Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A fájdalom, illetve a fejfájás lelki háttere

Érdekességek2025. március 13.

Fotó: master1305 | Freepik

III. rész: Lelki tényezők a gyerekkori fejfájás hátterében

Egyre több iskolás gyereknek fáj a feje, sokan szenvednek migréntől is. Vajon a gyerekkori fejfájásoknak is van lelki háttere? A gyermekkori fejfájás mögött is leggyakrabban a stressz húzódik meg.

A szülők az iskolai teljesítménnyel, továbbtanulással kapcsolatban hatalmas nyomást fejtenek ki. Nagyfokú lehet a túlterhelés, az idő szorítása, a feleltetés, dolgozatírás miatt érzett teljesítményszorongás. Ehhez adódik hozzá az elnyomott mozgásigény – hiszen naphosszat ülni kell a padban – az erőfeszítés, hogy a gyerek az elvártnak megfelelően viselkedjen, az elfojtott agresszióról nem is beszélve. Mindez különösen a fiúknak nehéz, ami talán magyarázatot ad a gyakoriság érdekes arányára.

Pubertás előtt a fejfájás, különösen a migrén gyakoribb a fiúk között, mint a lányoknál, majd serdülőkorban ez megfordul, és csak felnőttkorra alakul ki a 3:1 nő-férfi arány.

De az iskola nem az egyetlen stresszforrás. Az iskola utáni „szabad idő” újabb programokkal terhes: zeneóra, nyelvóra, sport, egyéb különórák, korrepetálás stb. Igen sok megterhelő különóra van számos gyerek napirendjében, vagyis alig van valódi szabad ideje, amikor is játszhat, felszabadulhat, önmaga lehet.

Másrészt érdemes megemlíteni, hogy mindennek az ellenkezője is előfordul. Létezik „stresszhiányos stressz” is: az unalom, a monotónia is komoly feszültségforrás. Gyermekeknél ez akkor fordul elő, ha a terhelés nem éri el a szükséges mértéket. Épp ezért nem ritka, hogy a rendkívül tehetséges gyereket kínozza a fejfájás. Az átlagon felül okos, kreatív gyermek nem kap értelmi képességeinek megfelelő, kihívást jelentő feladatot, és nem érti, hogy mi értelme van a számára már unalmas, monotonon ismétlődő, gyakorló feladatoknak.

Az iskolai és családi elvárások mellett a gyermek igyekszik megfelelni a baráti kör elvárásainak is, ami sok esetben komoly külső és belső konfliktusok és feszültségek forrása.


Azt is tudni kell, hogy a gyermekek gyakran az otthoni konfliktusokat testi tünetek formájában élik meg. A szülőkkel folytatott veszekedés vagy a szülők egymással folytatott vitái, az esetleges testvérviszályok komoly pszichés terhelést jelentenek. Több felmérés mutatott rá, hogy a fejfájás, migrén sok esetben a szülők válása után alakul ki, vagy legalábbis a szülők partnerkapcsolatának megromlásával hozható összefüggésbe.

A gyerekeket sokkal jobban megviselik a félelmek, mint gondolnánk, félhetnek a szülők válásától, a papa vagy a mama munkahelyének elvesztésétől, a környezeti ártalmaktól vagy akár háborútól, terrorizmustól is.

Dr. Valló Ágnes

Részlet A fejfájásról c. kiadványból.

A könyvet a kiadó webshopján, ide kattintva tudja megrendelni.

Olvassa el a cikk második részét
a fejfájás pszichoszomatikájáról!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Meglepő tünetek utalhatnak pajzsmirigybetegségre

2026. január 27.

A pajzsmirigy-tudatosság hónapja kapcsán a szemünk egészségére is érdemes odafigyelnünk

Magyarországon akár 10 ezer embert érinthetnek a pajzsmirigybetegségekhez társuló szemészeti szövődmények, és évente mintegy 300 ilyen esetet diagnosztizálnak. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködéséhez kapcsolódó szemészeti tünetek igen változatosak lehetnek, így e betegségek felismerése gyakran még az orvosok számára is nehézséget okoz – nem beszélve arról, hogy bizonyos esetekben a szembetegségekhez hormonális eltérések sem társulnak. Január a pajzsmirigy-tudatosság hónapja, ennek apropóján szemünk egészségének megőrzésére hívjuk fel a figyelmet.

A test „belső karmestere” – gyakran így emlegetik a nyakunk elülső részén, az ádámcsutka alatt elhelyezkedő, pillangó alakú szervünket, a pajzsmirigyet, amely meghatározó szerepet játszik a szívműködés, a testhőmérséklet és a szervezet energiaszintjének szabályozásában, ugyanakkor hatással van a hangulatunkra és a figyelmi képességeinkre is.

Ez az a szerv, amelynek egészségére rendszerint mindaddig biztosan nem fordítunk különösebb gondot, amíg valamilyen problémát nem okoz. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével élő betegek gyakran küzdenek testsúlyingadozással, fokozott hajhullással, töredező körmökkel, valamint sokszor tapasztalnak fokozott szívdobogásérzést vagy szabálytalan szívverést is. Gyakoriak a pszichés és idegrendszeri panaszok: az érintettek indokolatlan ingerlékenységet, szorongást, hangulatváltozásokat, alulműködés esetén pedig sokszor lehangoltságot és fáradékonyságot élhetnek át.  

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.