Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A fenntartható táplálkozás gyakorlati szempontjai

Érdekességek2025. július 02.

Fotó: www.freepik.com

Nincs általános és globális fenntartható étrend. Egy étrend akkor fenntartható, ha az adott nemzet földrajzi elhelyezkedéséhez, környezeti adottságaihoz, gasztronómiai szokásaihoz, vallási előírásaihoz alkalmazkodik. Hatalmas jelentőséggel bír a fenntarthatóságon belül a reklámokból oly jól ismert „vedd a hazait!” Valóban tisztában vagyunk azzal, mikor minek van szezonja? A nagy élelmiszerláncok januártól decemberig kínálnak szinte minden zöldséget, gyümölcsöt. A szezonális termékek közti eligazodásban – az áron kívül – segítségünkre lehet az MDOSZ Terítéken az egészség FB oldala, ahol elérhető az ún. szezonális táblázat (1. táblázat).

Fenntarthatósági szempont Tevékenység
Húsfogyasztás Az elfogyasztott hús mennyiségének csökkentése
Heti legalább 1 húsmentes nap beiktatása Hús kiváltása egyéb teljes értékű fehérjékkel (tojás, tejtermékek)
Halfogyasztás Heti legalább egy alkalommal fogyasszunk halat
Válasszuk az MSC jelzéssel ellátott termékeket
Fogyasszunk minél több hazai halt
Élelmiszerhulladék Tervezzük meg előre az étrendünket Bevásárlás előtt készítsünk listát és ne menjünk éhesen vásárolni Figyeljünk a szavatossági időre és a termékek megfelelő tárolására Vigyünk magunkkal többször használatos zsákot és szatyrot a termékeknek
Globalizáció élelmiszerkilométer Válasszunk helyi termékeket Ellenőrizzük a termék címkéjén a származási országot Fogyasszunk idényjellegű zöldségeket és gyümölcsöt
Egészséges táplálkozás Csak annyi táplálékot vigyünk be, amennyire szervezetünknek ténylegesen szüksége van Étkezzünk rendszeresen és változatosan Ha nem szükséges, ne zárjunk ki semmit az étrendünkből Kerüljük a feldolgozott élelmiszereket

  1. táblázat: Bartos Krisztina: Fenntartható táplálkozás – miért és hogyan? (4)

Ezen kívül, ha minimalizáljuk az élelmiszerszállítást. A „vedd a hazait” minden élelmi anyagra vonatkozik. Törekedjünk rá, hogy a hozzánk legközelebb lévő pékségből vegyünk pékárut, hentestől a húst és húskészítményeket, a helyi piacon vásároljuk a zöldséget, gyümölcsöt. Ha lehet, válasszunk saját termelésből, kistermelőktől vagy őstermelőktől származó élelmiszereket. Azokat biztos kevesebbet „utaztatják”. 

Ügyeljünk, hogy a csomagolásnál, hazaszállításnál az élelmiszerek természetes csomagolásúak legyenek. Kerüljük a kis kiszerelésű, nagy csomagolóanyag-igényű termékeket, kerüljük az előre bedobozolt hústermékeket, a zöldséget és gyümölcsöt, sőt a pékárut is inkább papírba csomagolva kérjük. A szállításhoz a termék jellegének megfelelően válasszunk jól záródó csatos üveget, frissen tartó kenyeres zsákot, méhviaszos kendőt, jól szellőző papír tasakot, kisebb fadobozokat, cukornád habdobozt, PLA (polylacticacid, azaz politejsav = növényi alapú, komposztálható anyag) vagy CPLA (crystallised polylactic acid, azaz kristályosított, hőálló PLA) ökocsomagolást, stb.

TUDTAD-E? 
●	Az élelmiszer-pazarlás és az élelmiszer-veszteség nem ugyanazt jelenti. Az élelmiszer-pazarlás a túlvásárlásból származó fel nem használt élelmi anyagokat jelenti; az élelmiszer-veszteség: a romlás következtében létrejövő ételhulladékot. (1)
●	A növényi alapú étrend lesz a jövő táplálkozása.
●	Az élelmiszerek közül a marhahús előállítása jár a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátással. (2)
●	Csak két ország (Kína és az USA) termel annál több széndioxidot, mint amennyi az élelmiszerpazarlás révén feleslegesen a levegőbe kerül. (3)
●	A megtermelt élelmiszerek egyharmada – mintegy 1,3 milliárd tonna – kárba vész a termőföldtől az asztalig tartó élelmiszerláncban. 
●	A háztartási hulladékunk 25%-a élelmiszerekből áll. (4)

Felhasznált irodalom:
1. Maradék nélkül (Internet) /https://www.maradeknelkul.hu
2. Greendex online magazin [Internet]. Elérhető: https://greendex.hu/ha-mar-marhat-eszel-marhara-nem-mindegy-melyiket-valasztod/ (letöltve 2025. május)
3. Kasza Gy, Doma E. Maradék nélkül – a NÉBIH élelmiszerpazarlást megelőző programja. (2018) TÉT Platform. Fehér Könyv. pp.178-179.
4. Bartos K. Fenntartható táplálkozás – miért és hogyan? Katedra. (2025) XXXII.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Vizeletvizsgálattal a prosztatarák ellen

2026. június 25.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot.

Az agresszív prosztatatumor egy olyan vegyületet termel, amelynek a vizeletbõl való kimutatásával meghatározhatóak lehetnek majd a legveszélyesebb daganatok - közölték amerikai kutatók.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot, 250 ezer páciens pedig meghal a betegségben. Nem minden eset igényel azonban azonnali beavatkozást.

Az orvosokra hárul az a nehéz feladat, hogy megállapítsák, kinek van szüksége szoros ellenõrzésre a sebészi beavatkozás után, és kinek sugárterápiára.

Kínzó emésztési gondjaink

2026. június 25.

Haspuffadás, székrekedés, gázképzõdés stb.

A WGO (World Gastroenterology Organization = Nemzetközi Gasztroenterológiai Szervezet) és magyar tagszervezete, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság a Danone Csoporttal együttmûködve globális kampányt indított azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az egészséges táplálkozás és az egészséges emésztés közti összefüggésekre, valamint az egészséges emésztõrendszer fontosságára.

Egy 2006-2007-ben, több országban, köztük Magyarországon is elvégzett fogyasztói kutatás szerint a megkérdezett nõk 55%-a küzd valamilyen emésztési problémával (gyomorégéssel, haspuffadással vagy székrekedéssel) a világon. Európai viszonylatban emésztõrendszeri problémával illetve diszkomforttal küzdõk számát 40-80 millió közé becsülik.

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.