Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A felmelegedés még az ősz megszokott színeit is eltüntetheti

Érdekességek2021. szeptember 22.

Fotó: pixabay.com

Csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben Magyarországon az azt megelőző negyedszázadhoz képest, ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat, például az őszi levélhullatás is eltolódhat – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

“Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak -, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása” – olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.

A felmelegedés következtében felborulhat a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat – állapítja meg a szakember.

A felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti.  

Az elmúlt félévszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971-1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban. “Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011-2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 Celsius fokot” – hívja fel a figyelmet a meteorológus, hozzátéve, hogy nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel: az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011-2020) jelentkezett.

Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971-1995 között 16, míg 1996-2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.


A forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtt lehullását eredményezheti. A magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, a korai fagyok és erős szelek viszont hirtelen levélhullást idézhetnek elő. “A megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik – hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra” – összegzi Kis Anna az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait elemezve.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nyári nátha vagy allergia?

2026. július 06.

Eldugult az orra? Viszket a szeme és tüsszög?

Eldugult orr, tüsszögés, orrfújás, szemgyulladás... Vajon tudjuk-e rögtön, hogy esetünkben ezek egy nyári nátha vagy az allergia tünetei? Gyakran elõfordul, hogy kezdetben ingadozunk, és nehezen jövünk rá, mitõl is jelentkezhettek ezek a bajok. Így most az azonos tünetek mellett a két probléma okai és elhúzódása között megmutatkozó, néhány alapvetõ eltérésre hívjuk fel a figyelmet.

Minthogy a szénanátha, egyes allergiás megbetegedések tünetei hasonlítanak a vírus okozta nátháéhoz, gyakran azt gondolhatjuk (ha még nincs tapasztalatunk benne), hogy a két állapot rokon jellegû. Pedig jobban tesszük, ha figyelünk az eltérésekre.

Tüsszögés a görögdinnyétõl?

2026. július 06.

Többen megfigyelhették már, hogy allergiás panaszaik, fõleg allergiás szezonban, olyankor is erõsödnek, amikor nincs semmilyen jel arra, hogy az allergén-koncentráció emelkedett lenne a környezetben. Ennek hátterében sokszor a keresztallergia jelensége áll.

A keresztallergia azt jelenti, hogy bizonyos anyagok képesek más anyagot helyettesíteni, utánozni, ami az allergiás tünetek megjelenését eredményezheti. Egyik leggyakoribb, és talán legismertebb a görögdinnye-parlagfû keresztallergia. A keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll. Olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet, különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra, nem tud különbséget tenni közöttük.

Mi az a keresztkallergia?

Aki tüsszög a görögdinnyétõl, az allergiás rá, tehát nem keresztreakcióról van szó. Dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus orvosa elmondta, hogy a keresztallergiáknak ez esetben az orális allergia szindróma kialakulásában van szerepe. A parlagfû allergiások csekély százalékánál görögdinnye fogyasztása után szájüregi viszketés, ajak, nyelv, garat vizenyõ, néha hasi görcsök lépnek fel. A nyírfapollen allergiásoknál jóval gyakoribb a pollen-étel keresztreakció.

Sör, bor, pálinka…és a másnaposság

2026. július 05.

Az alkohol különleges anyag. Fogyasztása okozhat élvezetet, de ugyanakkor szenvedést is: káros hatást gyakorolhat az egészségre, a családi életre, a munkára. A kérdés tehát az, hogy megtaláljuk-e az egyensúlyt, és hallgatunk-e józan eszünkre?

Fontos, hogy ismerjük az alkohol hatásait.

Mennyi alkohol van egy pohár italban?

A sör, a bor, a pálinka, a likõrök és az egyéb alkoholos italok különböznek az alkoholtartalom tekintetében. Mégis bármelyikbõl iszunk egy-egy pohárral, az többé-kevésbé ugyanannyi tiszta alkoholt tartalmaz. Ennek az az oka, hogy az italok poharainak tervezésekor gondoltak erre. Észrevette-e már, hogy minél erõsebb italt iszik, annál kisebb a pohár? A sört például nagy pohárban, a pálinkát pedig kicsiben szolgálják fel. Nem árt, ha tudatában vagyunk, hogy egy pohár pálinka alig tartalmaz több alkoholt, mint egy pohár sör. Ez csak akkor érvényes, ha az italt a megfelelõ pohárba töltjük.