Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A folyadék is befolyásolja a teljesítményt!

Érdekességek2017. július 19.

Vizsgálatok igazolták, hogy a naponta szükséges folyadékmennyiség az ember számára minimum 2 - de a fizikai aktivitástól és egyéb külső körülményektől függően akár 3-4 liter - is lehet.

A köztudatban az a nézet terjedt el, hogy inni csak akkor kell, mikor az ember megszomjazik. A szomjúságérzet meglehetősen késői jele a reális folyadék szükségletnek. Kiterjedt vizsgálatok igazolták, hogy a naponta szükséges folyadékmennyiség az ember számára minimum 2 - de a fizikai aktivitástól és egyéb külső körülményektől függően akár 3-4 liter - is lehet. 
Ez a probléma a sportolók teljesítményét is alapvetően befolyásolhatja. Az athéni forróságra, valamint az olimpikonjaink komoly fizikai igénybevételére, s az ezekhez szorosan kapcsolódó folyamatos folyadékpótlásra mind a versenyzőinknek, mind pedig az orvosi stábnak fel kell készülnie. Sportolóink vízvesztése elsősorban a kalória-ráfordítástól - ami a játékos testsúlyával és a mozgása intenzitásával van összefüggésben - és a környezeti viszonyoktól (hőmérséklettől) függ. Akut kiszáradás nemcsak az intenzív mozgás és a magas környezeti hőmérséklet miatt léphet fel, hanem akkor is, amikor a sportoló napi vízbevitele alacsony a vízvesztéshez képest; s ez krónikus kiszáradáshoz vezet. A folyadék hiánya következtében csökken az izmok terhelhetősége, s ez az állapot olyan veszélyes hatásokkal járhat, mint a fejfájás, kéz-, és lábremegés, zsibbadás, vagy az ájulás kockázata.
A víz fogyasztása tehát lényeges a testgyakorlások közben és után, a kiszáradás teljesítményre és egészségre gyakorolt negatív hatásainak kiküszöbölése miatt.
Nem mindegy azonban, hogy a sportolóink milyen folyadékot fogyasztanak. Az igazán optimális folyadékszükségletet az ásványvizek biztosítják, ugyanis ezek ásványianyag-tartalma a benne levő sók aránya a világ legtökéletesebb vegyésze - a természet - által lett kifejlesztve.


A bennünket körülvevő geológiai környezet, ökológiailag tiszta ásványvizek egész arzenálját produkálja. Ezek közül is kiemelkedően tiszta és optimális összetételű a Káli-medence természetvédelmi körzetéből származó Kékkúti és Kereki ásványvíz, mely különösen kalcium- és magnéziumtartalma miatt alkalmas arra, hogy a magyar lakosság - s, így olimpikonjaink - általános magnéziumhiányos állapotát jótékony irányba befolyásolja. A napi megfelelő mennyiségű kalcium a szív és a többi simaizomzat működéséhez éppúgy nélkülözhetetlen, mint a vázizomzat harmonikus tevékenységéhez. A magnézium pedig - többek között - a stresszes helyzetek feldolgozásában segít. Athénban erre elég gyakran lesz szükségünk. S nem szabad megfeledkeznünk a nátrium pótlásáról sem, amely különösen a hosszabb versenyek idején nélkülözhetetlen. A felsoroltak fontos összetevői az athéni eredményes szereplésnek, s így az orvosi stáb kiemelt jelentőséget tulajdonít a minden tekintetben megfelelő ásványvíz kiválasztásának.

dr. Bakanek György
a MOB orvosi szaktanácsadója


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.