Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A déligyümölcsökről dióhéjban

Érdekességek2021. december 15.

Fotó: gettyimages.com

A citrusfélék közül hazánkban a citrom, a narancs, a mandarin, a grépfrút és a pomelo a legkedveltebb.

Narancs 

Legendásan nagy C-vitamin-tartalommal bír, emellett tele van glutationkoenzimmel, antioxidánsokkal: karotinnal, flavonoidokkal és limonoidokkal. Ezek együttesen veszik fel a harcot a vírusok ellen, védik a szervezetet a sugárzás ártalmaitól, továbbá képesek hatástalanítani a toxikus nehézfémeket. A narancs a kalciumnak a gyorsan felszívódó, bioaktív változatát tartalmazza.

A narancs rostjai közül a pektin gátolja a zsírok és a koleszterin felszívódását, ezáltal csökkenti a vér koleszterinszintjét.

Közvetett úton mérsékli a májban történő koleszterinképződést, így az érelmeszesedésen kívül az epekőképződés megelőzésében is nagy szerepe van. Emellett képes megkötni a vastagbélben a rákkeltő anyagokat, ezáltal felgyorsítja távozásukat a szervezetből.

Grépfrút 

Átmenetet képez a narancs és a pomelo között. Mindkettő zsírégető enzimet tartalmaz, így a fogyókúra sikerességét is támogathatják.

Energia- és szénhidráttartalma csekély (38 kcal, 9,6 g szénhidrát), fogyasztása nem emeli meg túlzottan a vércukorszintet, ezért cukorbetegek étrendjébe is beiktatható. C-vitaminban gazdag (61 mg/100 g), emiatt az immunrendszer őrének nevezik. Megemlítendő B1– és B2-vitamin-tartalma, valamint káliumtartalma is, bár ezek a narancsét nem érik el. A narancshoz hasonlóan a pomelo is tartalmaz antioxidánsokat.


Kivi 

A szuperélelmiszerek csúcskategóriáját képviseli. Több mint húsz alapvető tápanyagot és számos vitamint tartalmaz, luteinforrásként (430 mg/100 g) egyedülálló.

Fotó: pixabay.com

C-vitaminban gazdagabb a narancsnál. Említésre méltó emellett A- és K-vitamin-tartalma, valamint természetes antioxidáns-, makro- és nyomelemtartalma. 100 g friss gyümölcs fenoltartalma elérheti az 1,3 grammot. A kivi nagy fenoltartalma jobban semlegesíti a szabad gyököket, ezáltal védelmet nyújt egyes daganatos betegségek ellen. Továbbá véd az ízületi gyulladások ellen és jótékonyan hat a szívre.

Fotó: pixabay.com

Napi három kivi fogyasztása 15 Hgmm-rel csökkenti a magas vérnyomást.

A kivi fogyasztása ígéretes lehet a gyomor-bél rendszer egyes betegségei, a magas koleszterinszint és a daganatos betegségek bizonyos típusainak kezelésében. Rendszeres fogyasztása jótékony hatással van az immunfunkcióra és az antioxidáns-védelemre; javítja a fehérjeemésztést, fogyasztása megelőzheti a felső légutak egyes betegségeinek kialakulását.

Kovács Ildikó
élelmiszermérnök


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.

Éljen megfontoltan, éljen tovább!

2026. október 22.

A várható élettartam évrõl évre nõ: vannak olyan szerencsés országok, ahol ez a nõknél majdnem 80, a férfiak esetében 75 év. Használja ki ön is az élet adta lehetõségeket, hiszen a kulcs - legalábbis részben - a saját kezében van. 

Vegye fontolóra, hogy az alábbi jó tanácsok közül melyeket tudná könnyedén megfogadni. Rá fog jönni, hogy a számuk nem is kevés. És máris tett valamit annak érdekében, hogy tovább éljen...

Nevessen sokat!

Nem is hinné, hogy egy kiadós nevetés felér némi testedzéssel, például 10 percnyi kocogással. Kimutatható, hogy csökkenti a stresszhormonszintet, erõsíti a szervezet természetes védekezõrendszerét és az antitesteket is aktivizálja (melyek hatására a szervezetben védõanyag keletkezik).

Tanuljon a déliektõl!

Közismert tény, hogy a mediterrán népek - pl. az olaszok, a spanyolok, a franciák - viszonylag tovább élnek, ami valószínûleg egészségesebb étrendjükkel, helyes táplálkozási szokásaikkal is magyarázható. Kövesse példájukat! Fogyasszon több friss árut, így ha teheti, naponta járjon a helyi piacra bevásárolni, és lehetõleg szakítson a "modern" világ áldásaival: a tartósított és a mélyhûtött élelmiszerekkel.