Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A felmelegedés még az ősz megszokott színeit is eltüntetheti

Érdekességek2021. szeptember 22.

Fotó: pixabay.com

Csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben Magyarországon az azt megelőző negyedszázadhoz képest, ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat, például az őszi levélhullatás is eltolódhat – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

“Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak -, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása” – olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.

A felmelegedés következtében felborulhat a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat – állapítja meg a szakember.

A felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti.  

Az elmúlt félévszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971-1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban. “Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011-2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 Celsius fokot” – hívja fel a figyelmet a meteorológus, hozzátéve, hogy nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel: az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011-2020) jelentkezett.

Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971-1995 között 16, míg 1996-2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.


A forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtt lehullását eredményezheti. A magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, a korai fagyok és erős szelek viszont hirtelen levélhullást idézhetnek elő. “A megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik – hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra” – összegzi Kis Anna az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait elemezve.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így készítsük fel a gyerekeket az óvodára és az iskolára!

2026. szeptember 08.

Hőmérséklet szerint még tombol a nyár, a gyerekek még a strandot, a fagyizást és a késő esti biciklizést terveznék inkább, a szülők fejében már egyre gyakrabban jelenik meg a kérdés: vajon mennyire lesz zökkenőmentes a szeptemberi visszatérés? Az óvoda- és iskolakezdés nemcsak új tanszereket jelent, hanem komoly fizikai és mentális alkalmazkodást is. A szakemberek szerint erre nem az utolsó napokban, hanem már augusztusban érdemes tudatosan készülni.



„A legtöbb család a füzeteket és a tornazsákot időben beszerzi, de közben megfeledkezünk arról, hogy a gyerekek szervezetének is át kell állnia. A nyári szabadság után indul a terhelés, újra hosszabb koncentrációra, korábbi kelésre lesz szükségük, nagyobb közösségben mozognak majd” – mondja Blahó Ágnes, a Stilladrops társalapítója.

A tanév elején nemcsak a táskát kell felkészíteni

A nyár sok mozgást, élményt és feltöltődést hozhat, ugyanakkor gyakran felborul a napi rutin. Későbbre tolódik a lefekvés ideje, rendszertelenebbé válnak az étkezések, és a képernyő előtt töltött idő is könnyen megnőhet. Mire elérkezik az első tanítási nap, a szervezetnek egyszerre kell alkalmazkodnia a korai ébredésekhez, az iskolai vagy óvodai közösséghez és a fokozott szellemi terheléshez.

„Ha eddig nem tettük meg, most érdemes minél gyorsabban visszaállítani a napirendet. A rendszeres lefekvés és étkezés, a megfelelő mennyiségű alvás és a sok szabadtéri mozgás apróságnak tűnhet, pedig sokat segíthet abban, hogy az első szeptemberi hetek kevésbé legyenek megterhelőek”” – tanácsolja Blahó Ágnes.

A tanulás nemcsak tudást, hanem komoly idegrendszeri munkát is jelent. A figyelem, a memória és a koncentráció fokozatosan terhelődik újra, ezért érdemes ezt is játékosan „bemelegíteni”.

Közös társasjátékok, olvasás, kirándulások, beszélgetések, logikai feladatok vagy akár egy közösen elkészített vacsora is fejlesztheti azokat a készségeket, amelyekre néhány hét múlva ismét nagy szükség lesz.

„Nem plusz tanulást javaslok az utolsó nyárias napokra, hanem élményszerű agytornát. A kíváncsiság, a játék és a közösen eltöltött idő sokkal többet ér, mint egy erőltetett gyakorlófüzet” – teszi hozzá a szakértő.

5+1 dolog, amit nem tudtál a parlagfűről

2026. szeptember 08.

Viszkető szemek, eldugult orr, folyamatos tüsszögés, gyengeségérzet és számos egyéb kellemetlen tünet – sokunk nyara áll ebből a forgatókönyvből, minden hetedik magyar küzd ugyanis az évente visszatérő allergiás tünetekkel. A nyárvégi szenvedést szinte mindig a parlagfű okozza, melyről sokan nem tudják, hogy eredetileg a tengeren túlról származik, pollenje akár 1000 kilométert is képes megtenni, és megszabadulni ugyan nem lehet tőle, viszont természetes megoldásokkal akár meg is tanulhatunk vele együtt élni. 5+1 érdekesség, amit nem tudtál a parlagfűről.

1.      Észak-Amerikából származik

A sokaknak bosszúságot okozó gyomnövény Észak-Amerikából származik, és több mint 40 fajtája ismert, melyek közül az Ambrosia artemisiifolia okozza a legtöbb allergiás panaszt. Üres telkeken telepszik meg, és könnyedén alkalmazkodik a klímaváltozáshoz, így a drasztikus időjáráskülönbség sem tud keresztbe tenni neki. Európába a XIX. század végén került be, ahol pedig a Rhone völgye, Észak-Olaszország bizonyos területei, valamint Románia mellett Magyarországon található belőle a legtöbb.

Szénanátha: van tartós megoldás, vagy marad az orrcsepp?

2026. szeptember 07.

Már érezhető a parlagfű allergia kezdete, sokan tapasztalják az egyelőre még enyhébb tüneteket. Ugyanakkor más pollenek tavasztól késő őszig okozhatnak tüsszögést, orrdugulást, viszketést, szemtüneteket. De vajon nincs más megoldás, csak a patikából nagy tételben beszerzett, nem olcsó vény nélküli szerek? Tartósan nem lehet megszabadulni a pollenszezon kínzó tüneteitől? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész az egyetlen oki kezelésre, az allergén specifikus immunterápiára hívta fel a figyelmet.



Mit jelent az, hogy tüneti kezelés?

A légúti allergiás tünetek ellen alkalmazott hagyományos allergia kezelés része többek közt az antihisztamin tabletta szedése, szemcseppek, orrspray használata. Ezek a készítmények az allergiás tüneteket szüntetik meg, a hisztamint blokkolják, a gyulladást csökkentik helyileg, mint például a szteroid orrspray az orrnyálkahártyán. Ezeket a szereket akkor kell elkezdeni, amikor a tüneteket okozó pollen megjelenik a levegőben és addig hatnak, amíg szedjük vagy használjuk őket. 
– A tüneti szerek nagyon fontosak az adott pollenszezonban, ugyanis sokat segíthetnek a mindennapi életben, a nappali hatékonyságban, az éjjeli pihenésben – mondja Viszoki doktornő. – Ezek közt sem mindegy azonban, hogy mit választunk, hiszen például a vény nélkül kapható orrspray-k különböző hatóanyagokat tartalmaznak, és nem mindegyik alkalmas pollenallergia kezelésére. A megfelelő készítmény kiválasztása nagyban befolyásolhatja, mennyire sikerül enyhíteni a tüneteket. Ezért is érdemes a döntésben a szakorvosra hallgatni.