Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A férfiak termékenységéhez fontos a cink

Érdekességek2019. április 20.

A férfiak termékenységével kapcsolatban a leginkább ismert anyag a cink. Azt azonban, hogy pontosan mire is jó, és hogy a cink mellett kell-e még mást is szedni a normál termékenységért, már messze nem tudják annyian. A témában Ratkó Tünde szülésznő van segítségünkre.

Fotó: 123rfCink? Cink!

A cink kiemelt jelentőségű a férfiak termékenységének fenntartásában – olvashatjuk sokszor, ez azonban ebbe a formában nem igaz. Jelentősége valóban nagy, ám nem kiemelt, hiszen más anyagokra éppen olyan nagy szükség van, mint a cinkre.

Hogy miért kerül mégis olyan sokszor  elő ez az anyag? A legtöbb helyen a sperma minőségével hozzák kapcsolatba, a cink azonban nem csak a szaporodás miatt fontos. amellett, hogy közel 300 enzim elengedhetetlen összetevője, a cink egyik elsődleges feladata a szervezetben, hogy a sejtmembrán integritását megőrizze. Hiányában a membrán meggyengül, és a sejt sérülékenyebbé, érzékenyebbé válik a környezeti ártalmakra.

Itt kapcsolódik össze a sperma minősége és a cink. A sejtmembránra gyakorolt hatás ugyanis minden sejttípusra igaz, függetlenül attól, hogy férfiakban vagy nőkben találhatóak meg. így természetesen a spermiumok minősége is nagyban függ ettől az anyagtól.

Elég csak a cink?

Amennyiben a cél a normál termékenység fenntartása, visszaszerzése, és nem áll a háttérben betegség sem – még akkor sem. A spermatogenezis, vagyis a spermaképzés egy igen összetett folyamat, mely hormonvezérelt, és melynek csak egyik eleme a cink. Ha a folyamat bármelyik részén tápanyahiány lép fel, akkor sérülhet a sperma minősége, csökkenhet a mennyisége. Előbbi esetben drasztikusan megnő a genetikai rendellenességek kialakulásának esélye, míg a mennyiségbeli csökkenés a termékenységet rontja jelentősen.


Ratkó Tünde rámutatott, hogy a tápanyagok közül nem csak a cink a fontos. A magnézium, a kalcium, vitaminok és más nyomelemek legalább annyira fontosak, mint a cink. A szelén szintén fontos összetevője a spermaképzésnek, a vas fontos összetevője a sejtosztódásnak, de a B6-vitamin is elengedhetetlen, többek között a hormonális szabályozás működésében vesz részt.

Cink, de milyen?

A külsőleg bevitt anyagok esetében, így a cinknél sem mindegy, hogy milyen anyagról is beszélünk. Ahhoz, hogy a szervezet a lehető legjobban képes legyen hasznosítani, mindenképpen biológiailag aktív, szerves (pl.: -citrát, -glükonát) formában kell bevinni, mivel így az anyagok felszívódási aránya akár 80%-kal is jobb.

Ahogyan azt már említettük, nem csak a cink fontos a normál termékenység fenntartásáért, hanem más anyagok is, nem utolsó sorban pedig a felszívódásukban is segítik egymást a különböző anyagok, így mindenképpen olyan cink-forrást érdemes választani, mely komplex, azaz lehetőleg minél több anyagot tartalmaz. Erre alkalmasak lehetnek azok a férfivitaminok, táplálékkiegészítők, melyek megfelelnek a fent leírtaknak.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.