Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyökérzöldségek gazdagsága

Érdekességek2019. október 30.

Fotó: 123rf.com

A gyökérzöldségek közé tartozó karógyökerek egy része régi ismerősünk, kedvelt alapanyagunk, mások napjainkban jönnek divatba. Gazdag ízviláguk, könnyű beszerezhetőségük, kedvező tápanyag-összetételük és – nem utolsósorban – kedvező áruk miatt érdemes minél gyakrabban beiktatnunk étrendünkbe ezeket a zöldségféléket.

Sárgarépa

A színét béta-karotin-tartalma határozza meg. Míg a nyers sárgarépából a béta-karotinnak csak 3%-a szabadul fel az emésztés során, ez az arány a megfelelő ételkészítés során (pépesítéssel, főzéssel, étolaj hozzáadásával) 39%-ra is emelhető. Egy közepes méretű, nyers sárgarépa több mint 5 mg béta-karotint tartalmaz. A karotinoidok antioxidánsként viselkednek, ezért – egyes kutatások szerint – a karotinban gazdag étrend csökkentheti bizonyos daganatok (tüdő-, bőr-, gyomor- és vastagbéldaganatok) előfordulásának kockázatát.

A sárgarépa kb. 88% vizet, 7% szénhidrátot, 1% fehérjét, 1% nyers rostot (3% élelmi rostot), 1% hamut és 0,2% zsírt tartalmaz. 

Élelmirost-tartalma 3,3 g, energiaszegény étrendben jól alkalmazható (energiatartalma 168 kJ/40 kcal).

Míg C-vitamin-tartalma mindössze 3–6 mg, K-vitaminban meglehetősen gazdag (13,2 μg).


Pasztinák

Szárazanyag-tartalma (18–20%) miatt biológiailag értékesebb a petrezselyemgyökérnél, és intenzívebb az íze is. Energiatartalma csaknem kétszerese a sárgarépáénak, és több mint kétszerese a zellerének, szénhidráttartalma szintén tetemes a gyökérzöldségek között (14,9 g).

Kifejezetten sok B2-vitamin (130 μg) és niacin (0,9 mg), valamint magnézium, foszfor és kalcium található benne. B1-vitamin- és vastartalma közepes, a nyomelemek közül cink-, réz- és mangántartalma kiemelkedő. Abszolút értelemben nem, de a többi gyökérféléhez viszonyítva relatíve nagy a C-vitamin-tartalma. Élelmirost-tartalma 4,9 g/100 g.

A pasztinák sokoldalúan felhasználható, mivel egymagában helyettesítheti a sárgarépát, a petrezselyemgyökeret és a zellert, de kevesebbet is elegendő felhasználni belőle intenzív, fűszeres íze miatt.

Vigyázat: a petrezselyemgyökérrel ellentétben a pasztinák levelei nem alkalmasak ételkészítésre!

 

Zeller

Közeli rokona a kapor, az édeskömény, a petrezselyem és az ánizs. Nyugat-Európában, különösen Franciaországban az egyik legkedveltebb zöldség. A zellergumó energiaszegény (16–29 kcal) zöldségféle, élelmi rostban azonban gazdag (2–5 g). Csekély energiatartalma miatt és a benne található rostoknak köszönhetően jól illeszkedik az energiaszegény étrendbe. Az illóolajok a növény minden részében megtalálhatók, ezek adják jellegzetes illatát és ízét.

A-vitamin- és K-vitamin-tartalma kiemelkedő (449 NE, 29,3 μg), C-vitamin-tartalma (3,1 mg) kevésbé jelentős. Az ásványi anyagok közül elsősorban mangántartalmát (0,1 mg) érdemes megemlíteni. 

Nagy káliumtartalma miatt veseelégtelenségben szenvedők számára nem javasolt! A zellerben található bizonyos anyagok arra érzékenyeknél allergiás reakciót válthatnak ki!

Kovács Ildikó
élelmiszermérnök


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tudományosan is igazolt a természetes gyógyító: újra hódít az árnika

2025. december 12.

Újra reflektorfénybe került a népi gyógyászat régóta ismert, talán legsokoldalúbb gyógynövénye. Friss kutatások is bizonyítják, az Arnica montana hatékony gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és sebgyógyító hatását. Ősszel, a túrák, sportesemények és aktív hétvégék idején ez a természet egyik legerősebb regenerálója lehet.

Friss tudományos vizsgálatok szerint az árnika kivonatai képesek csökkenteni a gyulladást és a fájdalmat az immunválasz szabályozásán keresztül, míg gél formában alkalmazva gyorsítják a sebgyógyulást és mérséklik a duzzanatot. Ezzel a népi gyógyászatban régóta ismert „csodaszert” a modern kutatások is igazolják, és az ősz egyik alapgyógyítójává teszik.

Ez a hegyvidéki sárga virág 2000 méter feletti magasságban terem, és nyáron kézzel gyűjtik. Rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, ezért minden cseppje igazi kincs.

Az árnika külsőleg alkalmazva gél formájában enyhíti a húzódásokat, izomfájdalmakat és gyulladásokat. Sportorvoslásban, masszázsterápiában, de plasztikai beavatkozások után is előszeretettel használják: csökkenti a véraláfutásokat, duzzanatot és fájdalmat, és elősegíti a gyorsabb regenerációt.

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.