Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyerekszoba legyen a gyereké!

Érdekességek2025. február 16.

A gyerekszoba legyen a gyereké! - bialasiewicz © 123RF.com

Nagyon hamar eljön az idő, amikor gyermekünknek szüksége lesz egy helyre, amely csak az övé, ahová be tud zárkózni a saját „kincseivel”, játékaival, egyéb dolgaival – és nem utolsósorban titkaival. Ez a saját szoba legyen az ő birodalma, ahol „uralkodhat”, biztonságban érezheti magát. És a legjobb, ha mi hagyjuk – természetesen korától függően és egy bizonyos határig –, úgy éljen benne, ahogy kedvére való.

Születése előtt előkészítettük, berendeztük, dekoráltuk a szobáját, hogy szívünk csücske jól érezze majd magát benne. Persze a későbbiekben, számítva rá, hogy majd nő, fejlődik, változtatásokat terveztünk – a magunk ízlése szerint. De aztán nő a baba, járni kezd, beszél, játszik, felfedezi a világot maga körül, lassanként nagyocska gyermekké válik – és a szoba kezd csak őhozzá tartozni. És egy idő múltán nekünk, szülőknek egyre inkább tiszteletben kell tartanunk ezt a kiváltságos helyet.

Az ő birodalma…

Vajon hogyan érezheti magát biztonságban a csemeténk egy olyan helyen, amely az évek múlásával jobb esetben úgy néz ki, mint egy lomtár, rosszabb esetben, mint egy csatatér? Mi azt szeretnénk, ha folytonosan rendet rakna, ő nem érti, miért…

Bele kell nyugodnunk abba a furcsa ténybe, hogy a rendetlenség megnyugtatja gyermekünket.

Amit mi rendetlenségnek hívunk, az az ő számára rendnek felel meg, természetesen nagyon „személyre szabottan”– az ő szempontjai szerint. Így a szoba egyfajta pszichés geográfiai hellyé válik, ami alap- vetően a biztonságérzetet nyújtja számára. Megvannak a gyermekünk által meghatározott és elhelyezett jelzések, kiindulási pontok, saját kódok, mi akármilyen összevisszaságot is látunk a holmijai között – magyarázzák a gyermekpszichológusok. Miközben a lakás többi részében a gyermek egy halom tiltásnak van kitéve, melyet mi kényszerítünk rá – igaz, szükséges tiltásokat, hogy megtanulja a szociális élet, az együttélés szabályait –, addig a szobájában rá kell találnia arra a helyre, ahol ő az úr, és azt csinál, amit akar. Nem érti, miért kell összepakolnia a játékait vagy egyéb holmiját este, lefekvés előtt? Ez azért van, mert neki csak az számít, hogy másnap megtalálja ott, ahol hagyta őket. Ez adja neki a biztonságérzetet a tekintetben, hogy azok a saját tárgyai, és ahogy a pszichológusok mondják, „hatalma van fölöttük”. Keveset nyom a latba a gyermeknél, hogy ha a szülő éjszakai felébredések miatt el szeretne jutni az ágyáig, hol egy kismozdonyon, hol egy mackón vagy egy Barbie-babán kell átbukdácsolnia a szőnyegen. ugyanakkor mi feladatunknak tartjuk, hogy megtanítsuk a rend fontosságára, azzal együtt pedig a rendrakás alapvető elveire, szabályaira, hasznosságára. Csakhogy amit mi szükségszerűségnek tartunk, az neki gyermekkorban még nem az – ezek a követelések és elvárások vele szemben egy jó ideig érthetetlenek maradnak.


Amikor a rendrakás veszélyes…

Vigyázni kell azokkal a szülőkkel, akik minden körülmények közt és életkorban elvárják, hogy szinte katonás rend legyen gyermekük szobájában – figyelmeztetnek a pszichológusok. Ha folytonos rendet kívánunk meg gyermekünktől, vagy ami még rosszabb, távollétükben mi rakunk rendet helyettük, azt kockáztatjuk, hogy dühöt váltunk ki belőlük, ami a legtöbbször az aggodalmat palástolja. A gyermek nem találja meg többé kiindulási pontjait, tárgyak alkotta jelzéseit, lelkivilága destabilizálódik, nyugtalan lesz. Azzal az ürüggyel, hogy önállóságra és bizonyos felelősségérzésre tanítjuk őket ezekkel a kívánalmainkkal, inkább pánikot idézünk elő.
Általában csak 6-7 éves korára tanulja meg a gyermek, hogy ki kell készítenie a ruháit és (iskolai) holmiját, és mindent úgy pakoljon össze, hogy később meg is találja, amit keres. Ebben az életkorban természetesen már bátoríthatjuk őt bizonyos fokú rend fenntartására. Ami segíti abban, hogy ne érezze már többé magát kisgyereknek, elősegíti megkomolyodását. Egyébként a szobája maradhat a „személyes, gyermeki kalandozások” színtere, ahol szabadon rendelkezhet a dolgaival, azt tehet, amit akar.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)