Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyökérzöldségek gazdagsága

Érdekességek2019. október 30.

Fotó: 123rf.com

A gyökérzöldségek közé tartozó karógyökerek egy része régi ismerősünk, kedvelt alapanyagunk, mások napjainkban jönnek divatba. Gazdag ízviláguk, könnyű beszerezhetőségük, kedvező tápanyag-összetételük és – nem utolsósorban – kedvező áruk miatt érdemes minél gyakrabban beiktatnunk étrendünkbe ezeket a zöldségféléket.

Sárgarépa

A színét béta-karotin-tartalma határozza meg. Míg a nyers sárgarépából a béta-karotinnak csak 3%-a szabadul fel az emésztés során, ez az arány a megfelelő ételkészítés során (pépesítéssel, főzéssel, étolaj hozzáadásával) 39%-ra is emelhető. Egy közepes méretű, nyers sárgarépa több mint 5 mg béta-karotint tartalmaz. A karotinoidok antioxidánsként viselkednek, ezért – egyes kutatások szerint – a karotinban gazdag étrend csökkentheti bizonyos daganatok (tüdő-, bőr-, gyomor- és vastagbéldaganatok) előfordulásának kockázatát.

A sárgarépa kb. 88% vizet, 7% szénhidrátot, 1% fehérjét, 1% nyers rostot (3% élelmi rostot), 1% hamut és 0,2% zsírt tartalmaz. 

Élelmirost-tartalma 3,3 g, energiaszegény étrendben jól alkalmazható (energiatartalma 168 kJ/40 kcal).

Míg C-vitamin-tartalma mindössze 3–6 mg, K-vitaminban meglehetősen gazdag (13,2 μg).


Pasztinák

Szárazanyag-tartalma (18–20%) miatt biológiailag értékesebb a petrezselyemgyökérnél, és intenzívebb az íze is. Energiatartalma csaknem kétszerese a sárgarépáénak, és több mint kétszerese a zellerének, szénhidráttartalma szintén tetemes a gyökérzöldségek között (14,9 g).

Kifejezetten sok B2-vitamin (130 μg) és niacin (0,9 mg), valamint magnézium, foszfor és kalcium található benne. B1-vitamin- és vastartalma közepes, a nyomelemek közül cink-, réz- és mangántartalma kiemelkedő. Abszolút értelemben nem, de a többi gyökérféléhez viszonyítva relatíve nagy a C-vitamin-tartalma. Élelmirost-tartalma 4,9 g/100 g.

A pasztinák sokoldalúan felhasználható, mivel egymagában helyettesítheti a sárgarépát, a petrezselyemgyökeret és a zellert, de kevesebbet is elegendő felhasználni belőle intenzív, fűszeres íze miatt.

Vigyázat: a petrezselyemgyökérrel ellentétben a pasztinák levelei nem alkalmasak ételkészítésre!

 

Zeller

Közeli rokona a kapor, az édeskömény, a petrezselyem és az ánizs. Nyugat-Európában, különösen Franciaországban az egyik legkedveltebb zöldség. A zellergumó energiaszegény (16–29 kcal) zöldségféle, élelmi rostban azonban gazdag (2–5 g). Csekély energiatartalma miatt és a benne található rostoknak köszönhetően jól illeszkedik az energiaszegény étrendbe. Az illóolajok a növény minden részében megtalálhatók, ezek adják jellegzetes illatát és ízét.

A-vitamin- és K-vitamin-tartalma kiemelkedő (449 NE, 29,3 μg), C-vitamin-tartalma (3,1 mg) kevésbé jelentős. Az ásványi anyagok közül elsősorban mangántartalmát (0,1 mg) érdemes megemlíteni. 

Nagy káliumtartalma miatt veseelégtelenségben szenvedők számára nem javasolt! A zellerben található bizonyos anyagok arra érzékenyeknél allergiás reakciót válthatnak ki!

Kovács Ildikó
élelmiszermérnök


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.