Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A cukorfogyasztás korlátozásának 4 módja – szenvedés nélkül

Érdekességek2022. január 14.

A cukor számos tekintetben egészségünk „ellensége”, de teljes törlése étrendünkből mégsem ajánlott, mert többek közt frusztrációt okozhat. Hiszen sokunknak hiányzik az édes íz, amelyre az eddigi táplálkozásunktól eltérő, különböző hasznos módszerekkel is szert tehetünk. Íme néhány tipp a túlzásoktól mentes, mérsékelt cukorfogyasztás eléréséhez.

Fotó: gettyimages.com1. Válasszunk alacsony glikémiás indexű élelmiszereket

Miért?

Még ha nem is tökéletes, azért jó viszonyítási alap a glikémiás index (GI – az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége), mert az alacsony GI-jű élelmiszerek elegendő, de minimális inzulinszintet tartanak fenn. A magas glikémiás indexű élelmiszerek viszont ellenkezőleg, inzulin emelkedést okoznak a vérben, amelynek visszapattanó, reaktív hipoglikémiát (alacsony vércukorszintet) okozó hatása van   – némi fáradtság kíséretében –, ami növeli az édes íz utáni vágyat.

A magas inzulinszint elősegíti a zsírok raktározódását, és általános gyulladásos állapotot vált ki a szervezetben.  Az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek előnyben részesítésével megtarthatjuk az édes ízt (pl. a szárított sárgabarack, alma,körte, aszalt szilva viszonylag alacsony GI-jű) a magas GI értékű ételek káros hatásai nélkül.

Hogyan?

Könnyen megtaláljuk az interneten vagy különböző kiadványokban az élelmiszerek összefoglaló GI táblázatait. De azt mindenképpen jegyezzük meg, hogy a feldolgozott ételek magas glikémiás indexűek, akárcsak a különféle cukrok (a glükóz csúcsértéke 100)) és a keményítők (különösen, ha nagyon főtt állapotban). A kenyér- és gabonafélék, tészták vagy rizs csökkentik a glikémiás indexet, ha teljes kiőrlésűek.

Édesítéshez ajánlott a kókuszcukor vagy a nyírfacukor, melyek alacsony GI-jűek. A méz vagy a juharszirup GI-je magasabb, majdnem azonos a szacharózzal (étkezési fehér cukorral), de tápanyagtartalmuk miatt fontosak lehetnek a szervezet számára, és erős édes ízük miatt segítenek a minimális adagolásban is.

2. Vegyük észre a rejtett cukrokat az élelmiszerek címkéin feltüntetett összetevők között

Miért? 

A rejtett cukrok a jéghegy csúcsai… Nemcsak azért, mert azok majdnem mindegyik iparilag feldolgozott termékben megtalálhatók, hanem mert nem mindig mutathatók ki. Ilyenek a készételek, a különféle szószok, ketchupok, pizzák stb. Az ízfokozóként használt cukor pedig hozzájárul a termékek eltarthatóságának meghosszabbításához. De nem csak ahhoz: azt a zsír pótlására is használhatják bizonyos „light” jelzésű termékeknél, ezért figyelnünk kell a címkéken leírtakra.

Hogyan?

A cukor „felfedezéséhez” vegyük számba azokat az összetevőket, amelyek “óz”-ra végződnek a címkén (pl. szacharóz, glükóz, galaktóz, dextróz, fruktóz, maltóz), vagy a szirupokat, cukornád-származékokat (pl. bepárolt nádlé, dehidratált nádlé, nádlé szilárd kivonatai).

A bonbonokon, édes pékárukon, cukrászsüteményeken, lekváron, különféle cukrokon, mézeken kívül táplálkozásunkban nem szabad felesleges cukornak előfordulnia. Észrevehetjük, hogy az összetevőket általában az élelmiszerekben található mennyiségük szerint osztályozzák a címkéken. Amennyiben a cukor megjelenik a „top 3-ban”, kerüljük a vásárlást, különösen, ha sós élelmiszerről van szó.


3. „Szokjunk le” a sok cukorról

Miért?

A cukor cukrot vonz… Minél több édeset eszünk, annál jobban hozzászoknak az ízlelőbimbóink a magas cukortartalomhoz, és egyre inkább elveszítjük az ételek igazi ízét. Az eredmény: csak az édes íz dominál és elégít ki. Ennek az a következménye, hogy a cukrot nem nélkülözhetjük. Így függővé válhatunk tőle,, éppúgy, mint az alkoholtól vagy a cigarettától. A cukorfüggőség ugyanolyan (kényszeres) tüneteket mutat, mint bármely más függőség.

De csalárdabb, mert nem látjuk a veszélyt, különösen mivel az édes íz gyermekkorunk óta vigaszt, örömöt, élvezetet jelent. Bizonyos fokig úgy vagyunk „programozva”, hogy szeressük a cukrot, még akkor is, ha kívánjuk a sósat is. Az első íz, amelyet a csecsemő megkóstol és értékel, a tej édes íze… Így a cukor kezdettől fogva biztonságérzetet nyújt és megnyugtat. Rosszabb esetben kiválthatja a „agyi jutalmazó kört”, mivel fokozza a dopamin, az öröm és a függőség érzésében részt vevő neurotranszmitter (idegi ingerület-átvivő anyag) kiválasztását.

Fotó: pixabay.com

Hogyan?

A táplálkozás révén szabályozhatjuk a dopamin szintjét (ha túl alacsony, reakcióként kiváltja a kényszeres cukorfogyasztást), de a szerotonin szintjét is, egy másik neurotranszmitterét, mely szerepet játszik hangulatunk alakulásában (az alacsony szerotonin szint növeli a cukor utáni vágyat). Az optimális dopaminszint fenntartása érdekében forduljunk a tirozinban (egy nem esszenciális aminosav)gazdag ételek felé  (marhahús, joghurt, zöld teák stb.)

A szerotonin kiválasztás elősegítésére pedig részesítsük előnyben a triptofánban (egy fehérjealkotó aminosav) bővelkedő élelmiszereket (pl. hüvelyesek, vadhalak, élesztő…). A mandula, a 70%-os étcsokoládé, a banán és a tojás szabályozza a dopamin és a szerotonin kiválasztást egyaránt. Ha azonban állandósul a cukorfüggőség, érdemesebb „elvonókúrát” tartani, mint a dohányzás vagy az alkoholizálás esetében. Dietetikus és addiktológus segíthet, de akár a hipnózis vagy az önhipnózis is hatékony lehet addiktív magatartás esetén. 

4. Óvakodjunk a cukros italoktól

Miért?

Mivel a cukor károsabb, ha megisszuk, mint amikor megrágjuk…  Amint megittuk, könnyen el is felejtjük, így nagy mennyiségben fogyaszthatunk cukros italt napközben anélkül, hogy azt számba vennénk. Az édes italok fogyasztása felkelti az étvágyat, továbbá hozzájárulhat egyes rákfajták vagy szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatához. A cukros üdítők, szörpök, dzsúzok vagy energiaitalok a cukor fő forrását jelentik napjaink táplálkozásában. Az iparilag előállított gyümölcslevek (még ha „hozzáadott cukor nélküli” jelzésűek is) általában ugyanannyi cukrot tartalmaznak, mint az egyéb, cukros üdítőitalok.

Fotó: pixabay.com

Hogyan?

A legjobb, ha csak vizet iszunk napközben… Amennyiben viszont már hozzászoktunk a cukros italokhoz, nehezünkre fog esni, hogy megelégedjünk a vízzel, ezért próbálkozzunk házilag ízesített vizekkel, pl. citromot, mentát, fahéjat, vaníliát beletéve, vagy igyunk ízlésünknek megfelelő, hűtött gyógyteát víz helyett. Az ásványvizek is különböző ízűek lehetnek, ajánlott rendszeresen váltogatni őket Ideális esetben tehát a cukros italok soha ne legyenek az étkezőasztalunkon…

Édesítőszerek: használjuk őket vagy sem?

Édes íz a cukor káros hatása nélkül? Ezt ígérik az édesítőszerek…de használatuk valójában vitatott… Megtévesztik az agyat – vélik a  dietetikusok – és fenntartják a cukor ízét, miközben étvágyat csinálnak. Amellett pl. egy 2010-es amerikai tanulmány arra összpontosított, hogy az édesítőszerek is elősegítik a függőséget és a túlzott cukorfogyasztást.

Egy 2014-ben megjelent másik, brit tudományos folyóiratban olvasható írás pedig, amely egereken végzett kísérletek eredményén alapult, rámutatott, hogy az édesítőszerek diszbiózishoz vezethetnek, ami a bélmikrobióta egyensúlyának megbomlását jelenti. Márpedig ennek cukorbetegség és elhízás a közvetlen következménye. A szerzők megjegyzik: kivételt képez, ha a stevia gyógynövény leveleinek markánsan édes anyagát használjuk édesítésre, természetes formában, melynek csak kevés hatása van a vércukorszintre.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.