Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A dicséret jobb viselkedésre ösztönzi a diákokat a büntetésnél

Érdekességek2020. március 11.

A dicséret jobb viselkedésre, nagyobb figyelemre ösztönzi a diákokat, mint a büntetés – állapította meg egy új amerikai kutatás.

Fotó: gettyimages.comA kutatók három évet töltöttek 2536 diák osztálytermi viselkedésének megfigyelésével Amerika-szerte. A gyerekek életkora az óvodástól 12 éves korig terjedt. Az Educational Psychology folyóiratban publikált tanulmány szerint a gyerekek 20-30 százalékkal jobban figyeltek az órán, ha a tanárok többször dicsérték, mint szidták őket.

A Paul Caldarella által jegyzett tanulmányon dolgozó kutatócsoport Missouri, Tennessee és Utah államban 19 általános iskolában ült be 151 osztályba. Az osztályok felében a tanárok a CW-FIT elnevezésű viselkedésfejlesztési programban dolgoztak. A programban a diákoknak elmondják, hogy milyen viselkedést várnak el tőlük az órákon, és ha eszerint dolgoznak, jutalmazzák őket. A többi osztályban a tanárok a megszokott eszközökkel fegyelmezték a gyerekeket.

A kutatás megállapította, hogy a dicséret és a megrovás aránya összefüggésben áll a diákok órai koncentrációjával. Más szavakkal: a tanár minél többször dicsérte és minél kevesebbszer szidta a gyerekeket, annál jobban figyeltek rá vagy dolgoztak a feladataikon – ismertette az eurekalert.org tudományos portál.

A dicsérettel ösztönzött diákok 20-30 százalékkal jobban viselkedtek és dolgoztak az órákon, mint azok, akiknek a legkevesebb dicséretben volt részük a szidásokkal szemben. Ezt az összefüggést mindkét vizsgált osztálycsoportban megfigyelték.

“Sajnos korábbi kutatásokból kiderült, hogy a tanárok gyakran hajlanak arra, hogy a rossz viselkedésért megszidják a gyerekeket, és ez többször fordul elő, mint hogy megdicsérnék őket a jó viselkedésért, ami aztán rossz hatással van az osztály és az egyes diákok viselkedésére” – magyarázta Caldarella, a Brigham Young Egyetem kutatója.


A dicséret a tanár egyik visszajelzése, és a diákoknak szükségük van erre, hogy megértsék, milyen viselkedést várnak tőlük és milyen viselkedést jutalmaz a tanár” – fűzte hozzá.

A kutatás szerint a diákok feladataikra koncentráló viselkedése akkor is elérte a 60 százalékot, ha a dicséret és a szidás aránya egyforma volt. És ha az arány eltolódott, és a gyerekek dupla annyi dicséretet kaptak, mint szidást, még jobban alakult a helyzet az osztályban.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a dicséret hatékony eszköz a tanár arzenáljában, arra ösztönzi a gyerekeket, hogy jobban dolgozzanak, különösen azokat, akik tanulási nehézséggel küzdenek vagy gyakran rendetlenkednek órán.

Korábbi tanulmányok azt is igazolták, hogy összefügg a gyerekek órán eltöltött ideje a tanulásban nyújtott előmenetelükkel. Ez alapján a dicséret a tanulást is segíti, és azt is, hogy a diákok jobb eredményeket érjenek el.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”

Önnek is vannak mániái? – 2. rész

2026. június 20.



Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már „nevetséges szokásnak” szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.

Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik

2026. június 20.

A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!

Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”

Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.