Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyökérzöldségek gazdagsága

Érdekességek2019. október 30.

Fotó: 123rf.com

A gyökérzöldségek közé tartozó karógyökerek egy része régi ismerősünk, kedvelt alapanyagunk, mások napjainkban jönnek divatba. Gazdag ízviláguk, könnyű beszerezhetőségük, kedvező tápanyag-összetételük és – nem utolsósorban – kedvező áruk miatt érdemes minél gyakrabban beiktatnunk étrendünkbe ezeket a zöldségféléket.

Sárgarépa

A színét béta-karotin-tartalma határozza meg. Míg a nyers sárgarépából a béta-karotinnak csak 3%-a szabadul fel az emésztés során, ez az arány a megfelelő ételkészítés során (pépesítéssel, főzéssel, étolaj hozzáadásával) 39%-ra is emelhető. Egy közepes méretű, nyers sárgarépa több mint 5 mg béta-karotint tartalmaz. A karotinoidok antioxidánsként viselkednek, ezért – egyes kutatások szerint – a karotinban gazdag étrend csökkentheti bizonyos daganatok (tüdő-, bőr-, gyomor- és vastagbéldaganatok) előfordulásának kockázatát.

A sárgarépa kb. 88% vizet, 7% szénhidrátot, 1% fehérjét, 1% nyers rostot (3% élelmi rostot), 1% hamut és 0,2% zsírt tartalmaz. 

Élelmirost-tartalma 3,3 g, energiaszegény étrendben jól alkalmazható (energiatartalma 168 kJ/40 kcal).

Míg C-vitamin-tartalma mindössze 3–6 mg, K-vitaminban meglehetősen gazdag (13,2 μg).


Pasztinák

Szárazanyag-tartalma (18–20%) miatt biológiailag értékesebb a petrezselyemgyökérnél, és intenzívebb az íze is. Energiatartalma csaknem kétszerese a sárgarépáénak, és több mint kétszerese a zellerének, szénhidráttartalma szintén tetemes a gyökérzöldségek között (14,9 g).

Kifejezetten sok B2-vitamin (130 μg) és niacin (0,9 mg), valamint magnézium, foszfor és kalcium található benne. B1-vitamin- és vastartalma közepes, a nyomelemek közül cink-, réz- és mangántartalma kiemelkedő. Abszolút értelemben nem, de a többi gyökérféléhez viszonyítva relatíve nagy a C-vitamin-tartalma. Élelmirost-tartalma 4,9 g/100 g.

A pasztinák sokoldalúan felhasználható, mivel egymagában helyettesítheti a sárgarépát, a petrezselyemgyökeret és a zellert, de kevesebbet is elegendő felhasználni belőle intenzív, fűszeres íze miatt.

Vigyázat: a petrezselyemgyökérrel ellentétben a pasztinák levelei nem alkalmasak ételkészítésre!

 

Zeller

Közeli rokona a kapor, az édeskömény, a petrezselyem és az ánizs. Nyugat-Európában, különösen Franciaországban az egyik legkedveltebb zöldség. A zellergumó energiaszegény (16–29 kcal) zöldségféle, élelmi rostban azonban gazdag (2–5 g). Csekély energiatartalma miatt és a benne található rostoknak köszönhetően jól illeszkedik az energiaszegény étrendbe. Az illóolajok a növény minden részében megtalálhatók, ezek adják jellegzetes illatát és ízét.

A-vitamin- és K-vitamin-tartalma kiemelkedő (449 NE, 29,3 μg), C-vitamin-tartalma (3,1 mg) kevésbé jelentős. Az ásványi anyagok közül elsősorban mangántartalmát (0,1 mg) érdemes megemlíteni. 

Nagy káliumtartalma miatt veseelégtelenségben szenvedők számára nem javasolt! A zellerben található bizonyos anyagok arra érzékenyeknél allergiás reakciót válthatnak ki!

Kovács Ildikó
élelmiszermérnök


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.