Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A fogyás csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát

Érdekességek2022. március 02.

Fotó: gettyimages.com

A túlsúlyos és elhízott felnőttek fogyással csökkenthetik annak esélyét, hogy később vastagbélrák alakuljon ki náluk – számolt be róla a medicalxpress.com tudományos portál.

A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb ráktípus és a harmadik vezető rákos halálozási ok a férfiak és nők körében az Egyesült Államokban.

Az Oxford University Press által a JNCI Cancer Spectrum című folyóiratban publikált tanulmány felidézi, hogy az elmúlt három évtizedben világszerte nőtt az elhízottak száma, ami számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát is fokozta. Az elhízás a vastagbélpolip (adenóma) és a vastagbélrák ismert kockázati tényezője.

A túlsúlyos és elhízott embereknek általában fogyást javasol az orvosuk. A fogyásnak jótékony egészségügyi hatásai ismertek, de eddig nyitott kérdés volt, hogy csökkenti-e a vastagbél-adenóma, valamint az ebből kialakuló vastagbélrák kockázatát.

A legtöbb tanulmány korábban csak az elhízás vagy a testtömegindex egy adott időben mért értékeivel összefüggésben vizsgálta a vastagbél-adenóma kialakulásának kockázatát, és kevesebb tanulmány kutatta a testsúlyváltozás szerepét.

Az új tanulmány a felnőttkor három időszakában vizsgálta a testsúlyváltozást – fogyást vagy hízást – a vastagbél-adenóma kialakulásával összefüggésben, a prosztata-, tüdő-, vastagbél- és petefészekrák-szűrési vizsgálatban részt vevőknél, saját bevalláson alapuló testsúlyadatok felhasználásával. A vizsgálatban, amelynek célja eredetileg az volt, hogy a szűrővizsgálatok hatékonyságát mérje fel a daganatos betegségekből eredő halálozás megelőzésében, 1993 és 2001 között 154 942, 55-74 év közötti férfi és nő vett részt Amerikában. Az Oxfordi Egyetem tanulmánya a szűrésekben részt vevők adatait használta fel, akik a vizsgálat kezdetén, majd 3 vagy 5 évvel később ismét vastagbélrákszűrésen voltak.

A kutatók megállapították, hogy a stabil testsúlyhoz képest a felnőttkori testsúlycsökkenés – amit ötévenként legalább félkilogrammos fogyásként határoztak meg – 46 százalékkal csökkentette a vastagbél-adenóma kialakulásának kockázatát. Ez különösen igaz volt a vizsgálat kezdetén túlsúlyos vagy elhízott felnőttekre. A kutatók azt is megállapították, hogy a felnőttkori súlygyarapodás növelte az adenóma kialakulásának kockázatát, különösen az 5 év alatt 3 kilónál nagyobb súlygyarapodás esetén. A megállapítások a súlycsökkenés és súlygyarapodás tekintetében határozottabban kimutathatók voltak a férfiaknál, mint a nőknél.


A kutatás eredményeiből arra lehet következtetni, hogy az egészséges testsúly megtartása felnőttkorban is fontos a vastagbél-adenóma megelőzésében – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kathryn Hughes Barry. Hozzátette azonban, hogy eredményeik alapján nem javasolják a fogyást minden felnőttnek, megállapításaik arra utalnak, hogy a túlsúlyos és elhízott felnőttek számára lehet előnyös a fogyás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.