen erőssé váltak, amikor blokkolták agyukban kicsiny számú idegsejtek bizonyos jeleit, és ezeket a szupererős csontokat idős korukban is megtartották.

A tanulmány azt sugallja, hogy “egy teljesen új utat fedezhettünk fel, amelyet felhasználhatunk a csontok erősségének javítására idős nők, illetve mindenki más esetében, akik törékeny csontokkal bírnak” – hangoztatta Holly Ingraham professzor, a tanulmány egyik vezető szerzője.

A társszerző Stephanie Correa, az UCLA adjunktusa korábbi állatkísérletiben megfigyelte, hogy ha genetikailag törlik az ösztrogén receptort az agy hipotalamusz területe idegsejtjeiben, akkor az kisebb testsúlynövekedést idéz elő az egerekben. Meglepő eredményei azt mutatták, hogy a meghízott egérnek nagyobbak lettek a csontjai, mivel a csontok tömege 800 százalékkal nőtt.

Már akkor tudtuk, hogy ez új, izgalmas utakat nyitott a nők egészségének javítása felé – hangoztatta Correa.


A világon több mint 200 millió ember szenved csontritkulásban, amely a csontsűrűségének csökkenését jelenti, csonttöréseket okozva esések következményeként, illetve görnyedtséget, köhögést váltva ki.

A nőket különösen veszélyezteti a csontritkulás a menopauza után, Európában és az Egyesült Államokban az ilyen korú nők mintegy egyharmada szenved gyenge csontoktól.

Az amerikai kutatók remélik, hogy ha további kísérletek igazolják eredményeiket, akkor lehetőség nyílik egy hatóanyag kifejlesztésére az idős nők csontritkulásának kezelésére(MTI/Hszinhua)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.