Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A felmelegedés még az ősz megszokott színeit is eltüntetheti

Érdekességek2021. szeptember 22.

Fotó: pixabay.com

Csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben Magyarországon az azt megelőző negyedszázadhoz képest, ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat, például az őszi levélhullatás is eltolódhat – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

“Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak -, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása” – olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.

A felmelegedés következtében felborulhat a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat – állapítja meg a szakember.

A felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti.  

Az elmúlt félévszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971-1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban. “Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011-2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 Celsius fokot” – hívja fel a figyelmet a meteorológus, hozzátéve, hogy nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel: az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011-2020) jelentkezett.

Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971-1995 között 16, míg 1996-2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.


A forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtt lehullását eredményezheti. A magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, a korai fagyok és erős szelek viszont hirtelen levélhullást idézhetnek elő. “A megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik – hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra” – összegzi Kis Anna az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait elemezve.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aeroszol oxidatív potenciál és az európai levegőminőség javítása

2025. november 27.

Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa. A kutatók bíznak benne, hogy eredményeik, amelyek pontosabban veszik figyelembe a szálló por egészségi hatásait, jelentősen hozzájárulhatnak Európa levegőjének javításához.

A rossz környezeti levegőminőség – amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz – az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Nem véletlen, hogy az aeroszol keletkezésének, kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságainak és hatásainak jobb megismerése, valamint a levegőszennyezők közötti kapcsolat vizsgálata, az elmúlt években a légkörkémiai kutatások előterébe került.

Több mint negyedmillióan használják a Semmelweis HELP-et

2025. november 26.

Egy éve mutatták be a Semmelweis Egyetem ingyenes tünetellenőrző applikációja, a Semmelweis HELP felnőtt betegségekkel kapcsolatos modulját. Az intézmény 2023-ban debütált alkalmazásának mára több mint 257 ezer felhasználója van köztük olyan távoli országokból is, mint Japán vagy Kanada.

A Semmelweis HELP applikációt 2023. június 14-én mutatta be az egyetem a nagyközönségnek. Az alkalmazás 2024. október 14-én bővült és vált használhatóvá felnőtt betegségek kapcsán is, összesen 740 betegséget, egészségügyi helyzetet és 778 tünetet tartalmaz.

Éjszakai falásroham?

2025. november 26.

Aki este, lefekvés előtt vagy akár az éjszaka közepén felébredve érzi úgy, hogy enni kell és ezt meg teszi, nem csak a lelkiismeret-furdalással és a testsúlygyarapodás kockázatával számolhat, de akár azzal is szembe kell néznie, hogy betegség áll az állandó éhség mögött. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista az állandó éhségérzet és az éjszakai evés kivizsgálásának jelentőségét hangsúlyozta és néhány gyakori okot is megnevezett.

Az éjszakai evés gyakran tünet

Nagyon gyakran azzal fordulnak hozzánk a páciensek azzal a tünettel, hogy szinte mindig éhséget éreznek, falásrohamokat élnek meg vagy éppen nem tudják leadni a túlsúlyt. Ilyenkor fontos, hogy kikérdezzük őket a tünetekről, a meglévő betegségekről, hiszen például a hormonális betegségek gyakran együttesen vannak jelen, és a szervezetben minden mindennel összefügg. Célzott laborvizsgálatokat is végzünk, hogy képet kaphassunk a szervezet működéséről, olyan gyakori kórképek jeleit keresve, mint például az inzulinrezisztencia és akár olyan ritkább betegségekre utaló markereket is figyelve, mint a növekedési hormon hiány, a leptin rezisztencia, a prolaktin túltermelődés vagy a hipofízis elégtelenség – ismerteti Mutnéfalvy doktor. – Ugyanakkor az éjszakai evés gyakran nem csak a felborult hormonális viszonyokkal magyarázható, hanem akár gyógyszer mellékhatással, magával az étrenddel, illetve sok esetben azzal a pszichés teherrel is, ami miatt ezt a megküzdési stratégiát követi az illető.