Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A fogyás csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát

Érdekességek2022. március 02.

Fotó: gettyimages.com

A túlsúlyos és elhízott felnőttek fogyással csökkenthetik annak esélyét, hogy később vastagbélrák alakuljon ki náluk – számolt be róla a medicalxpress.com tudományos portál.

A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb ráktípus és a harmadik vezető rákos halálozási ok a férfiak és nők körében az Egyesült Államokban.

Az Oxford University Press által a JNCI Cancer Spectrum című folyóiratban publikált tanulmány felidézi, hogy az elmúlt három évtizedben világszerte nőtt az elhízottak száma, ami számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát is fokozta. Az elhízás a vastagbélpolip (adenóma) és a vastagbélrák ismert kockázati tényezője.

A túlsúlyos és elhízott embereknek általában fogyást javasol az orvosuk. A fogyásnak jótékony egészségügyi hatásai ismertek, de eddig nyitott kérdés volt, hogy csökkenti-e a vastagbél-adenóma, valamint az ebből kialakuló vastagbélrák kockázatát.

A legtöbb tanulmány korábban csak az elhízás vagy a testtömegindex egy adott időben mért értékeivel összefüggésben vizsgálta a vastagbél-adenóma kialakulásának kockázatát, és kevesebb tanulmány kutatta a testsúlyváltozás szerepét.

Az új tanulmány a felnőttkor három időszakában vizsgálta a testsúlyváltozást – fogyást vagy hízást – a vastagbél-adenóma kialakulásával összefüggésben, a prosztata-, tüdő-, vastagbél- és petefészekrák-szűrési vizsgálatban részt vevőknél, saját bevalláson alapuló testsúlyadatok felhasználásával. A vizsgálatban, amelynek célja eredetileg az volt, hogy a szűrővizsgálatok hatékonyságát mérje fel a daganatos betegségekből eredő halálozás megelőzésében, 1993 és 2001 között 154 942, 55-74 év közötti férfi és nő vett részt Amerikában. Az Oxfordi Egyetem tanulmánya a szűrésekben részt vevők adatait használta fel, akik a vizsgálat kezdetén, majd 3 vagy 5 évvel később ismét vastagbélrákszűrésen voltak.

A kutatók megállapították, hogy a stabil testsúlyhoz képest a felnőttkori testsúlycsökkenés – amit ötévenként legalább félkilogrammos fogyásként határoztak meg – 46 százalékkal csökkentette a vastagbél-adenóma kialakulásának kockázatát. Ez különösen igaz volt a vizsgálat kezdetén túlsúlyos vagy elhízott felnőttekre. A kutatók azt is megállapították, hogy a felnőttkori súlygyarapodás növelte az adenóma kialakulásának kockázatát, különösen az 5 év alatt 3 kilónál nagyobb súlygyarapodás esetén. A megállapítások a súlycsökkenés és súlygyarapodás tekintetében határozottabban kimutathatók voltak a férfiaknál, mint a nőknél.


A kutatás eredményeiből arra lehet következtetni, hogy az egészséges testsúly megtartása felnőttkorban is fontos a vastagbél-adenóma megelőzésében – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kathryn Hughes Barry. Hozzátette azonban, hogy eredményeik alapján nem javasolják a fogyást minden felnőttnek, megállapításaik arra utalnak, hogy a túlsúlyos és elhízott felnőttek számára lehet előnyös a fogyás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.

Éljen megfontoltan, éljen tovább!

2026. október 22.

A várható élettartam évrõl évre nõ: vannak olyan szerencsés országok, ahol ez a nõknél majdnem 80, a férfiak esetében 75 év. Használja ki ön is az élet adta lehetõségeket, hiszen a kulcs - legalábbis részben - a saját kezében van. 

Vegye fontolóra, hogy az alábbi jó tanácsok közül melyeket tudná könnyedén megfogadni. Rá fog jönni, hogy a számuk nem is kevés. És máris tett valamit annak érdekében, hogy tovább éljen...

Nevessen sokat!

Nem is hinné, hogy egy kiadós nevetés felér némi testedzéssel, például 10 percnyi kocogással. Kimutatható, hogy csökkenti a stresszhormonszintet, erõsíti a szervezet természetes védekezõrendszerét és az antitesteket is aktivizálja (melyek hatására a szervezetben védõanyag keletkezik).

Tanuljon a déliektõl!

Közismert tény, hogy a mediterrán népek - pl. az olaszok, a spanyolok, a franciák - viszonylag tovább élnek, ami valószínûleg egészségesebb étrendjükkel, helyes táplálkozási szokásaikkal is magyarázható. Kövesse példájukat! Fogyasszon több friss árut, így ha teheti, naponta járjon a helyi piacra bevásárolni, és lehetõleg szakítson a "modern" világ áldásaival: a tartósított és a mélyhûtött élelmiszerekkel.