Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A férfiak termékenységéhez fontos a cink

Érdekességek2019. április 20.

A férfiak termékenységével kapcsolatban a leginkább ismert anyag a cink. Azt azonban, hogy pontosan mire is jó, és hogy a cink mellett kell-e még mást is szedni a normál termékenységért, már messze nem tudják annyian. A témában Ratkó Tünde szülésznő van segítségünkre.

Fotó: 123rfCink? Cink!

A cink kiemelt jelentőségű a férfiak termékenységének fenntartásában – olvashatjuk sokszor, ez azonban ebbe a formában nem igaz. Jelentősége valóban nagy, ám nem kiemelt, hiszen más anyagokra éppen olyan nagy szükség van, mint a cinkre.

Hogy miért kerül mégis olyan sokszor  elő ez az anyag? A legtöbb helyen a sperma minőségével hozzák kapcsolatba, a cink azonban nem csak a szaporodás miatt fontos. amellett, hogy közel 300 enzim elengedhetetlen összetevője, a cink egyik elsődleges feladata a szervezetben, hogy a sejtmembrán integritását megőrizze. Hiányában a membrán meggyengül, és a sejt sérülékenyebbé, érzékenyebbé válik a környezeti ártalmakra.

Itt kapcsolódik össze a sperma minősége és a cink. A sejtmembránra gyakorolt hatás ugyanis minden sejttípusra igaz, függetlenül attól, hogy férfiakban vagy nőkben találhatóak meg. így természetesen a spermiumok minősége is nagyban függ ettől az anyagtól.

Elég csak a cink?

Amennyiben a cél a normál termékenység fenntartása, visszaszerzése, és nem áll a háttérben betegség sem – még akkor sem. A spermatogenezis, vagyis a spermaképzés egy igen összetett folyamat, mely hormonvezérelt, és melynek csak egyik eleme a cink. Ha a folyamat bármelyik részén tápanyahiány lép fel, akkor sérülhet a sperma minősége, csökkenhet a mennyisége. Előbbi esetben drasztikusan megnő a genetikai rendellenességek kialakulásának esélye, míg a mennyiségbeli csökkenés a termékenységet rontja jelentősen.


Ratkó Tünde rámutatott, hogy a tápanyagok közül nem csak a cink a fontos. A magnézium, a kalcium, vitaminok és más nyomelemek legalább annyira fontosak, mint a cink. A szelén szintén fontos összetevője a spermaképzésnek, a vas fontos összetevője a sejtosztódásnak, de a B6-vitamin is elengedhetetlen, többek között a hormonális szabályozás működésében vesz részt.

Cink, de milyen?

A külsőleg bevitt anyagok esetében, így a cinknél sem mindegy, hogy milyen anyagról is beszélünk. Ahhoz, hogy a szervezet a lehető legjobban képes legyen hasznosítani, mindenképpen biológiailag aktív, szerves (pl.: -citrát, -glükonát) formában kell bevinni, mivel így az anyagok felszívódási aránya akár 80%-kal is jobb.

Ahogyan azt már említettük, nem csak a cink fontos a normál termékenység fenntartásáért, hanem más anyagok is, nem utolsó sorban pedig a felszívódásukban is segítik egymást a különböző anyagok, így mindenképpen olyan cink-forrást érdemes választani, mely komplex, azaz lehetőleg minél több anyagot tartalmaz. Erre alkalmasak lehetnek azok a férfivitaminok, táplálékkiegészítők, melyek megfelelnek a fent leírtaknak.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nyelési nehézség? Torokfájás? Akár mandulakő is okozhatja!

2025. november 04.

A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.

Mi okozhat torokfájást, nyelési nehézséget, gombócérzést?

Egyszerű vírusfertőzés

A torokfájás igen gyakori tünet, főként az őszi-téli időszakban, és döntő részben az aktuális vírusok okozzák azt. Éppen ezért nem is érdemes antibiotikummal próbálkozni ellene, hiszen a vírusok ellen nem hat, kifejezetten a baktériumokat célozza. (Kis részben természetesen előfordulhat bakteriális felülfertőződés is, de ezt csak fül-orr-gégész tudja diagnosztizálni és a gyógyszerfelírás is orvosi feladat.)

Tüszős mandulagyulladás

A torokfájás lehet a tüszős mandulagyulladás tünete is, amely mindig bakteriális eredetű. Ám ennek az ismert betegségnek a képét néhány vírus fertőzés okozta megbetegedés is utánozhatja. Sokszor már a tünetek is utalhatnak a betegség eredetére, ugyanis a vírusfertőzés általában fáradékonysággal, hőemelkedéssel vagy nem túl magas lázzal járó, néhány napig tartó állapot, míg a bakteriális eredetű megbetegedés esetén több napig is tarthat a magas láz, levertséggel, étvágytalansággal. Az erős torokfájás a fülbe is kisugározhat és nyelési nehézséget okozhat, amely nemcsak az étkezést, de súlyos esetekben a folyadékfogyasztást is megnehezíti. A tüszős mandulagyulladás legjellemzőbb tünete mindezeken túl a mandulák jelentős duzzanata és a rajtuk látható lerakódások. Ezek lehetnek fehéres, sárgás pontok, de akár nagyobb foltok is, akár az egész mandulát befedheti a fehéres lepedék. A vírus fertőzés esetén ez a lepedék inkább piszkos szürke színű.

További betegségek, állapotok

Ha a vezető tünet a gombócérzés, annak már komplexebb lehet a kivizsgálása, ugyanis ilyen panasz mögött állhat allergia miatti hátsó garatfali csorgás, amelyet allergológusnak kell vizsgálni, kezelni. Okozhat ilyen panaszt a reflux, amelyet gasztroenterológussal karöltve  kezelhet a fül-orr-gégész. Emellett a gombócérzés akár pajzsmirigy- vagy szívbetegségre is utalhat, vagyis más szakorvosi vizsgálatokra is szükség lehet, és a fizikai ok kizárása után szükség lehet pszichológusra is, az esetlegesen kezeletlen stressz feldolgozásához.

Hatékony fellépés a TNBC ellen

2025. november 04.

A kevésbé gyakori, de agresszív TNBC a hazánkban diagnosztizált és tipizált melldaganatos esetek mintegy 10%-át teszi ki[2]. Ez az arány a fiatalabb nők körében ugyanakkor jelentősen magasabb: a 40 év alatti betegek 25%-át TNBC-vel diagnosztizálják, illetve az összes TNBC-s eset csaknem egyharmada az 50 év alatti nőket érinti.[2]

Bár az emlőrák összességében a kedvezőbb túlélésű daganatok közé tartozik[1], és az elmúlt évtizedben 73,1%-ról 74,2%-ra nőtt a betegség ötéves túlélési rátája[2], a TNBC-típus továbbra is a legkedvezőtlenebb ötéves túlélési mutatókkal rendelkezik: 10 TNBC-vel diagnosztizált betegből mindössze 6 éri meg a diagnózist követő 5. évet.[2]

A TNBC kezelésére a kemoterápia mellett egyre szélesebb körben alkalmazzák a már hazánkban is elérhető korszerű immunterápiát, ami jelentősen javíthat a TNBC-vel diagnosztizált betegcsoport túlélési esélyein.[4]

Magyarországon a közfinanszírozott, szervezett mellrákszűrés jelenleg 45 éves kortól érhető el.[5] A rendelkezésre álló adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a diagnosztizált esetek nem elhanyagolható része ennél fiatalabb életkorban fordul elő. 2020-ban a frissen felfedezett emlőrákos esetek több mint 20%-a az 50 év alattiak körében született (5%-a pedig a 40 év alatti korosztályban).[3]

A szakemberek rámutatnak: a fiatalabb nők érzékenyítése, hosszú távon pedig akár a szűrési protokollok optimalizálása azért is fontos, mert a szűrési korhatár alatti nőket nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják a mellrák előrehaladottabb stádiumában, és emiatt lényegesen kisebb eséllyel kapnak neoadjuváns, azaz a műtéti kezelést megelőző terápiát, mint az idősebb korosztályba tartozó betegtársaik.[6]

Az időben felismert daganat esetén a neoadjuváns kezelés alkalmazása többek között csökkentheti a daganat méretét, javíthatja a műtéti lehetőségeket, és korai visszajelzést adhat a gyógyszer hatásáról.[7]

Megfelelő táplálkozással lassítható az időskori szellemi hanyatlás

2025. november 03.

Az életkor előrehaladtával az éhség és szomjúságérzet szabályázásában zavar lép fel. Csökken az ízérzékelés, mérséklődik a nyáltermelés, és romlik a szaglás is. Ezért az idős emberek jelentős részét veszélyeztetheti a kiszáradás és az alultápláltság. A gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag és a keringést támogató étrend ugyanakkor védő hatással lehet az agyműködésre, és csökkentheti az időskori demenciák kockázatát is.


Az időskori étvágycsökkenés nem válogatósság, hanem az öregedés természetes velejárója. Az évek múlásával az agy éhség- és szomjúságérzetet szabályozó központjai kevésbé működnek hatékonyan. Romlik a szaglás, csökken a nyáltermelés, az édes és sós ízek kevésbé érzékelhetők, és sok gyógyszer mellékhatása is étvágycsökkentő.