Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A folsav és véralvadásgátló is szükséges lehet várandósan?

Érdekességek2017. május 21.

Várandósság alatt a kismamának fokozottan oda kell figyelnie a megfelelő folsavbevitelre, ugyanis ez a vitamin feltétlenül szükséges a baba idegrendszerének fejlődéséhez, legelőször is a velőcső záródásához. Folsav hiányában az újszülött nyitott gerinccel születhet. Ám nem csak a baba, hanem az anya egészsége érdekében is nagy szükség van rá, mert a megfelelő folsavellátottság a terhesség során az anya mélyvénás trombózis kialakulásának rizikóját is csökkenti. Hogy miként is függ össze a véralvadás és a folsavanyagcsere zavara, illetve mely esetekben szükséges a folsav pótlása mellett véralvadásgátló gyógyszeres kezelésben részesülnie a leendő anyukának, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.

A folsav szerepe

A folsav a szervezet megfelelő működésében igen fontos szerepet tölt be, a magzat normál fejlődésén kívül nélkülözhetetlen a fehér- és vörösvérsejtek, valamint a vérlemezkék képződésében, továbbá hozzájárul az idegrendszer egészséges működéséhez és gyakorlatilag minden sejtosztódáshoz kell. Hiányában így nem csupán velőcsőzáródási rendellenesség alakulhat ki a magzatnál, de a folsavhiány következtében felléphet megaloblasztos vérszegénység, illetve neurológiai és pszichés zavar is.

Folsav és a veszélyes vérrögök

A vérrögök kialakulásának kockázatát pusztán a terhesség és a gyermekágy is megnöveli, de megsokszorozza a trombózisveszélyt, ha bizonyos genetikai defektusok is jele vannak. Ilyen például a Leiden-mutáció, a Protrombin génmutáció, az Antitrombin III és a Protein S/C alacsony szintje, valamint az MTHFR mutációk. Ez utóbbi igen gyakori állapotnak számít és önmagában jelentősen nem is növeli meg a trombózis esélyét- kivéve, ha közben emelkedett a vér homocisztein szintje, ugyanis ez nagymértékben károsítja az erek falát, hozzájárulva a thrombusok keletkezéséhez (mind a vénákban, mind az artériákban). Hogy ez mégis hogy függ össze az alacsony folsav mennyiséggel? Röviden, a folsav szintézis zavara az oka a magas homocisztein-szintnek, ugyanis az MTHFR gén által szabályozott enzim a folsav anyagcsere egy fontos mozgatóeleme.


Vajon elég a folsav pótlása várandósság során?

Felvetődhet a kérdés, hogy vajon elegendő-e a folsav pótlása a terhesség során azoknál, akiknek MTHFR mutációjuk van?
Ez a fajta genetikai meghibásodás számtalan embert érint, és közülük igen sokan nem is tudnak az állapotukról (vérvétellel azonban igazolni lehet). Éppen ezért javasolt a kismamáknak már a várandósság előtt feltölteniük a folsav készletüket. Azonban érdemes szakember véleményét is kikérni, ha valaki MTHFR mutációval küzd, mert a prevenciónál nem mindegy, hogy hetero – vagy homozigóta formáról van-e szó, milyen a homocisztein szintje, milyen társbetegségei vannak az illetőnek, hogy volt-e korábbi trombózisa, stb.

Attól függően, milyen mértékű a kockázat, elegendő lehet a folsav pótlás és pár életmódbeli javaslat (bő folyadékfogyasztás, mozgás, kényelmes ruházat), de nagyobb trombózis rizikó esetén szükség lehet véralvadásgátló terápiára- mondta dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus főorvos, aki a páciensek visszajelzése alapján elnyerte a Trombózisközpont Év Kiváló Orvosa díjat.

Már a teherbeesés előtt végeztessen vérvizsgálatot!

Szerencsére a mind az MTHFR mutáció, mind a homocisztein szint egyszerű vérvizsgálattal ellenőrizhető (csakúgy, mint a többi genetikai defektus, mely megnöveli a trombózis rizikóját). Ezt azonban érdemes még a teherbe esés előtt elvégeztetni, ugyanis a prevenciós terápiát sokszor már ekkor el kell kezdeni – figyelmeztet a főorvosnő, aki hozzátette, hogy azoknak, akiknek szükségük van véralvadásgátló terápiára, indokolt lehet azt folytatni még a szülés után a gyermekágyas időszakban (általában 6 hétig.)


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.