Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A fiatalférfi-szindróma

Érdekességek2021. január 23.

A fotó csak illusztráció: pixabay.com

Ha vizsgakérdésként feltenném azt a kérdést, miért élnek a férfiak rövidebb ideig, attól tartok, kevesen tudnák a jó választ. A legtöbben arra tippelnének, hogy a férfiak kevéssé vigyáznak az egészségükre. Ez részben igaz, de ha ez a férfiakra általában jellemző, kell legyen válasz arra is, hogy miért ilyenek a férfiak.

A válasz evolúciós nézőpontból és kicsit sarkítva így hangzik: a férfi fogyóeszköz, nem arra teremtette az evolúció, hogy sokáig, egészségesen éljen, hanem arra, hogy sikeresen szaporodjon. A hosszú, nyugalmas, egészséges élet és a sikeres szaporodás az evolúció ringjében a férfi esetében egymásnak ellentmondó, egymást kizáró célok.

Tény, hogy az egészségügyi tanácsokat a nők olvassák, a vitaminokat ők szedik és dugdossák a családtagok orra alá. Ők azok, akik igyekeznek egészségesen táplálkozni, és szelektíven gyűjtik a szemetet is. A férfi nagyobb halandósága ma ilyen vonásokban manifesztálódik, de a nők élethosszbeli előnyét már az ókori temetők vizsgálata is alátámasztja, és amióta léteznek a demográfiai nyilvántartások, ez az előny mindig is kimutatható.

Közelebb visz minket a jelenség meg – értéséhez, ha összehasonlítjuk az azonos életmódot élő szerzeteseket és apácákat, s megint azt a meglepő eredményt kapjuk, hogy a szerzetesek rövidebb életűek. Felmerül hát a gyanú, hogy az eltérő élethosszért a férfi nemi hormonok, elsősorban a tesztoszteron a felelős.

Hogyan rövidítik meg az életet a férfi nemi hormonok?
A végleges testmagasságra – azonos táplálkozási viszonyok között – a tesztoszteron döntő hatással van. A nők persze vonzódnak a magas férfiakhoz, de sajnos mondhatni a testmagasság és az élethossz szorzata általában állandó, azaz minél magasabb valaki, statisztikai értelemben annál rövidebb életet él. a magas emberek sikeresebbek, de ezt rövidebb ideig élvezhetik.
• Nyilván nem a testmagasságukba halnak bele a férfiak, hiszen a háborúból átlagban a magasabbak térnek vissza. Ez nyilván a testi ügyességgel és bátorsággal áll kapcsolatban, s mindkét tulajdonság a férfi nemi hormonokkal függ össze.
• De kell is az ügyesség és a lélekjelenlét, mert a sérülésekből való felgyógyulás esélye fordítottan aránylik a tesztoszteronszinthez.

Hogy itt messze nem véletlen hatásokról van szó, azt mutatja, hogy ha ösztrogéntartalmú krémmel kenegetnek egy sebet, az gyorsabban gyógyul. A férfinél az evolúcióban egyértelműen a szelekció a cél, a nőknél a hosszú élet. Ez a kettősség megmutatkozik a betegségekkel szembeni ellenálló képességben is.

Egy amerikai vizsgálatból kiderült, hogy a férfiak a nőkhöz képest másfélszer gyakrabban halnak meg rákban. Huszonkét ország adataiból ugyanez jön ki. De nem jobb a helyzet a fertőző betegségekkel sem. A férfiak fogékonysága a fertőző betegségekre általában is igaz. Röviden azt mondhatjuk, hogy a férfi nemi hormonok csökkentik az immunválaszt, mivel az sok energiát használ el, s az energia kell másra. De mire? A válasz röviden: a vetélytársakkal folytatott küzdelemre és a nők figyelmének felkeltésére.


A fiatalférfi-szindróma
Margo Wilson és Martin Daly evolúciós pszichológusok írták le ezt a tünetegyüttest, amelynek lényege, hogy a 15–30 év közötti férfiak egymás közötti versengése, amelynek végső célja a sikeres szaporodás, a kockázatkereső és -vállaló viselkedések széles tárházában valósul meg. Ettől olyan harsányak, kitűnni vágyók, felelőtlenek és gyakran agresszívek a fiatal férfiak. Különösen, ha nők is jelen vannak, de fontos rangot elérni a férficsoport hierarchiájában is.

Fotó: gettyimages.com

A bátorság, a vakmerőség, a hősiesség és az önfeláldozási hajlam evolúciós okokból a nők szemében mind vonzó tulajdonságok, mert az ilyen férfi tudja majd megvédeni a családját, és viszi sokra az életben. E tulajdonságok demonstrálására számos lehetőséget nyújt még a mi korunk is. A veszélyes sportok űzése (hegyi síelés, siklóernyőzés, sárkányrepülés, motorozás) évente igen sok halálos balesetet eredményez. De sokkal hétköznapibb helyzetekben is megjelenik a kockázatkereső viselkedés. Baleseteket elemezve kimutatható volt, hogy 30 éves korig a férfi vezetők annál veszélyesebben vezetnek, minél több az utasuk. Női utas(ok) esetén ez a hatás még erősebb.

A természet bölcs, azért születik 100 lányra 104-106 fiú, mert a férfiak idővel fogyatkozni kezdenek. Ha ránézünk egy korfára, általában azt látjuk, hogy 15–25 éves kor között a férfiak számbeli fölénye megszűnik, s onnantól már csak egyre fogyatkozik a férfiak tábora. A fiatal életkorban még nem a betegségek ritkítják a férfiakat, hanem a balesetek és az erőszakos halálok. Na meg az öngyilkosságok. A legnagyobb evolúciós tragédia kiszorulni a szaporodásból. A szerelmi csalódásból fakadó öngyilkosságok fő oka ez az ősi félelem.

Dr. Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szexbeszéd

2026. november 11.

Senki nem születik szexistennek! Ezt is gyakorolni kell! Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni... 

Fontos a kommunikáció

Senki sem születik úgy, hogy tanulás, gyakorlás nélkül, azonnal ért valamihez... A jártasságra szert kell tenni. Ezért ha valamibe belekezdünk, azt meg kell tanulnunk, és fontos, hogy leckéket is vegyünk belõle. Ne higgyük tehát, hogy azonnal szexistennek születünk! Nem feltétlenül tudjuk, mi elégíti ki maximálisan a partnerünket, s mitõl válhatna örömtelibbé számára a szex. Ugyanakkor gyakran panaszkodunk arról, hogy a társunk nem érez rá igényeinkre, amelyek révén számunkra is többet jelentene a szexuális együttlét. No, de ezt neki is elmondjuk? Aligha, ugye? Pedig ez a megértés és a kommunikáció kölcsönös hiányát jelenti, ami ellen tenni kell, ha azt akarjuk, hogy örömteli, mindkét felet kielégítõ szexuális életünk legyen!

Mindenképp hasznos a partnerek számára, ha rendszeresen beszélnek egymással szexuális vágyaikról, ahelyett, hogy szégyenérzetük miatt azokat gondosan titkolnák. Hiába fúj már a modern idõk szele, ki ezért, ki azért, még mindig nem beszél ilyesmirõl partnerével. Pedig egymás tájékoztatása, hogy mit szeretnének változtatni a közös szexben, új dimenziókat nyithat az örömszerzésben és elmélyítheti a kapcsolatot - minden tekintetben. Ennek hiányában viszont megrendülhet a kölcsönös bizalom, ami veszélyeztetheti az egész viszonyt.

A reggeli - a diétázók titkos fegyvere

2026. november 11.

Akik elbliccelik a reggelit, kevésbé tudják korlátok közt tartani a súlyukat, mint azok, akik rendszeresen esznek reggelente. Mi lehet ennek az oka? 

Kiadós reggelit!

Kezdjük egy olyan hírrel, amelyik bizonyára meglep sok embert: azok, akik elbliccelik a reggelit, kevésbé tudják korlátok közt tartani a súlyukat, mint azok, akik rendszeresen esznek reggelente. Mi lehet ennek az oka? Például az, hogy a reggelizés segíthet abban, hogy elkerüljük a veszélyes nassolást és "túlegyük" magunkat az egyes fõétkezések során. Élelmezéstudománnyal foglalkozó szakemberek felismerése szerint a rendszeres reggelizõk általában kisebb súlyúak, mint a reggelit elmulasztók.

Hurrá! Ehetünk reggelire mindenféle finomságot, gondolhatnánk. De hogyan is áll a dolog valójában?

A táplálék nem más, mint üzemanyag

A reggelizéssel tulajdonképpen feltöltjük egy autó üres tankját. Amikor reggel felkelünk, testünk "benzintartálya" üres. Ha ekkor eszünk, ezzel két dolgot érünk el:

· energiát biztosítunk a napi tevékenységek számára és
· feltehetõleg elejét vesszük a nap folyamán a "zabálásnak".

Hogyan oldhatjuk mindennapi feszültségeinket?

2026. november 10.

A túlzott mértékû és rendszeres stressz nem csak mindennapjainkat mérgezi meg, de egészségünket is károsítja. Kikerülni nem mindig lehet, de a stresszt igenis kezelni kell!

A szakorvosi rendeléseken számos páciens fordul meg látszólag megmagyarázhatatlan eredetû fájdalmakról panaszkodva. A stressz számos tünetet produkálhat. Például:


· fejfájás
· gyomorfájdalmak
· az étvágy megváltozása
· hasmenés
· fokozott gázképzõdés


De elõfordulhat mellkasi szorító érzés, légszomj, feszült izmok, idegesség, fáradtság és szomorúság. A levertség mellett egyéntõl függõen fokozott ingerlékenység és érzékenység is jelentkezhet. Állapotunk hatására kapcsolatainkban is változás áll be, mind a munkahelyen, mind a magánéletünkben.

A stresszes életformát élõknél nem ritkák az alvási zavarok sem!

Tapasztalhatjuk az érdeklõdés, a motiváció csökkenését, vagy teljes elvesztését is. Szokatlan kiütések, szétszórtság, fülcsengés, nõk esetében menstruációs zavarok szintén a túlzott mértékû stressz következményeként fordulhatnak elõ.

Természetesen a sok káros hatás ellen több megoldás is létezik, mindenki kiválaszthatja a számára leginkább megfelelõt. Számos vizsgálat igazolta például a zenehallgatás (elsõsorban klasszikus zene) eredményességét.

Számtalan technika létezik, melyek a helyes légzés és az izmok ellazításának képességével ruháznak fel bennünket. A relaxációs módszerek mellett a másik igen hatékony módszer a nevetés. Számtalan kutatás igazolta a nevetés stressz csökkentõ hatását. A vidám percekkel, órákkal immunrendszerünk is erõsödik, de a szívinfarktus kockázata és a fájdalmak is csökkenthetõk.