Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog – 3. rész

Érdekességek2024. május 14.

Fotó: 123rf.com

 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse.

Megkérdeztük az MGYK megyei szervezeteinek elnökeit, hogy ők mit tartanak fontos üzenetnek elmondani a betegek, az olvasók, a lakosság részére.


Dr. Schneider Attila
MGYK vármegyei elnök
Fejér vármegye

Kérdezzenek a betegek, kérdezzen a gyógyszerész!

Nagyon fontosnak tartom az egészségmegőrzést, ebbe beletartozik a mozgás beiktatása a napirendbe, és az elhízás megakadályozása, mivel ez utóbbi rengeteg betegséget okozhat. Aktívan tegyünk az egészségünk megőrzéséért, erre mindenkinek lehetősége van.

A másik fontos gondolat, hogy ha már gyógyszert kell szedni, akkor az információkért nyugodtan forduljanak a betegek a gyógyszertárban dolgozó szakemberekhez. És bátran kérdezzék őket.

Azért mondom ezt, mert ez konkrét eset volt, amikor a beteg sietett, rohant, és gyorsan csak kért még valamit felfázásra, mert éjjelente mindig ki kell mennie a WC-re. Jó érzékkel megjegyeztem, hogy a vérnyomáscsökkentő, amit szed, az vízhajtót is tartalmaz. És mivel azt este vette be, ezért kellett kimennie éjszakánként, hisz ez az ún. mellékhatása annak a gyógyszernek. De reflux-panasszal is többször fordultak már hozzánk, amikor átbeszéltük a betegséget, annak gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelését.

Akár a gyógyszerek átnézésével is segíthetünk, mert a betegek nem tudják, hogy egy adott vény nélküli készítményt, amit a saját döntésük alapján vesznek a patikában, vagy egy étrendkiegészítőt szabad-e szedni a vényköteles szereik mellett.

Csak akkor derül ki a probléma, ha beszélünk róla, és az információhiány vagy a nem megfelelő információ is csak ilyenkor kerül előtérbe. Ezért fontos, hogy kérdezzenek a betegek, de fontos az is, hogy a gyógyszerész is kérdezze őket, bizonyosodjon meg róla, hogy helyesen követik a terápiát.

Sőt, ha kérnek egy vény nélküli szert, ajánlott a gyógyszerésznek rákérdezni, hogy mire kérik azt a készítményt, mert sokszor teljesen más nevet mondanak, mint amit szeretnének. Valahogy éppen az ugrott be az agyukba.

Jó értelemben gyanakvónak kell lennünk, hogy biztosra menjünk a helyes gyógyszeralkalmazást illetően.

 

Dr. Szabó Péter Balázs
MGYK vármegyei elnök
Somogy vármegye

Összeállítjuk a házi patikát

Mi területileg nagy, de létszámilag nem túl nagy vármegye vagyunk, vannak apró falvas területek is, nagyváros csupán Kaposvár és Siófok.

Árérzékeny a lakosság, sajnos egyre inkább számít, hogy mennyibe kerül a gyógyszer.

Vidéken nehezített az orvosi ellátás is, ezzel együtt beszűkült a magisztrális gyógyszerelés, gyógyszerfelírás is, ami adott esetben olcsóbb megoldást jelentett a kész gyógyszerekhez képest. Kik járnak leggyakrabban patikába? Akiknek krónikus betegségük van, és az idősebbek, a nyugdíjasok. De 10-15 év múlva nagyon meg fog változni a vidék szerkezete, mert sajnos kihalnak az idősek, és nincsenek helyettük új lakók. Hogy élhető legyen a település, kell bölcsőde, óvoda, iskola, orvos, gyógyszerész stb. Ez már sajnos most sincs mindenütt így. Egy vidéken működő gyógyszertárnak ezért van értéke, és ezt az a közösség, amelyik használja, fel is ismeri, értékeli. A gyógyszertárban dolgozó szakemberek társadalmi megítélése, szerintem, itt sokkal jelentősebb, mint egy nagyvárosban. A munka strukturáltságában is van különbség. A problémamegoldásnak is nálunk sokkal nagyobb szerepe van, az a fontos, hogy a beteg pozitív érzéssel távozzon innen. Nagyobb és szerteágazóbb a felelősségünk, hogy miképpen oldjuk meg a problémáját. Magasabb készlettel is kell dolgoznunk, ez nagyobb befektetést igényel, de folyamatosan mérlegelünk, hogy a beteg ki legyen szolgálva, de feleslegesen se álljon a gyógyszer a raktárban, mert az leköti a pénzt.

Ami nagyon jó, hogy itt, vidéken több idő marad arra, hogy elbeszélgessünk a betegekkel. Ez fontos is, mert nem mindenütt van orvos, és ott lényeges a gyógyszerész információja.

Fontosnak tartanám még felhívni a figyelmet az előrelátásra. Főleg, akinek gyerekei vannak, érdemes átgondolni, hogy milyen készítményeket kellene otthon tartani, mert szükség lehet rá, és akkor ne éjjel kelljen rohanni segítségért. Ebben segítünk, összeállítani egy házi patikát gyereknek, felnőttnek, idősnek egyaránt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit adhatunk a képernyők helyett?

2026. június 30.

Családi digitális dilemmák kerültek színpadra Balatonfüreden



Több mint 300 résztvevő, közel 30 élményállomás és egy színházi ősbemutató állította középpontba a digitális gyermekkor kérdéseit Balatonfüreden.

Egy családi vacsora. Egy telefonért nyúló szülő, egy figyelemre vágyó gyermek és egy helyzet, amelyet a nézőtéren ülők közül szinte mindenki ismert.

A jelenet a „Képernyők között” című szituációs színházi ősbemutatón elevenedett meg június 13-án, a hatodik Alfáktól Omegáig – Családi Pikniken. A balatonfüredi Gapa Terasz és Parkerdőben megrendezett esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyők használata és a valódi kapcsolódás között.

A digitális eszközhasználat egyre korábbi életkorban jelenik meg a gyermekek életében, miközben a családok sokszor bizonytalanok abban, hogyan alakítsanak ki életkorhoz igazodó szabályokat. Az Alfáktól Omegáig rendezvénysorozat erre a mindennapi kérdésre keres gyakorlati válaszokat.

A nézők arról dönthettek, hogy kisgyermeket vagy kamaszt nevelő család története jelenjen meg a színpadon. Pánics Lilla és Jerger Balázs színművészek ezekből a jól ismert családi helyzetekből építették fel a jeleneteket, amelyek értelmezését Fegyverneki Gergő médiaoktató, digitális pedagógiai szakértő segítette.

Apák a gyermekonkológián

2026. június 30.

Most vasárnap apák napja lesz, amely jó alkalmat ad arra, hogy ne csak az apaság szép, hanem annak nehezebb oldaláról is beszéljünk. Az Érintettek Egyesület friss anyagában három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg. 

A cikk fontos és ritkán megszólaltatott nézőpontot mutat meg: azt, hogyan élik meg az apák a gyermekonkológiai diagnózist, a kezelések időszakát, a gyógyulás utáni éveket, illetve azt is, miért nem gyengeség férfiként segítséget kérni.

Három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg

Mit jelent férfinak lenni, amikor az élet legsúlyosabb kihívásával szembesül egy család? Hogyan lehet talpon maradni, családot egyben tartani, hitet adni, miközben belül tombol a vihar? Három édesapa, Borszéki György, Fekete Soma, és Keresztes-Németh Zoltán történetén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen érzés “az ágy szélén ülve tartani a hátadon az egész világot”.

A diagnózis hidegzuhanyként ér minden szülőt. A félelem, és kétségbeesés gyorsan elhatalmasodik, az érzelmek akarva-akaratlanul is utat törnek a felszínre. A férfiak mégis nehezen szólalnak meg. Három apuka most mégis vállalta, hogy elmeséli, milyen a legnagyobb félelmükkel szembenézni – és közben egyben tartani a családot.

Miért szeretjük annyira a kekszeket?

2026. június 29.

Édes tények Péter-Pál napján

A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.

Meglepõ adatok

Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.