Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A D-vitamin hiánya már az anyaméhben betegséget okozhat!

Érdekességek2019. május 30.

Fotó: 123rf.com

Ahogyan az orvostudomány fejlődik, úgy ismeri fel egyre inkább, hogy mekkora a jelentősége a megfelelő tápanyagellátottságnak a várandósság során. Egy új kutatás ugyanis rámutatott arra, hogy összefüggés van a D-vitamin hiánya, valamint a skizofrénia kialakulásának valószínűsége között. A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.

A Dán kutatás egy igen hosszadalmas folyamaton van túl, melynek eredményét nemrégiben közölték a ScifentificReport szaklapban. A kutatás során 2602 főből álló csoport segítségével vontak le következtetéseket a tudósok, melyek igen meggyőzőek.

Azt már régebben is kimutatták, hogy a folsav hiánya és a velőcsőzáródási rendellenességek között bizony van összefüggés, vagyis a tápanyaghiányos állapotok kiváltotta betegségek nem számítanak újdonságnak az orvostudományban. A Dán kutatás rámutatott arra, hogy az anyaméhben hatalmas jelentősége van a D-vitamin megfelelő szintjének. Amennyiben itt hiány alakul ki, úgy a fejlődő magzat károsodást szenvedhet, a károsodások között a skizofrénia rizikófaktora is megnő, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben, 44%-kal. Ez pedig már elég jelentős szám ahhoz, hogy mindenképpen foglalkozzon vele az orvostudomány.


Tápanyagpótlás

A szakemberek régóta tudják, hogy mekkora jelentősége van a megfelelő tápanyagpótlásnak a várandósság során. Nem csoda, hogy jelentős többségük ma már javasol várandósvitamint a baba tervezésétől kezdődően.

Maga a tápanyagpótlás azonban nem elég, arra is hangsúlyt kell fektetni, hogy a bevitt anyagok a lehető legjobb mértékben fel is szívódjanak, ellenkező esetben csak a vizeletünk lesz tele a fontos anyagokkal, a szervezetünk nem. A felszívódás elősegítéséhez a komplex készítményeket keressük. Az egyes anyagok hasznosulása ugyanis nagyban függ attól is, milyen más anyagok vannak mellettük. A kalcium esetében a D-vitamin elengedhetetlen segítő, a vas esetében a C-vitamin, stb.

A felszívódás sokkal könnyebb így jelentősen nagyobbmértékű akkor, ha biológiailag aktív formában vannak jelen az anyagok. Ez praktikusancitrát és glükonát kötéseket jelent (pl.: magnézium-citrát, réz-glükonát), így pedig az anyagopk felszívódási aránya 80%kal is növelhető. Mindemellett azt se felejtsük el, hogy az anyagokra folyamatosan szüksége van a szervezetnek a várandósság során, de nem azonos mértékben, és nem mindig ugyan azokra. A terhesség három trimeszterre oszlik, és ennek a három szakasznak eltérő a tápanyagigénye is.

D-vitamin, de melyik?

A szervezet számára a vitaminoknál is adódhatnak olyan különbségek, melyek jelentősek. A D-vitamin esetében is így van, mivel annak több formája is forgalomban van, amikor a készítmények közt válogatunk a biológiailag aktív kötések mellett figyeljünk arra is, hogy a D3 vitamin legyen jelen, mivel ezt képes a leginkább hasznosítani az emberek szervezete.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)