Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A felmelegedés még az ősz megszokott színeit is eltüntetheti

Érdekességek2021. szeptember 22.

Fotó: pixabay.com

Csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben Magyarországon az azt megelőző negyedszázadhoz képest, ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat, például az őszi levélhullatás is eltolódhat – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

“Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak -, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása” – olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.

A felmelegedés következtében felborulhat a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat – állapítja meg a szakember.

A felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti.  

Az elmúlt félévszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971-1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban. “Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011-2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 Celsius fokot” – hívja fel a figyelmet a meteorológus, hozzátéve, hogy nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel: az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011-2020) jelentkezett.

Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971-1995 között 16, míg 1996-2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.


A forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtt lehullását eredményezheti. A magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, a korai fagyok és erős szelek viszont hirtelen levélhullást idézhetnek elő. “A megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik – hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra” – összegzi Kis Anna az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait elemezve.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A túlzott napozás ártalmai

2026. július 13.

Nyáron, ha végre itt a jó idõ, alig várjuk, hogy napozhassunk.

De az örömbe sokszor üröm is vegyül, hiszen nem adhatjuk át magunkat gondtalanul a simogató sugaraknak. Az éltetõ fényben ugyanis a károsító ultraibolya sugarak mennyisége a kilyukadt ózonréteg miatt évente mintegy 2%-kal nõ. Az ultraibolya (UV) sugarak pedig - túlzott mennyiségben - károsodásokat okozhatnak.

A napfény hosszan tartó hatására a bõr hámrétege megvastagszik, és a pigmenttermelõ sejtekben fokozódik a festékanyag, a melanin termelõdése, vagyis - szerencsés esetben - szépen egyenletesen lebarnulunk. Ha azonban a bõrt rövid idõ alatt túlságosan nagy mennyiségû ibolyántúli sugárzás éri, akkor fájdalmas napégés következik be. 1-24 óra múlva a bõr kipirul, megduzzad, érzékennyé, fájdalmassá válik. Késõbb hólyagok is keletkezhetnek, és a bõr lehámlik. Súlyos esetben hidegrázás, láz, gyengeség kíséri, nagyon súlyos esetben vérnyomásesés, ájulás is kialakulhat. Egyes gyógyszerek (bizonyos antibiotikumok, vízhajtók, gombaellenes szerek stb.), de gyógynövények is (pl. orbáncfû) fokozzák a fényérzékenységet, s ezzel leégésre hajlamosítanak.

Anyu, félek!

2026. július 13.

Hogyan segíthetünk leküzdeni gyermekeinknek a félelmeiket?

Miért olyan gyakori gyermekkorban a félelem? Életének elsõ éveiben, mikor a gyermek lelkivilága még kialakulófélben van, a félelem a lelki fejlõdés hasznos eleme is lehet, hiszen tudatosít bizonyos veszélyeket, és védekezésre készteti a gyermeket.

Ugyanakkor elõfordul, hogy a gyermek olyan bonyolult érzelmekkel találja magát szemben, melyekkel nem tud mit kezdeni. Dühös a szüleire, féltékeny az újonnan született kistestvérre - mindez legbelül erõszakos cselekvésre készteti; ettõl megijed és lelkifurdalást érez. Védekezésképpen a külvilágban található elemekre vetíti ki a saját bensõjében lakozó "szörnyeket": egy-egy állatra, emberre vagy helyzetre. 6 éves kora körül kezdi megismerni és elfogadni a félelmet, sõt még a vele való játék is csábító számára. Gyakran látjuk, hogy a kicsik játékból megijesztik egymást. Néha persze túlzásba esnek: az ártatlan játék némelyik gyereknél komoly szorongás alapjául szolgálhat.

Tessék mondani, vesznek vissza gyógyszert?

2026. július 12.

Ha a minõségbiztosító felemeli a zöld tárcsát

Egyre gyakrabban találkozom olyan esetekkel, amikor a betegek vagy a gyógyszerészek a felbontatlan, fel nem használt, illetve valamilyen okból nem megfelelõ gyógyszert, gyógyhatású készítményt visszahozzák a patikába azzal, hogy cseréljük ki, vagy vegyük vissza. Érveik logikusak, hiszen gyakran elõfordul, hogy az orvos más gyógyszert rendel - például a mellékhatások: allergia vagy a másik gyógyszerrel való együttszedés kockázatai miatt -, vagy terápiás okokból át kell térni egy másik gyógyszerre. Így a korábbi gyógyszer megmarad, gyakran az eredeti, bontatlan csomagolásban. Sokan pazarlásnak tartják, hogy a patikus ilyenkor is határozottan nemet mond, mert úgy gondolják, hogy a gyógyszert egy másik beteg még fel tudná használni.

Mindenekelõtt fontos elmondani, hogy a gyógyszerek visszavásárlását, visszavételét jogszabály tiltja! Néha nehezen érthetõ egy-egy jogszabály logikája, értelmetlennek, állampolgár-ellenesnek ítéljük, de csak addig, amíg lényegét és célját meg nem értjük: a tiltások és a korlátozások jó része minket és a családunkat védi.

Én a gyógyszer útját úgy képzelem, mint egy hosszú utazást. A nagy pályaudvar indulóoldalán a gyógyszergyár áll, és ha a minõségbiztosító felemeli a zöld tárcsát, indulhat elsõ állomására a nagykereskedõhöz, majd a patikába. A végállomás a beteg, a gyógyszert felhasználó, akinek a gyógyulását segíti.