Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A depresszió tünetei gyermek és serdülőkorban

Érdekességek2019. október 19.

A depresszió szó a köznyelvben sokszor az általános rosszkedv kifejezésére szolgáló hangulatfestő kifejezéssé vált, azonban fontos megkülönböztetnünk a klinikai depressziót, mely egy betegség és kezelést igényel, az általános rosszkedvtől és szomorúságtól, mely egy természetes, mindenkinél előforduló állapot.

Fotó: pixabay.comA tüneti kép nagyon eltérő lehet egy csecsemő és egy kamasz esetében

Az alábbiakban kitérnénk arra, hogy az egyes életkorokban hogyan jelenik meg a depresszió, mi az, amit a szülő vagy a pedagógus leggyakrabban észlelhet a gyermeknél.

Depresszió tünetei különböző életkorokban

Csecsemő- és kisdedkorban:

Fontos tudni, hogy a csecsemőkori depresszió egy nagyon ritka állapot, szerető szülői közeg, anyai gondoskodás mellett normál esetben nem jön létre. Azoknál a babáknál tapasztaljuk, akiket valamilyen oknál fogva elválasztanak az édesanyjuktól, vagy attól a személytől, aki gondozza őket, pl. egy hosszabb kórházi kezelés, vagy állami gondozásba kerülés kapcsán. Jellemző tünet az apátia vagyis az érdektelenség a környezet irányába, szociális visszahúzódás, szomorú arckifejezés, testtartás megváltozása, akár a hangszín megváltozása, aktivitás csökkenése, étel elutasítása, testi fejlődés elmaradása, testsúly csökkenése vagy a gyarapodás elmaradása, alvászavar, vigasztalhatatlan sírás.


A depresszió csecsemőknél észlelt tünetei nagyon általánosak, különböző testi betegségek ehhez hasonló képet mutathatnak. Fontos, hogy észben tartsuk, hogy a rossz állapot, vagy a gyarapodás elmaradása mögött sokkal nagyobb valószínűséggel áll valamilyen testi betegség pl.: lisztérzékenység, mint depresszió. Így az első lépés a gyermekorvos felkeresése, és az esetleges testi betegségek kizárása.

Óvodáskorban:

Az ovis gyermekek tünetei sokban hasonlóak a kis csecsemők viselkedéséhez. Depresszió esetén ezek a gyerekek gyakran visszahúzódnak a társaiktól, akár szoronghatnak a közösségben, hogyha rájuk nézünk szomorúság van a tekintetükben, arcukon.

Gyakran étvágytalanok, vagy éppen elhízottak, mert az étel elsődleges örömforrássá válhat Előfordulhat alvászavar is.

Fotó: 123rf.comMegjelennek a pszichoszomatikus tünetek, pl.: hasfájás, fejfájás – ezek olyan fájdalmak, melyek valóban jelen vannak, visszatérőek, és szenvedést okoznak, azonban nincs szervi alapjuk.

Előfordulhat visszaesés a szobatisztaságban: bepisilés, bekakilás. Tapasztalhatjuk, hogy a gyermek a nemi szervét feltűnően gyakran birizgálja, izgatja, esetleg maszturbál. Vannak gyerekek, akiknél a depresszió általános feszültségben, robbanásra kész állapotban jelenik meg, ilyenkor gyakoriak a dühkitörések, az agresszió, mely önmaga vagy más felé is irányulhat.

Kisiskolás korban:

Ebben az életkorban a kisgyerekek számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy megfelelő teljesítményt nyújtsanak az iskolában, és képesek legyenek beilleszkedni a kortárs közegbe. Nem meglepő, hogy depresszió esetén ezeken a területeken látunk elsősorban visszaesést, úgy mint a teljesítmény csökkenése, koncentrációs nehézségek, beilleszkedési problémák.

Alvás és evésproblémák, pszichoszomatikus tünetek, bepisilés előfordulhatnak, ahogyan a dühkitörések és agresszió is.

Kiskamasz korban:

Ahogyan ez az életszakasz átmenet a kisgyermekkor és a kamaszkor között, úgy a tünetek is hasonlóan változatosak, van akinél már megjelennek a klasszikus felnőttkori depresszióra jellemző tünetek (kedvtelenség, motiválatlanság, apátia, önvádlás, alacsony önértékelés, érzelemtelenség), míg másoknál a korábban részletezett képet látjuk inkább.

A fiúkra inkább jellemző az agresszió, nehezebben alkalmazkodnak a kortárs kapcsolatokban, és ezáltal peremhelyzetbe kerülnek.
A lányok inkább passzívvá, túlzottan alkalmazkodóvá válnak.Étvágytalanság dühkitörések, ingerültség előfordulhat.

Serdülőkorban:

A tünetek már nagyon hasonlóak lehetnek a felnőttkorihoz.Gyakori a szomorúság, érzelemmentesség, alvászavar, súlyváltozás (fogyás vagy hízás), fáradtság, nyugtalanság vagy meglassultság, alacsony önértékelés, értéktelenség és ügyetlenség érzése, öngyilkossági gondolatok akár kísérletek is, DE előfordulhat magatartászavar is.

Javasoljuk, hogy amennyiben a fenti problémákat látja a gyermekénél, vagy esetleg pedagógusként az osztályba járó egyik gyereknél, kérje szakember segítségét annak eldöntésében, hogy valóban depresszióról vagy esetleg valami más problémáról van szó.

Dr. Bognár Fanni, Gauland Edina/Heim Pál


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.