Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A D-vitamin hiánya már az anyaméhben betegséget okozhat!

Érdekességek2019. május 30.

Fotó: 123rf.com

Ahogyan az orvostudomány fejlődik, úgy ismeri fel egyre inkább, hogy mekkora a jelentősége a megfelelő tápanyagellátottságnak a várandósság során. Egy új kutatás ugyanis rámutatott arra, hogy összefüggés van a D-vitamin hiánya, valamint a skizofrénia kialakulásának valószínűsége között. A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.

A Dán kutatás egy igen hosszadalmas folyamaton van túl, melynek eredményét nemrégiben közölték a ScifentificReport szaklapban. A kutatás során 2602 főből álló csoport segítségével vontak le következtetéseket a tudósok, melyek igen meggyőzőek.

Azt már régebben is kimutatták, hogy a folsav hiánya és a velőcsőzáródási rendellenességek között bizony van összefüggés, vagyis a tápanyaghiányos állapotok kiváltotta betegségek nem számítanak újdonságnak az orvostudományban. A Dán kutatás rámutatott arra, hogy az anyaméhben hatalmas jelentősége van a D-vitamin megfelelő szintjének. Amennyiben itt hiány alakul ki, úgy a fejlődő magzat károsodást szenvedhet, a károsodások között a skizofrénia rizikófaktora is megnő, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben, 44%-kal. Ez pedig már elég jelentős szám ahhoz, hogy mindenképpen foglalkozzon vele az orvostudomány.


Tápanyagpótlás

A szakemberek régóta tudják, hogy mekkora jelentősége van a megfelelő tápanyagpótlásnak a várandósság során. Nem csoda, hogy jelentős többségük ma már javasol várandósvitamint a baba tervezésétől kezdődően.

Maga a tápanyagpótlás azonban nem elég, arra is hangsúlyt kell fektetni, hogy a bevitt anyagok a lehető legjobb mértékben fel is szívódjanak, ellenkező esetben csak a vizeletünk lesz tele a fontos anyagokkal, a szervezetünk nem. A felszívódás elősegítéséhez a komplex készítményeket keressük. Az egyes anyagok hasznosulása ugyanis nagyban függ attól is, milyen más anyagok vannak mellettük. A kalcium esetében a D-vitamin elengedhetetlen segítő, a vas esetében a C-vitamin, stb.

A felszívódás sokkal könnyebb így jelentősen nagyobbmértékű akkor, ha biológiailag aktív formában vannak jelen az anyagok. Ez praktikusancitrát és glükonát kötéseket jelent (pl.: magnézium-citrát, réz-glükonát), így pedig az anyagopk felszívódási aránya 80%kal is növelhető. Mindemellett azt se felejtsük el, hogy az anyagokra folyamatosan szüksége van a szervezetnek a várandósság során, de nem azonos mértékben, és nem mindig ugyan azokra. A terhesség három trimeszterre oszlik, és ennek a három szakasznak eltérő a tápanyagigénye is.

D-vitamin, de melyik?

A szervezet számára a vitaminoknál is adódhatnak olyan különbségek, melyek jelentősek. A D-vitamin esetében is így van, mivel annak több formája is forgalomban van, amikor a készítmények közt válogatunk a biológiailag aktív kötések mellett figyeljünk arra is, hogy a D3 vitamin legyen jelen, mivel ezt képes a leginkább hasznosítani az emberek szervezete.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.