Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A depresszió tünetei gyermek és serdülőkorban

Érdekességek2019. október 19.

A depresszió szó a köznyelvben sokszor az általános rosszkedv kifejezésére szolgáló hangulatfestő kifejezéssé vált, azonban fontos megkülönböztetnünk a klinikai depressziót, mely egy betegség és kezelést igényel, az általános rosszkedvtől és szomorúságtól, mely egy természetes, mindenkinél előforduló állapot.

Fotó: pixabay.comA tüneti kép nagyon eltérő lehet egy csecsemő és egy kamasz esetében

Az alábbiakban kitérnénk arra, hogy az egyes életkorokban hogyan jelenik meg a depresszió, mi az, amit a szülő vagy a pedagógus leggyakrabban észlelhet a gyermeknél.

Depresszió tünetei különböző életkorokban

Csecsemő- és kisdedkorban:

Fontos tudni, hogy a csecsemőkori depresszió egy nagyon ritka állapot, szerető szülői közeg, anyai gondoskodás mellett normál esetben nem jön létre. Azoknál a babáknál tapasztaljuk, akiket valamilyen oknál fogva elválasztanak az édesanyjuktól, vagy attól a személytől, aki gondozza őket, pl. egy hosszabb kórházi kezelés, vagy állami gondozásba kerülés kapcsán. Jellemző tünet az apátia vagyis az érdektelenség a környezet irányába, szociális visszahúzódás, szomorú arckifejezés, testtartás megváltozása, akár a hangszín megváltozása, aktivitás csökkenése, étel elutasítása, testi fejlődés elmaradása, testsúly csökkenése vagy a gyarapodás elmaradása, alvászavar, vigasztalhatatlan sírás.


A depresszió csecsemőknél észlelt tünetei nagyon általánosak, különböző testi betegségek ehhez hasonló képet mutathatnak. Fontos, hogy észben tartsuk, hogy a rossz állapot, vagy a gyarapodás elmaradása mögött sokkal nagyobb valószínűséggel áll valamilyen testi betegség pl.: lisztérzékenység, mint depresszió. Így az első lépés a gyermekorvos felkeresése, és az esetleges testi betegségek kizárása.

Óvodáskorban:

Az ovis gyermekek tünetei sokban hasonlóak a kis csecsemők viselkedéséhez. Depresszió esetén ezek a gyerekek gyakran visszahúzódnak a társaiktól, akár szoronghatnak a közösségben, hogyha rájuk nézünk szomorúság van a tekintetükben, arcukon.

Gyakran étvágytalanok, vagy éppen elhízottak, mert az étel elsődleges örömforrássá válhat Előfordulhat alvászavar is.

Fotó: 123rf.comMegjelennek a pszichoszomatikus tünetek, pl.: hasfájás, fejfájás – ezek olyan fájdalmak, melyek valóban jelen vannak, visszatérőek, és szenvedést okoznak, azonban nincs szervi alapjuk.

Előfordulhat visszaesés a szobatisztaságban: bepisilés, bekakilás. Tapasztalhatjuk, hogy a gyermek a nemi szervét feltűnően gyakran birizgálja, izgatja, esetleg maszturbál. Vannak gyerekek, akiknél a depresszió általános feszültségben, robbanásra kész állapotban jelenik meg, ilyenkor gyakoriak a dühkitörések, az agresszió, mely önmaga vagy más felé is irányulhat.

Kisiskolás korban:

Ebben az életkorban a kisgyerekek számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy megfelelő teljesítményt nyújtsanak az iskolában, és képesek legyenek beilleszkedni a kortárs közegbe. Nem meglepő, hogy depresszió esetén ezeken a területeken látunk elsősorban visszaesést, úgy mint a teljesítmény csökkenése, koncentrációs nehézségek, beilleszkedési problémák.

Alvás és evésproblémák, pszichoszomatikus tünetek, bepisilés előfordulhatnak, ahogyan a dühkitörések és agresszió is.

Kiskamasz korban:

Ahogyan ez az életszakasz átmenet a kisgyermekkor és a kamaszkor között, úgy a tünetek is hasonlóan változatosak, van akinél már megjelennek a klasszikus felnőttkori depresszióra jellemző tünetek (kedvtelenség, motiválatlanság, apátia, önvádlás, alacsony önértékelés, érzelemtelenség), míg másoknál a korábban részletezett képet látjuk inkább.

A fiúkra inkább jellemző az agresszió, nehezebben alkalmazkodnak a kortárs kapcsolatokban, és ezáltal peremhelyzetbe kerülnek.
A lányok inkább passzívvá, túlzottan alkalmazkodóvá válnak.Étvágytalanság dühkitörések, ingerültség előfordulhat.

Serdülőkorban:

A tünetek már nagyon hasonlóak lehetnek a felnőttkorihoz.Gyakori a szomorúság, érzelemmentesség, alvászavar, súlyváltozás (fogyás vagy hízás), fáradtság, nyugtalanság vagy meglassultság, alacsony önértékelés, értéktelenség és ügyetlenség érzése, öngyilkossági gondolatok akár kísérletek is, DE előfordulhat magatartászavar is.

Javasoljuk, hogy amennyiben a fenti problémákat látja a gyermekénél, vagy esetleg pedagógusként az osztályba járó egyik gyereknél, kérje szakember segítségét annak eldöntésében, hogy valóban depresszióról vagy esetleg valami más problémáról van szó.

Dr. Bognár Fanni, Gauland Edina/Heim Pál


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.