Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A felmelegedés még az ősz megszokott színeit is eltüntetheti

Érdekességek2021. szeptember 22.

Fotó: pixabay.com

Csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben Magyarországon az azt megelőző negyedszázadhoz képest, ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat, például az őszi levélhullatás is eltolódhat – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

“Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak -, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása” – olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.

A felmelegedés következtében felborulhat a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat – állapítja meg a szakember.

A felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti.  

Az elmúlt félévszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971-1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban. “Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011-2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 Celsius fokot” – hívja fel a figyelmet a meteorológus, hozzátéve, hogy nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel: az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011-2020) jelentkezett.

Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971-1995 között 16, míg 1996-2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.


A forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtt lehullását eredményezheti. A magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, a korai fagyok és erős szelek viszont hirtelen levélhullást idézhetnek elő. “A megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik – hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra” – összegzi Kis Anna az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait elemezve.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan készíthetjük fel gyermekünket az online tér veszélyeire?

2026. január 01.

Az első készülék átadásával a gyerekek digitális önállóságot kapnak, de ezzel együtt olyan kockázatoknak is ki lesznek téve, amelyekkel korábban nem találkoztak.

A szülők felelőssége, hogy biztonságos alapokat adjanak nekik a netezéshez.


Állítsunk be erős képernyőzárat/jelszót – kerüljük a könnyen kitalálható kódokat, mint a születési dátum vagy az 1234.
Hozzunk létre számukra külön felhasználói fiókot – korlátozott jogosultságokkal.
Aktiváljuk a helymeghatározást és a készülékkeresést – hasznos lehet az eszköz ellopása vagy elvesztése esetén.
Beszéljünk velük a netbiztonságról – tanítsuk meg, hogy ne osszanak meg beazonosítható személyes adatokat, és ne használjanak a valódi névre utaló felhasználónevet sem. Ahogy nap mint nap megkérdezzük tőlük, hogy mi történt az iskolában, érdeklődjünk arról is, hogy mi történt az online térben, milyen videókat láttak, kivel beszélgettek.
Minden eszközön, így a gyerekek új eszközén is használjunk megbízható gyártótól vásárolt védelmi szoftvert, amivel a kártevőket, a fertőzött weboldalakat és appokat, illetve a gyanús linkeket egyszerűen ki lehet szűrni. A mai biztonsági programok már komplex megoldást nyújtanak, többek között webkamera-védelemmel, adathalászat elleni védelemmel, és a felnőtt tartalmak letiltásával is gondoskodnak a gyerekek biztonságáról.

Így vigyázhatunk kedvenceinkre Szilveszterkor

2026. január 01.

Nem csak emberre, állatra is veszélyesek a Szilveszteri tűzijátékok. Az óévbúcsúztatókor használt pirotechnikai eszközök durva hang-és fényhatásai a házi kedvencek számára sokkos pánikot okozhatnak. Egy magából kifordult házi kedvenc félelmében akár támadhat – haraphat is, de a leggyakoribb, hogy elszökik, elkóborol. Sok kóborló kutya – macska soha többé nem kerül haza. Egy kis odafigyeléssel megelőzhető lehet, hogy a Szilveszteri tűzijátékokból eredően a háziállatok kapcsán kellemetlen szituációk képződjenek.

Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa elmondta: az óriási hangtól / fénytől megijedt macskák éles marásokat okozhatnak a gazdiknak, a kutyák kerítésen átugorva vagy pórázt a gazda kezéből kitépve próbálnak a robbanásoktól elmenekülni. Házi kedvenceket a durrogás helyszíneire semmiképpen ne vigyük ki, előzzük meg a bajt. A riadtan menekülő állatok néhány óra alatt 5-10 km-t (több településnyi távolságot) is képesek megtenni, van, hogy az elmenekült kedvencek soha többé nem kerülnek elő.

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

2025. december 31.

Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.


„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.