Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyerekszoba kialakítása

Érdekességek2020. január 28.

Fotó: 123rf.comMire a várva várt apró jövevény megérkezik a családba, általában már minden készen áll a fogadására. Gyerekágy, pelenkázó, kiskád, babakocsi és egy ruhásszekrény babaruha, izgatott nagymamák és nagypapák. Sokszor felmerül a kérdés, főleg az első gyermeküket váró szülőkben, hogy mi a jobb, ha külön szobába kerül a baba vagy a szülők hálószobájába.

Érvek és ellenérvek szólnak mindkét lehetőség mellett, mégis biztonsági és kényelmi okokból célszerű az újszülöttet az első hónapokban a szülők hálószobájában elhelyezni. Ez megkönnyíti a mama dolgát elsősorban az éjszakai szoptatások idején, másrészt a baba állandó felügyelet alatt lehet, ami szintén szükséges az első életévben. A hálószobában ilyenkor szükség van a kiságy és a pelenkázó mellett egy kisszekrényre a babaruhák és a babaápolási termékek számára, egy kényelmes fotelre a szoptatáshoz, és egy gyenge fényű éjszakai lámpára.

Nagyon hamar eljön az ideje annak, hogy a gyermek beköltözzön a saját birodalmába. Az első év végén már felfedezi a lakást, a különböző helyiségeket, és szemmel láthatóan otthonosan érzi magát a saját kis kuckójában.

Ha már külön szobája van

A gyerekszobát gondosan, az apró tulajdonos igényeihez igazodva kell kialakítani.
A szoba legyen világos és jól fűthető. Nem a magas hőmérséklet a lényeges (télen 21–22 °C az ideális), hanem az, hogy hamar befűthessük. A falon lehet vidám tapéta, kifesthetjük házilag virágokkal és állatokkal, vagy telerakhatjuk színes képekkel. Már az egészen apró gyermek is szívesen nézegeti a vidám képeket a szobája falán.

Használjunk természetes anyagot, fát, vesszőből készült székeket és ládákat, gyapjútakarókat.

Ha lehetséges, ne legyen padlószőnyeg a gyerekszobában. Inkább vastag, fölszedhető szőnyeget válasszunk, amit könnyen tisztán tudunk tartani, rendszeresen át tudunk szellőztetni és kiporolni, és legyen meleg, mert a gyerekek sokat játszanak a földön.


Fotó: 123rf.comA bútorok igazodjanak a gyermek méretéhez. Mindig legyen egy kényelmes asztalka és néhány szék körülötte, amelyre a kisgyerek egyedül is le tud ülni. A ruhásszekrények és a tárolószekrények lehetnek elemes bútorok, amelyeket igény szerint tudunk bővíteni.

A játékok a gyermek számára is elérhető helyen legyenek. Tároljuk őket nyitott polcokon vagy ládákban, színes kartondobozokban. Így önállóan elő tudja venni azokat, és könnyebben elérjük, hogy játék után el is pakolja őket. Jelöljünk ki egy külön polcot a könyveinek, ezzel is próbáljuk elérni, hogy szeresse és becsülje azokat. Egy kényelmes kisszéket is odakészíthetünk melléjük, hogy örömmel vegye őket kézbe nap mint nap.

A konnektorokat védődugóval lássuk el, az ablakok legyenek jól zárhatók. Ha az ablakon nincs redőny, akkor szereljünk fel sötétítőfüggönyt, mert a délutáni alvás is jobban esik a csendes félhomályban. Jó, ha van a szobában egy biztonságos éjjelilámpa arra az esetre, ha éjszaka szüksége van valamire, és amit később egyedül is tud kezelni

Mindenképpen hagyjunk a lehetőségekhez képest egy nagyobb szabad teret a játék számára, ahol nyugodtan építhet, labdázhat, babázhat gyermekünk.

Engedjük, hogy a gyermek valóban sajátjának érezze a szobáját, ne rendezzük át a megkérdezése nélkül, fogadjuk el, ha új helyet keres a játékoknak, vagy úgy dönt, hogy egy-egy tárgynak mától máshol van a helye.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.