Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A férfiszív egészségét a munka és a magánélet is befolyásolja

Érdekességek2024. február 18.

A munka kapcsán fellépő stresszen túl az is régóta bizonyított tény, hogy a magánéleti státusz, a magány és a párkapcsolati nehézségek is növelik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekre és a kivizsgálás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comKétirányú kölcsönhatások

Évek óta köztudott, hogy a jó házasság kifejezetten egészségvédő hatású, de egy nemrégiben készült tanulmány szerint most már az is feltételezhető, hogy a kapcsolati hullámvölgyek és – hegyek is befolyásolhatják az szív-érrendszert – különösen a férfiakét.

Az eredeti elmélet támogatói szerint az összefüggés abban keresendő, hogy a partnerek támogatják egymás pozitív viselkedésmintáit és segítenek a stressz leküzdésében. A Journal of Epidemiology & Community Health szaklap cikke azonban egy új megközelítéssel fordult az összefüggések felé.

A kutatók egy 19 éven át tartó követéses kutatás adatait vették górcső alá és a középkorú nős férfiak kardiovaszkuláris egészségének hosszú távú alakulását tanulmányozták.

Azért éppen a szív-érrendszeri rizikót vizsgálták, mert ez egy nagyon gyakori és meglehetősen jól feltérképezett terület, és azért a középkorú férfiak lettek a célcsoport, mert náluk nagyobb ez a kockázat, mint a középkorú nőknél. A 19 éven át rendszeresen kitöltött kérdőívekben az egészségi státuszra és a kapcsolati státuszra is rendszeresen rákérdeztek, ez utóbbit az alábbi kategóriákba sorolva: „tartósan jó”, „tartósan rossz”, „javuló” és „romló”.  

A változások hatnak legerősebben

Az összegzésekből kiderült, hogy azoknál a férfiaknál, akik tartósan rossz vagy jó kapcsolatban éltek, nem voltak nagy változások a szív-érrendszeri rizikófaktorok tekintetében. A jelentősebb eltérések inkább az egyes javuló és romló időszakokban voltak megfigyelhetők. 

A javuló kapcsolatban élőknél például csökkent az LDL (vagyis a „rossz” koleszterin) szintje és a BMI (vagyis testtömeg-index). Azoknál viszont, akik romló házasságról számoltak be, határozottan emelkedett a diasztolés (második) vérnyomásérték. Vagyis a kapcsolatban beálló változás volt az, ami az értékek változását leginkább kiváltotta. Hogy mi következik mindebből? Annyi egészen bizonyosan, hogy negatív stressz esetén – legyen szó munkahelyi vagy magánéleti mélypontról -, a férfiaknak érdemes rendszeresen kivizsgáltatniuk magukat, esélyt adván a komolyabb betegségek megelőzésének.  


Fotó: 123rf.com

Mire kell felfigyelniük a férfiaknak?

A férfiakra többnyire jellemző, hogy sokáig nem veszik komolyan a tüneteiket és gyakran csak jelentősebb problémák „kényszerítik” őket orvoshoz – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.  – Holott érdemes lenne felfigyelni az olyan, látszólag jelentéktelenebb jelekre is, mint a teljesítménycsökkenés, alvászavar, tartós kimerültség, szorongás. Különösen a középkorú férfiaknak és persze a nőknek is ajánlatos kivizsgáltatni magukat, hiszen ez az életszakasz, amikor talán a legnagyobbak a terhek az ember vállán. A rendszeresen jelentkező stressz pedig közismerten erős rizikófaktora a szív-érrendszeri betegségeknek is. És hogy miért kell fokozottabban vigyázni ebben a korban a „férfiszívre”? Mert a nők a menopauzáig bizonyos mértékben védettebbek a kardiovaszkuláris betegségekkel szemben, bár később ez a viszonylagos védettség megszűnik.  

Vaskó doktor ugyanakkor azokra a tünetekre is felhívja a figyelmet, amelyeket nemtől függetlenül mindenképpen ki kell vizsgáltatni. Ezek többek közt a mellkasi fájdalom vagy szorítás, a légszomj, a szívdobogás-érzés, az emelkedett vagy ingadozó vérnyomás, a szexuális problémák.  Mindazoknak pedig, akiknek a családjában már előfordult szív-érrendszeri betegség, a középkorba lépve tünetmentesség esetén is fontos a kardiológiai kontroll!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A tudás valóban hatalommal ruház fel?

2026. november 08.



A „tudás hatalom” egy nehézsúlyú közhely, hiszen természetesnek vesszük, hogy az. A tudás az érvényesülés, a társadalmi előrelépés egyik alapvető eszköze, mert jobb munkahelyet, magasabb fizetést, nagyobb megbecsülést jelent, és egyúttal mások befolyásolásának nagyobb esélyét is. A tudás egyfajta tőke, ami kapcsolatokra, hatalomra és pénzre váltható. Ugyanakkor sokszor épp akadálya az egyéni sikernek.

A tudás pszichológiai/szociálpszichológiai fogalma eltér a klasszikus filozófiai, ismeretelméleti megközelítéstől. A tudás itt nem csupán tények, illetve a tényekre vonatkozó információk valamilyen halmazát jelenti, hanem azt a közösen létrehozott és működtetett megértést is, amellyel az ember a körülötte lévő világot értelmezi. És amely irányítja a viselkedését társas helyzetekben. Egyszerűen szólva a tudás nemcsak információk, adatok birtoklása, hanem az a folyamat is, amely során ezeket az információkat összegyűjtjük, rendszerezzük, és aztán nem félünk használni őket.

Mert a tudás a különböző helyzetek elemzésére, a szabályok megértésére és mások viselkedésének értelmezésére irányuló képesség. Így aztán egy része közvetlenül nehezen átadható, hiszen jellemzően „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani”. (ezért kezdődik a legtöbb tanulás utánzással, mikor még nem tudjuk pontosan, hogy mit miért csinálunk, de azt már látjuk, hogyan kellene csinálni.)

Mosás egészségesen, takarékosan

2026. november 08.

A ruhák szétválogatása, a vízhőfok kiválasztása vagy a félig töltött mosógép a szempontunk mosáskor?



A Coccolino összegyűjtötte a legfontosabb tanulságokat, valamint hasznos tippeket is ad a mosás megkönnyítéséhez, ezáltal az energia- és pénzspóroláshoz.
Szinte minden magyar háztartásban van mosógép, s az automata változatok már sokféle igényt kielégítenek.

Félig töltjük a mosógépet?

A háztartások túlnyomó többsége közepes kapacitású mosógéppel rendelkezik, viszont a legtöbb esetben a teljes töltetnél kisebb mennyiségű ruhával indítják el a mosást. Gyakori vélekedés, hogy a gép kevesebb ruhával alaposabban tisztít. Valójában a mosógépek teljes töltetre lettek optimalizálva – így nemcsak a gép működik hatékonyabban, de a víz- és mosószerhasználat is gazdaságosabb lesz. Az energiából is kevesebb kell, mert kevesebb mosásra lesz szükség. Persze, ha túlzsúfoljuk mosnivalóval a dobot, nem lesz hatékony a tisztítás.

Ennek elkerülése érdekében a helyes töltöttség úgy ellenőrizhető könnyen, hogy ha még befér az öklünk a dob teteje és a ruhák közé, akkor ideális a dobban lévő ruhák mennyisége. Ennél is precízebb, ha lemérjük vagy megbecsüljük a száraz ruhák tömegét.

Mosási súlyok Póló kb. 150–250 g, farmernadrág kb. 700–1000 g, ágyneműhuzat (párna - és paplanhuzat) kb. 1,5–2 kg, törülköző kb. 300–500 g.

A vasalás egészségügyi szerepe

2026. november 07.



A vasalási szokások az évek során sokat változtak: míg korábban szinte minden ruhadarabot vasaltak, ma sokan csak azokat a textileket kezelik így, amelyeknél a megjelenés vagy a higiénia különösen fontos.

A vasalás története több ezer évre nyúlik vissza. Az ókori Kínában forró fémedényekkel simították a selymeket, Európában pedig később megjelentek a parázson melegített öntöttvas vasalók. A XIX. században különleges formájú vasalókat is készítettek, például gallérokhoz, csipkékhez vagy akár kalapok formázásához. A faszenes vasalókat idővel felváltották az elektromos készülékek, majd megjelentek a gőzölős, préselős és a modern intelligens vasalók.

Érdekes különbség van a gőzölés és a hagyományos vasalás között is. A kézi ruhagőzölők az utóbbi években nagyon népszerűvé váltak, mert az enyhébb gyűrődéseket kisimíthatják. Ugyanakkor a mélyebb töréseket, az erősebben gyűrt pamut- vagy lenanyagokat, illetve az ingek, nadrágok éles formázását továbbra is a klasszikus vasalás adja meg.

Mitől lesz a ruha gyűrött?

A textíliák mosás közben mozgásnak, vízterhelésnek és centrifugálásnak vannak kitéve. Ilyenkor az anyag szálai elmozdulnak, megtörnek és új formában száradnak meg. Minél természetesebb egy anyag – például pamut, len vagy viszkóz –, annál hajlamosabb a gyűrődésre. A centrifuga, a túlzsúfolt mosógép vagy az, ha a ruha sokáig a dobban marad mosás után, tovább fokozhatja a gyűrődéseket.