Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A felmelegedés még az ősz megszokott színeit is eltüntetheti

Érdekességek2021. szeptember 22.

Fotó: pixabay.com

Csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben Magyarországon az azt megelőző negyedszázadhoz képest, ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat, például az őszi levélhullatás is eltolódhat – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

“Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak -, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása” – olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.

A felmelegedés következtében felborulhat a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat – állapítja meg a szakember.

A felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti.  

Az elmúlt félévszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971-1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban. “Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011-2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 Celsius fokot” – hívja fel a figyelmet a meteorológus, hozzátéve, hogy nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel: az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011-2020) jelentkezett.

Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971-1995 között 16, míg 1996-2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.


A forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtt lehullását eredményezheti. A magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, a korai fagyok és erős szelek viszont hirtelen levélhullást idézhetnek elő. “A megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik – hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra” – összegzi Kis Anna az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait elemezve.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ezekkel a hibákkal tesszük tönkre a hajunk szerkezetét

2026. július 11.

Mit tegyünk a hajunk védelmében?



A strandolás, a gyakoribb hajmosás és a késő esti zuhanyzás miatt nyáron sokkal többször marad nedves a hajunk. A legtöbb hibát azonban éppen a hajmosást követő percekben követjük el: erősen dörzsöljük, szoros törölközőbe csavarjuk, forró levegővel szárítjuk, vagy akár vizesen fekszünk le aludni.

A nyári környezeti tényezők különösen próbára teszik a hajat. A napsütés, a meleg, a tengervíz és a medencés fürdőzés mellett sokan gyakrabban is mosnak hajat, ám arra már kevesebb figyelem jut, mi történik közvetlenül utána. Pedig a nedves haj sérülékenyebb, mint száraz állapotban, ezért ilyenkor a megszokottnak tűnő, erőteljes mozdulatok is fokozhatják a töredezését.

Nem fáj, nem látszik, mégis kockázatot jelent

2026. július 11.

Veszprémben folytatódik a szívbetegségek „láthatatlan” rizikóit feltáró szűrőprogram



A Novartis önkormányzatokkal közös programja 2023 óta támogatja a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését Magyarországon. Idén Veszprém is belépett azon önkormányzatok közé, amelyek helyet adnak az eseménynek, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a kardiovaszkuláris megbetegedésekre, a vérzsírértékek ismeretének és a laborleletek értelmezésének fontosságára.

Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot[1], az összes halálozás közel felében ezek állnak a háttérben. Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a kockázati tényezők egy része – például a magas koleszterinszint – hosszú ideig teljesen tünetmentes maradhat, ezért sokan nem is tudnak róla, hogy veszélyeztetettek. Ugyanakkor a kardiovaszkuláris kockázat gyakran a laborértékek szintjén felismerhető, ezért különösen fontos a tudatosság és a rendszeres ellenőrzés.

Dietetikusok: Miért csak baj esetén fordulunk hozzájuk?

2026. július 10.



A magyarok továbbra is a dietetikusokat tartják a legmegbízhatóbb táplálkozási szakembereknek – derül ki a Szinapszis 2026 júniusában készült, 1000 fős, reprezentatív kutatásából. A válaszadók szerint táplálkozási kérdésekben ők adják a leginkább hiteles, közérthető és szakmailag megalapozott tanácsokat. A vizsgálat ugyanakkor arra is rámutat, hogy a magas bizalom mellett fontos feladat, hogy a dietetikusok szerepe és elérhetősége a jelenleginél sokkal jobban beépüljön a köztudatba. Az egészségünkről ugyanis érdemes egészségügyi szakemberrel dönteni!

A felmérés szerint a táplálkozással kapcsolatos kérdésekben a magyarok leginkább a dietetikusok szakmai tudásában bíznak. A lakosság 82 százaléka hitelesnek, 81 százaléka szakmailag megalapozottnak, míg 80 százaléka közérthetőnek tartja a tanácsaikat. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor az interneten és a közösségi médiában soha nem látott mennyiségben érhetők el táplálkozási tanácsok, gyakran bizonytalan szakmai háttérrel.

Érdemes tudni, hogy dietetikus csak felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező szakember lehet, aki képzése során az emberi szervezet működéséről, a betegségek táplálkozási összefüggéseiről, valamint az élelmiszer-ismeretről és a táplálkozástudományról szerez átfogó tudást. Munkáját folyamatos továbbképzések, szakmai irányelvek és a legfrissebb tudományos bizonyítékokon alapuló, evidenciaalapú szemlélet határozza meg. A dietetikusok komplex megközelítésben támogatják a hozzájuk fordulókat, figyelembe véve az egészségi állapotot, az életkort, az életmódot, az egyéni szükségleteket és a hosszú távon is fenntartható megoldásokat.