Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A cukorfogyasztás korlátozásának 4 módja – szenvedés nélkül

Érdekességek2022. január 14.

A cukor számos tekintetben egészségünk „ellensége”, de teljes törlése étrendünkből mégsem ajánlott, mert többek közt frusztrációt okozhat. Hiszen sokunknak hiányzik az édes íz, amelyre az eddigi táplálkozásunktól eltérő, különböző hasznos módszerekkel is szert tehetünk. Íme néhány tipp a túlzásoktól mentes, mérsékelt cukorfogyasztás eléréséhez.

Fotó: gettyimages.com1. Válasszunk alacsony glikémiás indexű élelmiszereket

Miért?

Még ha nem is tökéletes, azért jó viszonyítási alap a glikémiás index (GI – az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége), mert az alacsony GI-jű élelmiszerek elegendő, de minimális inzulinszintet tartanak fenn. A magas glikémiás indexű élelmiszerek viszont ellenkezőleg, inzulin emelkedést okoznak a vérben, amelynek visszapattanó, reaktív hipoglikémiát (alacsony vércukorszintet) okozó hatása van   – némi fáradtság kíséretében –, ami növeli az édes íz utáni vágyat.

A magas inzulinszint elősegíti a zsírok raktározódását, és általános gyulladásos állapotot vált ki a szervezetben.  Az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek előnyben részesítésével megtarthatjuk az édes ízt (pl. a szárított sárgabarack, alma,körte, aszalt szilva viszonylag alacsony GI-jű) a magas GI értékű ételek káros hatásai nélkül.

Hogyan?

Könnyen megtaláljuk az interneten vagy különböző kiadványokban az élelmiszerek összefoglaló GI táblázatait. De azt mindenképpen jegyezzük meg, hogy a feldolgozott ételek magas glikémiás indexűek, akárcsak a különféle cukrok (a glükóz csúcsértéke 100)) és a keményítők (különösen, ha nagyon főtt állapotban). A kenyér- és gabonafélék, tészták vagy rizs csökkentik a glikémiás indexet, ha teljes kiőrlésűek.

Édesítéshez ajánlott a kókuszcukor vagy a nyírfacukor, melyek alacsony GI-jűek. A méz vagy a juharszirup GI-je magasabb, majdnem azonos a szacharózzal (étkezési fehér cukorral), de tápanyagtartalmuk miatt fontosak lehetnek a szervezet számára, és erős édes ízük miatt segítenek a minimális adagolásban is.

2. Vegyük észre a rejtett cukrokat az élelmiszerek címkéin feltüntetett összetevők között

Miért? 

A rejtett cukrok a jéghegy csúcsai… Nemcsak azért, mert azok majdnem mindegyik iparilag feldolgozott termékben megtalálhatók, hanem mert nem mindig mutathatók ki. Ilyenek a készételek, a különféle szószok, ketchupok, pizzák stb. Az ízfokozóként használt cukor pedig hozzájárul a termékek eltarthatóságának meghosszabbításához. De nem csak ahhoz: azt a zsír pótlására is használhatják bizonyos „light” jelzésű termékeknél, ezért figyelnünk kell a címkéken leírtakra.

Hogyan?

A cukor „felfedezéséhez” vegyük számba azokat az összetevőket, amelyek “óz”-ra végződnek a címkén (pl. szacharóz, glükóz, galaktóz, dextróz, fruktóz, maltóz), vagy a szirupokat, cukornád-származékokat (pl. bepárolt nádlé, dehidratált nádlé, nádlé szilárd kivonatai).

A bonbonokon, édes pékárukon, cukrászsüteményeken, lekváron, különféle cukrokon, mézeken kívül táplálkozásunkban nem szabad felesleges cukornak előfordulnia. Észrevehetjük, hogy az összetevőket általában az élelmiszerekben található mennyiségük szerint osztályozzák a címkéken. Amennyiben a cukor megjelenik a „top 3-ban”, kerüljük a vásárlást, különösen, ha sós élelmiszerről van szó.


3. „Szokjunk le” a sok cukorról

Miért?

A cukor cukrot vonz… Minél több édeset eszünk, annál jobban hozzászoknak az ízlelőbimbóink a magas cukortartalomhoz, és egyre inkább elveszítjük az ételek igazi ízét. Az eredmény: csak az édes íz dominál és elégít ki. Ennek az a következménye, hogy a cukrot nem nélkülözhetjük. Így függővé válhatunk tőle,, éppúgy, mint az alkoholtól vagy a cigarettától. A cukorfüggőség ugyanolyan (kényszeres) tüneteket mutat, mint bármely más függőség.

De csalárdabb, mert nem látjuk a veszélyt, különösen mivel az édes íz gyermekkorunk óta vigaszt, örömöt, élvezetet jelent. Bizonyos fokig úgy vagyunk „programozva”, hogy szeressük a cukrot, még akkor is, ha kívánjuk a sósat is. Az első íz, amelyet a csecsemő megkóstol és értékel, a tej édes íze… Így a cukor kezdettől fogva biztonságérzetet nyújt és megnyugtat. Rosszabb esetben kiválthatja a „agyi jutalmazó kört”, mivel fokozza a dopamin, az öröm és a függőség érzésében részt vevő neurotranszmitter (idegi ingerület-átvivő anyag) kiválasztását.

Fotó: pixabay.com

Hogyan?

A táplálkozás révén szabályozhatjuk a dopamin szintjét (ha túl alacsony, reakcióként kiváltja a kényszeres cukorfogyasztást), de a szerotonin szintjét is, egy másik neurotranszmitterét, mely szerepet játszik hangulatunk alakulásában (az alacsony szerotonin szint növeli a cukor utáni vágyat). Az optimális dopaminszint fenntartása érdekében forduljunk a tirozinban (egy nem esszenciális aminosav)gazdag ételek felé  (marhahús, joghurt, zöld teák stb.)

A szerotonin kiválasztás elősegítésére pedig részesítsük előnyben a triptofánban (egy fehérjealkotó aminosav) bővelkedő élelmiszereket (pl. hüvelyesek, vadhalak, élesztő…). A mandula, a 70%-os étcsokoládé, a banán és a tojás szabályozza a dopamin és a szerotonin kiválasztást egyaránt. Ha azonban állandósul a cukorfüggőség, érdemesebb „elvonókúrát” tartani, mint a dohányzás vagy az alkoholizálás esetében. Dietetikus és addiktológus segíthet, de akár a hipnózis vagy az önhipnózis is hatékony lehet addiktív magatartás esetén. 

4. Óvakodjunk a cukros italoktól

Miért?

Mivel a cukor károsabb, ha megisszuk, mint amikor megrágjuk…  Amint megittuk, könnyen el is felejtjük, így nagy mennyiségben fogyaszthatunk cukros italt napközben anélkül, hogy azt számba vennénk. Az édes italok fogyasztása felkelti az étvágyat, továbbá hozzájárulhat egyes rákfajták vagy szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatához. A cukros üdítők, szörpök, dzsúzok vagy energiaitalok a cukor fő forrását jelentik napjaink táplálkozásában. Az iparilag előállított gyümölcslevek (még ha „hozzáadott cukor nélküli” jelzésűek is) általában ugyanannyi cukrot tartalmaznak, mint az egyéb, cukros üdítőitalok.

Fotó: pixabay.com

Hogyan?

A legjobb, ha csak vizet iszunk napközben… Amennyiben viszont már hozzászoktunk a cukros italokhoz, nehezünkre fog esni, hogy megelégedjünk a vízzel, ezért próbálkozzunk házilag ízesített vizekkel, pl. citromot, mentát, fahéjat, vaníliát beletéve, vagy igyunk ízlésünknek megfelelő, hűtött gyógyteát víz helyett. Az ásványvizek is különböző ízűek lehetnek, ajánlott rendszeresen váltogatni őket Ideális esetben tehát a cukros italok soha ne legyenek az étkezőasztalunkon…

Édesítőszerek: használjuk őket vagy sem?

Édes íz a cukor káros hatása nélkül? Ezt ígérik az édesítőszerek…de használatuk valójában vitatott… Megtévesztik az agyat – vélik a  dietetikusok – és fenntartják a cukor ízét, miközben étvágyat csinálnak. Amellett pl. egy 2010-es amerikai tanulmány arra összpontosított, hogy az édesítőszerek is elősegítik a függőséget és a túlzott cukorfogyasztást.

Egy 2014-ben megjelent másik, brit tudományos folyóiratban olvasható írás pedig, amely egereken végzett kísérletek eredményén alapult, rámutatott, hogy az édesítőszerek diszbiózishoz vezethetnek, ami a bélmikrobióta egyensúlyának megbomlását jelenti. Márpedig ennek cukorbetegség és elhízás a közvetlen következménye. A szerzők megjegyzik: kivételt képez, ha a stevia gyógynövény leveleinek markánsan édes anyagát használjuk édesítésre, természetes formában, melynek csak kevés hatása van a vércukorszintre.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)