Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A cukorbetegek is falatozhatnak jókat karácsonykor

Érdekességek2022. december 26.

Fotó: pixabay.com

A karácsonyi menü összeállítása a legtöbb embernek sok fejtörést szokott okozni, pláne, ha ételérzékeny, esetleg valamilyen betegséggel küzdő is ül az ünnepi asztalhoz. Lássuk, mi mindenre kell ügyelni, ha cukorbeteg egyik szerettünk, vagy ha netán mi magunk küzdünk cukorbetegséggel. Dr. Szarka Dorottya, a Cukorbetegközpont dietetikusa igen hasznos tanácsokkal szolgált.

Óvatosan a kalóriákkal

A legtöbb cukorbeteg – leginkább a 2-es típusúak – jelentősebb súlyfelesleggel küzdenek, mely nagy szerepet játszik a betegség kialakulásában és a szövődmények kialakulásában. Éppen ezért fontos, hogy az érintettek a szénhidrátok számolásán túl a túlzott zsiradékbevitelre is odafigyeljenek a plusz kalóriák miatt. Ennek szellemében, ha lehet, fogyasszon sovány húst (bőr nélküli baromfihús; sertéskaraj; szűzpecsenye; vadhúsok) és az elkészítés során is törekedjen a zsírszegénységre!

Panírozzon, rántson okosan

Bár fontos a zsírszegénység, karácsonykor igen kedvelt fogásnak számítanak a különböző rántott ételek. Ha nem hiányozhatnak az ünnepi asztalról, akkor viszont érdemes pár dologra odafigyelni. A panírozott ételeket a legtöbben zsemlemorzsával késztik el. Igenám, viszont a cukorbetegeknek érdemes minden olyan alapanyagot kerülniük, melyek gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmaznak, ilyen pl. a fehér liszt és abból készült zsemlemorzsa is.

Egy kis változtatással egészségesebb, de igazán ízletes fogásokat lehet elkészíteni. Panírozáskor a fehér lisztet helyettesítse teljes kiőrlésű búza- vagy zabliszttel, esetleg használjon alternatív liszteket, mint például a zsírtalanított lenmag- vagy szezámliszt. Zsemlemorzsa helyett próbálja ki a zabpelyhet, esetleg olajos maggal (pl. tökmaggal, dióval) összeforgatott búza- vagy zabkorpát. Természetesen ezek szénhidráttartalmával is számolni kell, ám ha nem szeretne ezzel bajlódni, akkor maradjon a zsírszegény elkészítési módoknál; süsse meg a húst teflon edényben vagy sütőben, sütőzacskóban panír nélkül!

A cukorbeteg is ehet édességet

Amennyiben valaki cukorbetegséggel küzd, akkor sem kell lemondania az édességekről és különböző nassolnivalókról, csak pár fontos szabályt kell betartani: cukor helyett használjon természetes (pl. eritrit, stevia) vagy mesterséges édesítőszert, fehér liszt helyett pedig lassabb felszívódású teljes kiőrlésű lisztet vagy alacsony szénhidráttartalmú zsírtalanított mandula- vagy kókuszlisztet.


Tipp: egyes édesítőszerek hőérzékenyek, vagyis hő hatására veszítenek édesítő erejükből, illetve mellékízük lesz. Használjon ezért ciklamát, szacharin vagy aceszulfám-K alapú mesterséges édesítőszert, de még jobb választás egy eritit, stevia alapú édesítő- tanácsolja Szarka Dorottya, a Cukorbetegközpont dietetikusa.

Fotó: pixabay.com

Koccintani mivel?

Köztudott, hogy az alkoholok közt is lényeges különbségek vannak az egészségre és a vércukorszintre nézve. Természetesen a magas cukortartalmú italokat a cukorbetegeknek kerülniük kell (pl. desszertbor, likőrök), ám 1-2 dl jó minőségű száraz vörösborral a cukorbetegséggel küzdők is bátran koccinthatnak. Azonban arra mindenképp érdemes ügyelni, hogy az alkoholfogyasztás étkezéshez kötötten történjen (pl. ropogtasson teljes kiőrlésű kekszet), hogy ne csökkenjen le túlságosan a vércukorszint!

Válasszon jó(l) köretet

Sok családnál a köretet krumpli, illetve a rizs alkotja. Pedig ennél jóval szélesebb a kínálat, hiszen cukorbetegség esetén bátran fogyasztható a bulgur, a kuszkusz, a köles, a barna, illetve basmati rizst is. Ezek nem csak egészségesek, de egy kis változatosságot is biztosítanak köretek terén. A hagyományos köretek mellett szerepeljenek az asztalon még különféle saláták, salátatálak (majonézes, olajos öntet nélkül).


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A nyugtató gyaloglás

2026. június 28.

Használjuk a lábunkat naponta 30 percet!

"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.