Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A grönlandiak egészségének titka

Érdekességek2020. február 03.

A világviszonylatban legtöbb ómega-3-zsírsavat fogyasztó grönlandiak körében nem ismertek a krónikus szív-ér rendszeri betegségek. Ez nem a véletlen műve.

Az ómega-3-zsírsavak speciális többszörösen telítetlen zsírsavak. Az ómega-3-zsírsavakat a szervezet – a vitaminokhoz hasonlóan – nem képes szintetizálni.

Fotó: 123rf.comFontosságáról már nyolcvan éve tudunk, azonban a kutatások még mindig nem zárultak le, folyamatosan jelennek meg tanulmányok a jótékony biológiai hatásukkal kapcsolatban. Leglényegesebb ma ismert tulajdonságuknak tekinthető a szív-ér rendszerre gyakorolt hatás. A megfelelő ómega-3-zsírsav-ellátottság csökkenti a triglicerid- és az LDL-koleszterin-szintet, a pulzusszámot, a vérnyomást és az érelmeszesedés kialakulását. Ezek mellett bizonyítottan csökkenti egyes daganatok előfordulását, javítja az immunrendszer működését és az agyi funkciókat, valamint gyulladáscsökkentő hatása is ismert.

A természetben tíz típusa ismert az ómega-3-zsírsavaknak, azonban a táplálkozásban kiemelten három típust kell megemlítenünk. Az első nagyobb mennyiségben megtalálható a növényi olajokban (repce-, dió-, szója-, lenmagolaj), míg a második, harmadik típusnak a legjobb forrásai a hidegvízi halak. A kardiovaszkuláris prevenció szempontjából utóbbi két típus fontos. A legjobb állati ómega-3-zsírsav-források a lazac, a makréla, a hering és a szardínia, édesvízi halak közül a busa.

A napi szükséglet

A többszörösen telítetlen zsírsavak az összes energiafelvétel legfeljebb 10%-át képezhetik az étrendben. Az ómega-3-zsírsavak bevitelére jelenleg nincs meghatározott ajánlás, ám azt korábban bizonyították, hogy heti két-három adag ómega-3-zsírsavakban gazdag hal elfogyasztása rizikócsökkentő hatású. Más források férfiaknak naponta 1,6 g, nőknek 1,1 g mennyiséget javasolnak.


Gyakoribb nyersanyagok összes többszörösen telítetlen zsírsav-tartalma (PUFA)

Megnevezés PUFA (g/100 g)

Dióolaj 70,8
Szőlőmagolaj 69,7
Lenmagolaj 68,7
Búzacsíraolaj 64,7
Napraforgóolaj 61,5
Tőkehalmáj-olaj 61,5
Hering 14,5
Makréla 9,6
Lazac 4,0
Busa 0,4

Összefoglalás

Az ómega-3-zsírsavak pozitív hatása nemcsak a szérum lipidszintekre bizonyított, hanem az érelmeszesedés folyamatának lassítására is, valamint csökkentik a hirtelen halált, a szívelégtelenségben szenvedő betegeknél az egyik vezető halálokot. A metabolikus szindróma részjelenségeire (diszlipidémia, gyulladás, magas vérnyomás, vérlemezke-összecsapzódás) jótékony hatással van. A számos pozitív hatás tudatában a nagy kockázatú csoportnál fontos és hasznos szempont lehet az étrend ómega-3-zsírsavakkal történő kiegészítése, mely származhat tisztított halolajból készült kapszulából is.

Dr. Lelovics Zsuzsanna PhD 
klinikai dietetikus, élelmiszermérnök
Kaposvári Egyetem, Kaposvár


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Gluténmentes édességek farsangra, gyerekzsúrra

2026. február 19.

Ha csak kevés időnk marad, akkor is készíthetünk finomságokat az ünnepekre. Varga Dóra dietetikus, két olyan gyorsan elkészíthető receptet is ajánl, ami biztosan a gyerekek kedvence lesz.

Gesztenyés keksz (gluténmentes, tejmentes, diabetikus)



Talán nincs is gyerek, aki ne szeretné a kekszet. Akár magában, akár teával, vagy kakaóval reggelire, uzsonnára is kínálhatjuk a házilag készített ropogtatni valót. Gyerekeknek szervezett összejöveteleken is nagy sikere van, otthon és az óvodában, iskolában is népszerű csemege. A gesztenyés keksz összetevői miatt a fogtündérnek sem kell aggódnia, mivel az édesítéshez xilitet használunk, abból is csak keveset. A gesztenyeliszt eleve édeskés íze, erős aromája mellé nem is kell több.


Cukorbetegek, diétázók figyelmébe!

A napi szénhidrát mennyiség számításánál vegyük figyelembe, hogy 1 darab keksz tápanyag összetétele a következőképpen alakul:


energia: 65 kcal
fehérje 1 g
zsír 5 g
szénhidrát 5 g.



Hozzávalók: (25 darabhoz)


10 dkg gesztenyeliszt
10 dkg finomra őrölt mandula
7 dkg xilit plusz
1 tojás
5 dkg kókuszzsír
1 citrom reszelt héja
1 kk sütőpor

A táplálkozás és a stressz is okozhat refluxot

2026. február 19.



Az életmódunknak számos olyan összetevője lehet, ami kockázati tényezőnek számít a reflux és más betegségek szempontjából is – mondja dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. – Egyrészt egyszerre sokat, zsírosat, túlfűszerezett ételeket eszünk, ráadásul ha a lefekvést megelőző két órában étkezünk, akkor nagy valószínűséggel jelentkeznek a refluxos tünetek. Ha mindezek és a mozgáshiány miatt túlsúllyal, elhízással is küzdünk, akkor szintén jelentősen nő a reflux kialakulásának kockázata. Ugyancsak ilyen életmódelem az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a túlzott mértékű koffeinfogyasztás. Nem tekinthető káros életmódelemnek, mégis kockázati tényezőnek számít még a citrusfélék, a paradicsom, csokoládé, a szénsavas italok fogyasztása és bizonyos gyógyszerek szedése is. Utóbbiak közt sajnos éppen az asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek, a fájdalomcsillapítók és magas vérnyomás elleni gyógyszerek szerepelnek. Kevésbé szoktunk erre gondolni, de kezeletlen stressz és az ennek talaján kialakuló pszichés problémák is fokozhatják a tüneteket. Ha pedig a panaszok alapján felmerül a gyanú, érdemes kivizsgálni, nincs-e jelen a szervezetben a Helicobacter pylori, ami a lakosság jelentős százalékában megtalálható baktérium.

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.