Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A dohányzás különösen ártalmas a terhesség alatt, legyen az aktív vagy passzív

Érdekességek2024. január 11.

A dohányzás ártalmas – ezt már a gyerekek is tudják. Különösen igaz ez a terhesség alatt, amikor a cigizés nemcsak az anyára, de a fejlődő magzatra nézve is káros hatású.

A passzív dohányzás is ártalmas a magzatra is, nem csak a füstölés.

Talán nem meglepő, hogy a magzat akkor is károsodhat, ha az édesanya egyetlen szál cigarettára sem gyújt rá várandóssága hónapjai alatt, ugyanakkor belélegzi azt a füstöt, amit a környezetében dolgozók a levegőbe juttatnak. A Washingtoni Egyetem kutatói 171 hét és tizenöt év közötti gyermeket vizsgáltak meg, elsősorban fiúkat. Valamennyi gyermek viselkedési zavarokkal küzdött és figyelemzavar-hiperaktivitás (ADHD) szindrómás volt. A gyermekek édesanyjai, összesen 133 anya, három csoportba lettek osztva. Az egyik csoportba azok a nők kerültek, akik a terhességük alatt passzív dohányzásnak voltak kitéve. A második csoportba azokat az anyákat sorolták, akik a terhességük alatt maguk dohányoztak.

A harmadik csoportban lévő anyák sem aktívan, sem passzívan nem dohányoztak a várandósságuk hónapjaiban. A vizsgálat során megállapították, hogy azok a gyerekek, akik az anyaméhben akár aktív, akár passzív dohányzásnak voltak kitéve, több és súlyosabb ADHD-tünetet mutattak, mint a füstmentes gyerektársaik.

A viselkedészavaros gyermekeknél abban a tekintetben nem mutatkozott különbség, hogy az édesanya maga dohányzott a terhessége alatt, vagy „csak” mások füstölésének volt kitéve, mindkettő egyformán ártalmasnak bizonyult.


A kutatók úgy gondolják, hogy a dohányfüstben lévő nikotin az agy jutalmazóközpontjára hatva, a dopamin ingerületátvivő anyag közrejátszásával lehet felelős

a megszületendő gyermekek későbbi viselkedészavaráért, illetve figyelemzavar-hiperaktivitás tüneteiért.

A viselkedészavar és az ADHD csak néhány betegség azok közül, amelyek a dohányzó kismamák gyermekeiben súlyosabb formában alakulnak ki, mint a sem aktívan, sem passzívan nem dohányzó nők gyermekeinél. A kisma-máknak szigorúan kerülniük kell mind az aktív, mind a passzív dohányzást, ebben a jelenlegi törvényi szabályozás is segítségükre van. Otthon, a családban is tekintettel kell lenni a várandós nőkre, a közelükben kerülni kell a dohányzást!

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.