Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A fogyás csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát

Érdekességek2022. március 02.

Fotó: gettyimages.com

A túlsúlyos és elhízott felnőttek fogyással csökkenthetik annak esélyét, hogy később vastagbélrák alakuljon ki náluk – számolt be róla a medicalxpress.com tudományos portál.

A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb ráktípus és a harmadik vezető rákos halálozási ok a férfiak és nők körében az Egyesült Államokban.

Az Oxford University Press által a JNCI Cancer Spectrum című folyóiratban publikált tanulmány felidézi, hogy az elmúlt három évtizedben világszerte nőtt az elhízottak száma, ami számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát is fokozta. Az elhízás a vastagbélpolip (adenóma) és a vastagbélrák ismert kockázati tényezője.

A túlsúlyos és elhízott embereknek általában fogyást javasol az orvosuk. A fogyásnak jótékony egészségügyi hatásai ismertek, de eddig nyitott kérdés volt, hogy csökkenti-e a vastagbél-adenóma, valamint az ebből kialakuló vastagbélrák kockázatát.

A legtöbb tanulmány korábban csak az elhízás vagy a testtömegindex egy adott időben mért értékeivel összefüggésben vizsgálta a vastagbél-adenóma kialakulásának kockázatát, és kevesebb tanulmány kutatta a testsúlyváltozás szerepét.

Az új tanulmány a felnőttkor három időszakában vizsgálta a testsúlyváltozást – fogyást vagy hízást – a vastagbél-adenóma kialakulásával összefüggésben, a prosztata-, tüdő-, vastagbél- és petefészekrák-szűrési vizsgálatban részt vevőknél, saját bevalláson alapuló testsúlyadatok felhasználásával. A vizsgálatban, amelynek célja eredetileg az volt, hogy a szűrővizsgálatok hatékonyságát mérje fel a daganatos betegségekből eredő halálozás megelőzésében, 1993 és 2001 között 154 942, 55-74 év közötti férfi és nő vett részt Amerikában. Az Oxfordi Egyetem tanulmánya a szűrésekben részt vevők adatait használta fel, akik a vizsgálat kezdetén, majd 3 vagy 5 évvel később ismét vastagbélrákszűrésen voltak.

A kutatók megállapították, hogy a stabil testsúlyhoz képest a felnőttkori testsúlycsökkenés – amit ötévenként legalább félkilogrammos fogyásként határoztak meg – 46 százalékkal csökkentette a vastagbél-adenóma kialakulásának kockázatát. Ez különösen igaz volt a vizsgálat kezdetén túlsúlyos vagy elhízott felnőttekre. A kutatók azt is megállapították, hogy a felnőttkori súlygyarapodás növelte az adenóma kialakulásának kockázatát, különösen az 5 év alatt 3 kilónál nagyobb súlygyarapodás esetén. A megállapítások a súlycsökkenés és súlygyarapodás tekintetében határozottabban kimutathatók voltak a férfiaknál, mint a nőknél.


A kutatás eredményeiből arra lehet következtetni, hogy az egészséges testsúly megtartása felnőttkorban is fontos a vastagbél-adenóma megelőzésében – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kathryn Hughes Barry. Hozzátette azonban, hogy eredményeik alapján nem javasolják a fogyást minden felnőttnek, megállapításaik arra utalnak, hogy a túlsúlyos és elhízott felnőttek számára lehet előnyös a fogyás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.