Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A fürdőszobai eszközök szavatossága

Érdekességek2019. október 09.

Fotó: pixabay.com

A sminkhez és a testápoláshoz használt kozmetikumokat is időnként át kell vizsgálni, s a nem megfelelőt, esetleg a lejárt szavatosságút kidobni.

Kozmetikumok szavatossága

Azokon a kozmetikumokon, amiknek a szavatossági ideje 30 hónap alatti, jelölik, meddig őrzik meg minőségüket. A pontos dátumot általában egy homokóraikon mellé nyomtatják. Minden más terméknél a lejárati időt a felbontástól számítják. Az ilyen kenőcsöstégelyeken jelölik, hány hónapig használhatóak fel. A „6 M” jelölés azt jelenti, hogy minőségét megőrzi a felbontástól számított 6 hónapig. 

Rúzsok

A rúzsok szavatossági ideje 24 hónap is lehet. Minél nagyobb arányban tartalmaznak bőrápoló összetevőket, annál rövidebb a lejárati idejük. Ennek oka az, hogy azok gyorsabban avasodnak. Emiatt a matt termékek lejárati ideje sokkal hosszabb. 

Borotva

A bőrgyógyász javaslata nedves borotválkozáshoz: a pengéket 14 használat után cserélni kell. Napi borotválkozás esetében ez azt jelenti, hogy kéthetente új pengék kellenek. A tiszta és jó állapotú pengék nagyon fontosak. Az elhasználódott pengékre baktériumréteg rakódik, ami borotválkozás során olykor szőrtüszőgyulladást okozhat.


Szempillaspirál

Minden egyes használatkor a szempillaspirál tokjába levegő kerül. Ezáltal a szempillafesték baktériumokkal keveredik, így fájdalmas szemirritációt okozhat. Ezért a szempillafestéket 10-12 hetente le kell cserélni. Amennyiben a termék már korábban csomósodik, vagy változik az illata, azonnal ki kell dobni.

Fogkefe

Függetlenül attól, hogy elektromos vagy manuális fogkefét használunk, a fogkefét vagy a cserélhető fejet 3 havonta cserélni kell. Fertőzéses nátha, vagy szájüregi gyulladás esetén már sokkal hamarabb. Természetesen akkor is, ha a sörték eldeformálódnak. 

Krémek

Legyen szó arckrémről vagy testápolóról – a krémek általában 12 hónapig használhatóak fel. Állag- vagy illatváltozás esetén hamarabb kell leselejteznünk őket. Amint kinyitjuk a krémet, és az a levegővel és a bőrünkkel érintkezik, baktériumok kerülnek bele. Ezek elszaporodása hozzájárul a krém lejártához, és fertőzést okozhat a bőrön. Higiénikusabb a krémhez spatulát használni, vagy légmentesen záródó, pumpás adagolóval felszerelt flakonos kenőcsöt választani.

Szérumok

A víztartalmú szérumok felbontást követően 6 hónapig őrzik meg minőségüket. Minél magasabb a víztartalom, a szavatossági idő annál rövidebb. Mikroorganizmusok nagyon könnyen elszaporodhatnak ezekben a készítményekben. A magasabb zsírtartalom tartósabbá teszi a terméket. Fény-, hő-, és páratartalom is csökkentheti a lejárati időt. A készítményt nem szabad napos ablakpárkányon vagy fűtőtest közelében tárolni. 

Szemkörnyék-ápoló

A szemkörnyékápoló-krémek általánosságban kevesebb tartósítószert tartalmaznak, mint az arckrémek. Ezáltal nem ingerlik ezt az egyébként is érzékeny részt. Az arckrémek többsége csak 3 hónapig használható fel, de legfeljebb fél évig. Ugyanez érvényes a natúrkozmetikumokra is, amik rendszerint nem tartalmaznak tartósítószert.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.