Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

A gerinc védelmében

Érdekességek2017. március 25.

A test szilárd belsõ tartórendszere a csontváz.

 

Felnõtt embernél ez kétszázhat különféle csontból épül fel, ám az újszülöttnél még háromszázötven külön darabból áll. Ezek huszonöt éves korra nõnek össze véglegesen. Az addig kialakult tartáshibák ekkor rögzülnek, s kezelésük nehezebbé válik.


A csontozat gyermekkorban fejlõdik a leggyorsabban, harmincéves korra éri el a legnagyobb szilárdságot. Szerkezetük állandóan változik igénybevételtõl, táplálkozástól függõen. Dr. Kéner Mária ortopédszakorvos arra figyelmeztet, hogy kezelés nélkül a gyermek- és kamaszkori tartáshibák rögzülnek, késõbb ezeket már nem lehet korrigálni. Általában a korai felismerés hiánya áll a felnõttkori hátfájások hátterében. A hibás testtartásnak messzemenõ következményei lehetnek, sajnos ez mára a hát- és derékfájással együtt civilizációs tünet.

Az emberi gerinc harminchárom csigolyából áll, ezek között porckorongok és tartószalagok találhatók. A keresztcsonti és farki csigolyák huszonöt éves korra összenõnek. A csigolyák, illetve a köztük lévõ gerincvelõ sérülésének tüneteibõl az orvos meg tudja határozni a gerincoszlop károsodásának pontos helyét. A gerincoszlopon négy görbületet láthatunk oldalról. A nyaki és az ágyéki szakasz elõre, míg a háti és a keresztcsonti ív hátra tart. Szembõl a gerincoszlopnak egyenesnek kell lennie.

 

Becsontosodott tartás

A fiataloknál gyakorta találkozunk hanyag tartással. Ez a gyors növekedés és az egészségtelen terheléstõl lehet. Okozhatja a túl nehéz, de folyamatosan csak az egyik vállon hordott iskolatáska is. A csapott vállak, a domború hát és az elõretolt csípõ jellemzõ ezeknél az eseteknél. Fõleg kamaszkorban gyakori, ám a rossz tartás felnõttkorba is átnyúlik, majd e korszak végén végleg csontosodik.

Kamaszkorban túlnyomórészt a lányoknál alakul ki gerincferdülés. Az elváltozás eleinte nem okoz panaszt, de enyhe esetekben is csak hosszú ülés után jelentkezhet az izmok fáradtsága. Súlyosabb a probléma, ha már fájdalomérzet is van, s ha az állapot tovább romlik, a gerinc ferdülése a mozgást is korlátozhatja. A normálistól eltérõ görbület legtöbbször a gerinc alsó szakaszán balra, felsõ részén jobbra domborodik, így a jobb váll és a bal csípõ áll magasabban. Az idejében megkezdett kezeléssel, gyógytornával megelõzhetõ a már látható deformáltság kialakulása. Ha azonban a gyermek késõbb sem kamaszként, sem fiatal korában nem kerül szakemberhez, a hibák már nem korrigálhatók. A rögzült elváltozás akár a mellkast is átformálja, ami zavarhatja a légzés és a szív funkcióját. Az alsó gerincszakasz elváltozása a gyomor mûködését befolyásolja. Nem egy esetben a korrigált gerincprobléma hatására csökkennek, jó esetben meg is szûnnek a vastagbél-, illetve egyes nõgyógyászati panaszok.

Ha a gerinc természetes görbületétõl az eltérés nem oldalra, hanem függõlegesen alakul ki, Scheuermann-betegségrõl beszélünk. Ezt az elváltozást oldalirányú röntgenfelvétel nélkül még a szakorvos is tartáshibának vélheti, s esetleg nem kezdi meg idejében a szükséges kezelést.

Bármilyen gerincbetegségrõl legyen szó, a korai felismerés nagyon fontos, ezért már kisgyermekkorban fel kell térképezni a tartáshibákat. Ha valaki tudja, hogy korábban gerincferdülése volt, annak mindaddig figyelnie kell az elváltozásra, amíg a növekedés, a csontok fejlõdése, épülése be nem fejezõdik. A késõn felfedezett eseteknél, amelyeket nem korrigáltak idejében fûzõvel, gyógytornával, akár a mûtét szükségessé válik.


forrás: Vital Magazin
hírek, aktualitások

Szakrendelésre több mint három hetet kell várni

2019. június 09.

Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből.

A tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben – áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.

A klimax különböző állomásai

2019. június 09.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút intenek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimax akár 15 évig is tarthat, valamint különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a menopauza folyamatát ismerteti.

1.megálló: premenopauza

A nők klimax alatt leginkább azt értik, amikor már nem jelentkezik menstruációs vérzés. Pedig a menopauza akár 10-15 éves időszakot is felölelhet. Először csökken a progeszteron szintje, mellyel megkezdődik a klimax hosszadalmas folyamata. Vannak, akik ebből semmit sem érzékelnek, ám tünetei közé tartozhat a menstruációs zavarok, mellérzékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, alvászavarok és hangulatingadozások. Fontos tudni, hogy ekkor még lehetséges a teherbeesés, hiszen hormonpótló készítményekkel feltölthető a hiányos progeszteronszint. A hőhullámok, éjszakai izzadás is megjelenhet, bár ez inkább a későbbiekre jellemző. Általában a 40-es korosztályt érinti, ám ha korai klimax-szal állunk szemben, akkor már a 30-as években jelentkezhet.

2.megálló: perimenopauza

A perimenopauza a premenopauza utáni állomás. Ekkor a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Gyakoribbá válnak az anovulációs ciklusok, vagyis nem mindig megy végbe peteérés, így egy-egy menstruáció el is maradhat, hossza rövidebbé, erőssége gyengébbé válik. Ennek oka, hogy csökken az LH/FSH-val szembeni érzékenység. Ekkor a legtipikusabb panaszok a hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, súlygyarapodás, libidó csökkenése. Legtöbbször ekkor gondolnak a nők arra, hogy tüneteitek a változókor szele provokálja.

Amennyiben az utolsó menstruáció után eltelt már 1 év, onnantól beszélünk klimax-ról.

3. megálló: posztmenopauza

A posztmenopauza, ahogy a neve is mutatja, a változókor utáni időszakot jelöli (pontosabban az utolsó vérzés után 2 évvel kezdődő időszakot). Ekkor már nincs vérzés, nincs peteérés. Az ösztrogén és a progeszteron termelődése egészen minimális, és megjelennek a klimax (is) okozta betegségek, szövődmények mint pl. Az érelmeszesedés, csontritkulás, magas koleszterinszint.

Tegyük meg a 6 legfontosabb lépést önmagunkért!

2019. június 08.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy napjainkban egyre több betegség hátterében fedezik fel a helytelen életmód jelentőségét. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ orvosa a legfontosabb lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket az egészségünkért tehetünk.

Sok betegségünk alapja a helytelen életmód

Az Európai Bizottság által 2017-ben kiadott egészségügyi országprofil adataiból kiderül, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam – bár emelkedik, de – közel 5 évvel elmarad az európai átlagtól. 2014-ben a felnőttek több, mint negyede dohányzott, egyötödük pedig túlsúlyos volt. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták a nők közt az összes haláleset 55%-át, férfiaknál a 45%-át.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a rák, 2014-ben közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg daganatos betegségben.

– Köztudott, hogy a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a fokozott stressz, a légszennyezés és egyéb életmód tényezők kiemelkedő szerepet játszanak számos betegség kifejlődésében és az állapot romlásában. Kutatások alapján ilyen betegségek a diabétesz, bizonyos daganatfajták, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, az allergia és az asztma. Vagyis döntő jelentőségű, hogy felismerjük: magunk is rengeteget tehetünk az egészségünkért – hangsúlyozza Vernes doktornő.