Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A fiatalférfi-szindróma

Érdekességek2021. január 23.

A fotó csak illusztráció: pixabay.com

Ha vizsgakérdésként feltenném azt a kérdést, miért élnek a férfiak rövidebb ideig, attól tartok, kevesen tudnák a jó választ. A legtöbben arra tippelnének, hogy a férfiak kevéssé vigyáznak az egészségükre. Ez részben igaz, de ha ez a férfiakra általában jellemző, kell legyen válasz arra is, hogy miért ilyenek a férfiak.

A válasz evolúciós nézőpontból és kicsit sarkítva így hangzik: a férfi fogyóeszköz, nem arra teremtette az evolúció, hogy sokáig, egészségesen éljen, hanem arra, hogy sikeresen szaporodjon. A hosszú, nyugalmas, egészséges élet és a sikeres szaporodás az evolúció ringjében a férfi esetében egymásnak ellentmondó, egymást kizáró célok.

Tény, hogy az egészségügyi tanácsokat a nők olvassák, a vitaminokat ők szedik és dugdossák a családtagok orra alá. Ők azok, akik igyekeznek egészségesen táplálkozni, és szelektíven gyűjtik a szemetet is. A férfi nagyobb halandósága ma ilyen vonásokban manifesztálódik, de a nők élethosszbeli előnyét már az ókori temetők vizsgálata is alátámasztja, és amióta léteznek a demográfiai nyilvántartások, ez az előny mindig is kimutatható.

Közelebb visz minket a jelenség meg – értéséhez, ha összehasonlítjuk az azonos életmódot élő szerzeteseket és apácákat, s megint azt a meglepő eredményt kapjuk, hogy a szerzetesek rövidebb életűek. Felmerül hát a gyanú, hogy az eltérő élethosszért a férfi nemi hormonok, elsősorban a tesztoszteron a felelős.

Hogyan rövidítik meg az életet a férfi nemi hormonok?
A végleges testmagasságra – azonos táplálkozási viszonyok között – a tesztoszteron döntő hatással van. A nők persze vonzódnak a magas férfiakhoz, de sajnos mondhatni a testmagasság és az élethossz szorzata általában állandó, azaz minél magasabb valaki, statisztikai értelemben annál rövidebb életet él. a magas emberek sikeresebbek, de ezt rövidebb ideig élvezhetik.
Nyilván nem a testmagasságukba halnak bele a férfiak, hiszen a háborúból átlagban a magasabbak térnek vissza. Ez nyilván a testi ügyességgel és bátorsággal áll kapcsolatban, s mindkét tulajdonság a férfi nemi hormonokkal függ össze.
De kell is az ügyesség és a lélekjelenlét, mert a sérülésekből való felgyógyulás esélye fordítottan aránylik a tesztoszteronszinthez.

Hogy itt messze nem véletlen hatásokról van szó, azt mutatja, hogy ha ösztrogéntartalmú krémmel kenegetnek egy sebet, az gyorsabban gyógyul. A férfinél az evolúcióban egyértelműen a szelekció a cél, a nőknél a hosszú élet. Ez a kettősség megmutatkozik a betegségekkel szembeni ellenálló képességben is.

Egy amerikai vizsgálatból kiderült, hogy a férfiak a nőkhöz képest másfélszer gyakrabban halnak meg rákban. Huszonkét ország adataiból ugyanez jön ki. De nem jobb a helyzet a fertőző betegségekkel sem. A férfiak fogékonysága a fertőző betegségekre általában is igaz. Röviden azt mondhatjuk, hogy a férfi nemi hormonok csökkentik az immunválaszt, mivel az sok energiát használ el, s az energia kell másra. De mire? A válasz röviden: a vetélytársakkal folytatott küzdelemre és a nők figyelmének felkeltésére.


A fiatalférfi-szindróma
Margo Wilson és Martin Daly evolúciós pszichológusok írták le ezt a tünetegyüttest, amelynek lényege, hogy a 15–30 év közötti férfiak egymás közötti versengése, amelynek végső célja a sikeres szaporodás, a kockázatkereső és -vállaló viselkedések széles tárházában valósul meg. Ettől olyan harsányak, kitűnni vágyók, felelőtlenek és gyakran agresszívek a fiatal férfiak. Különösen, ha nők is jelen vannak, de fontos rangot elérni a férficsoport hierarchiájában is.

Fotó: gettyimages.com

A bátorság, a vakmerőség, a hősiesség és az önfeláldozási hajlam evolúciós okokból a nők szemében mind vonzó tulajdonságok, mert az ilyen férfi tudja majd megvédeni a családját, és viszi sokra az életben. E tulajdonságok demonstrálására számos lehetőséget nyújt még a mi korunk is. A veszélyes sportok űzése (hegyi síelés, siklóernyőzés, sárkányrepülés, motorozás) évente igen sok halálos balesetet eredményez. De sokkal hétköznapibb helyzetekben is megjelenik a kockázatkereső viselkedés. Baleseteket elemezve kimutatható volt, hogy 30 éves korig a férfi vezetők annál veszélyesebben vezetnek, minél több az utasuk. Női utas(ok) esetén ez a hatás még erősebb.

A természet bölcs, azért születik 100 lányra 104-106 fiú, mert a férfiak idővel fogyatkozni kezdenek. Ha ránézünk egy korfára, általában azt látjuk, hogy 15–25 éves kor között a férfiak számbeli fölénye megszűnik, s onnantól már csak egyre fogyatkozik a férfiak tábora. A fiatal életkorban még nem a betegségek ritkítják a férfiakat, hanem a balesetek és az erőszakos halálok. Na meg az öngyilkosságok. A legnagyobb evolúciós tragédia kiszorulni a szaporodásból. A szerelmi csalódásból fakadó öngyilkosságok fő oka ez az ősi félelem.

Dr. Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Sünpara a kertben: vigyázzunk rájuk!

2024. március 19.

Itt a tavasz, kezdődnek a kerti munkák. Figyeljünk oda tüskés társbérlőinkre, óvatosan bolygassuk a lomb- és rőzserakásokat! Sünbarát útmutató néhány lépésben.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.

Ha ilyen növényihulladék-rakással kell dolgoznunk – akár nyáron, akár télen –, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi néhány egyszerű óvintézkedést betartani:


első lépésben, fentről lefelé haladva előbb a vasvilla nyelével, majd kesztyűs kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün;
ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek;
lehetőség szerint soha, az év egyik hónapjában se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (ez amúgy is tilos), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, így szó szerint megsülnek;
ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, ne essünk pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük mi magunk nevelgetni őket (!); ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat;
a háztartásokban keletkező gallyrakás megszüntetése többnyire halasztható, amivel érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki alternatív búvóhelyet a gallyakból vagy a következő fejezetben bemutatott süngarázzsal;
amennyiben a lomb- és rőzserakások elbontása nem elodázható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), a rendszeresen ilyen munkát végző munkatársakat érdemes ellátni mesterséges süngarázzsal, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető.

Az aranyér igen gyakran okoz tüneteket, de a legtöbben csak későn fordulnak orvoshoz

2024. március 19.

Sokan eleinte főleg házi praktikákkal próbálkoznak, amik egy bizonyos ideig akár segíthetnek is, sőt, meg is szűnhetnek az aranyeres tünetek, ám van az a pont, amikor már érdemes szakembert felkeresni. Hogy ez mikor jön el, azt dr. Baranyai Lászlótól, a Trombózis-és Hematológiai Központ aranyérrel is foglalkozó sebészétől kérdeztük meg.

 Mi is az az aranyér?

Aranyér alatt azokat a vénákat értük, melyek a végbélnyílásban az izom mellett, azzal együttműködve vesznek részt a végbél zárásában. Ezek a vénák ha megduzzadnak, begyulladhatnak és fájdalmat, viszketést, illetve vérzést is okozhatnak.

Két típusát különböztetjük meg az aranyérnek: lehet belső és külső aranyér. A belső aranyér a végbélben, a záróizom felett található, és általában nem látható, kézzel nem érezhető. A külső aranyér ezzel szemben a végbélnyílás külső területén a záróizom alatt található, így kitapintható.

Az enyhe, belső aranyeres csomó gyakran nem okoz tüneteket, nem fájdalmas, ám idővel székelés után vérezhet. Érdemes tudni, hogy a belső aranyeres csomó nyomás hatására megnövekedhet, nyele megnyúlva előeset. Eleinte visszahelyezhető, viszont az utolsó (negyedik) stádiumban már nem nyomható vissza. A külső begyulladt, duzzadt aranyér rendkívül fájdalmas lehet, akár ülés, akár székelés során.

Az aranyér izgalom fő tünetei:


végbélnyílás viszketés
fájdalom (főleg székeléskor)
vérzés
idegentest érzés


Az aranyeres panaszok meglehetősen gyakoriak, különösen a 45 és 75 év közöttiek körében. Van, hogy otthoni praktikáktól elmúlik, ám ha nem javul, akkor kezeléséhez orvosi segítség szükséges!

Az aranyér kialakulásának fő okai:


Rostszegény, csípős ételek fogyasztása
Erőlködés a székletürítés során
Hosszantartó ülés
Terhesség
Elhízás
Genetika (hajlam a visszértágulatra)
Nehéz tárgy emelése

Pszichózissal járó betegségeknél is elérhető hatékony kezelés

2024. március 18.

Ha valaki meghallja a pszichózis, elmezavar kifejezést, könnyen pánikba eshet, gondolván, hogy ebből nincs kiút. Holott, ha gondos, alapos kivizsgálás után megszületik egy pontos diagnózis, annak megfelelően célzott gyógyszeres és pszichoterápiás segítség érhető el, ami igen jó eredményeket hozhat. Dr. Veres Andrea, a Pszichiátriai Központ pszichiátere szerint éppen ezek a sikeres, személyes élettörténetek adják a pszichiátriai munka semmihez sem fogható szépségét.

Örökség vagy környezeti hatás?

A pszichózis egy összefoglaló név egy állapotra, amely megjelenhet a skizofréniában, a skizoaffektív betegségekben, a bipoláris affektív zavarban és a külső toxikus hatások vagy belső szervi állapotok miatt kialakuló elmezavarban is. Ezek úgynevezett multifaktoriális betegségek, ami azt jelenti, több ok is állhat a kialakulásuk hátterében. Mindenképpen lehet bennük örökletes hajlam, bár ez sokszor nem egyik generációról a másikra, hanem akár egy generációt átugorva jelenik meg. Ugyanakkor a környezeti tényezők is számítanak, leírtak például egy családtípust, a zárt, kapcsolatok nélküli, ún. skizofrenogén családot, amelyben nagyobb a kockázata a skizofrénia kialakulásának, de ez sem törvényszerű.

Kihez fordulhatunk diagnózisért?


Ha valaki tudatzavarra utaló tüneteket tapasztal a hozzátartozóján, aki úgy érzi, megváltozott a világ, aminek hirtelen vagy fokozatosan ő került a középpontjába, ahol vagy mindenki összeesküdött ellene, vagy éppen az egész világ őt bálványozza, mindenképpen orvoshoz kell fordulni – hangsúlyozza Veres doktornő.
Amikor valaki ilyen tünetekkel érkezik és felmerül a gyanúja egy induló skizofréniának vagy affektív zavarnak, fontos lenne egy agyi CT vagy MR, ugyanis a képalkotással kimutatható lehet olyan szervi ok, ami szintén ilyen tüneteket okozhat. Ez lehet például egy agyi elváltozás, egy agytumor, vagy bármilyen krónikus elfajulás. Így megszülethet egy konkrét diagnózis, ami alapján ma már igen jó hatásfokú gyógyszeres és komplex kezelést tudunk megindítani.


A gyógyszeres kezelésre épülő terápia rengeteget segíthet

A skizofrénia gyógyszeres kezelésében nagy áttörések történtek az elmúlt évtizedekben, főként az, hogy egyáltalán elérhető a kezelés. Sőt, ma már a kezdetben kialakított vegyületekhez képest olyan többedik generációs antipszichotikumok léteznek, amelyek egyre finomabbak, egyre pontosabban hatnak ott, ahol szükséges. Ezért is van nagy jelentősége a differenciál diagnózisnak, hiszen a gyógyszeres kezelésnek többféle iránya is lehet.

A gyógyszerek mellett nagy jelentősége van a különböző terápiáknak, mint a pszichoterápia, a szocioterápia vagy a kognitív terápia, ezekkel tehető még tartósabbá és jobban kezelhetővé a betegség. A kognitív, tehát gondolkodásra ható terápia például segíthet többek közt a tünetek felismerésében, a mindennapok felépítésében, vagyis a páciens saját életvezetésében. A pszichoedukáció pedig jelentősen növelni tudja az érintett páciensek életminőségét. Ez azért is nagyon fontos, mert ezek a betegségek jellemzően élethosszig tartanak (bár olyan is előfordul, hogy valakinél évtizedek nem jelennek meg az epizódok), tehát meg kell tanulni minél jobban élni velük.

Ugyanakkor nem könnyű elérni, hogy a pszichiátriai betegek tartósan együttműködjenek a kezelőorvossal, mert csak azért sem, mert a zavar a tudatközpontot is érinti. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a család és a közelállók szerepét, hiszen a tüneteket minél előbb fel kell ismerni és kezelni kell.