Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A hallókészülék rendszeres használata megnövelheti a várható élettartamot

Érdekességek2024. február 05.

Egy amerikai kutatás szerint a hallókészüléküket használó hallássérült felnőttek várható élettartama hosszabb lehet, mint a készüléket nem viselő halláskárosodottaké. Ha nem használja hallókészülékét, érdemes annak viselését is felvenni az újévi fogadalmai közé – tanácsolja dr. Kiss Sándor, fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa.

Fotó: pixabay.comA hallás legfontosabb érzékszerveink egyike, a verbális kommunikáció nélkülözhetetlen csatornája, ami összekapcsol bennünket a környezetünkkel. A halláskárosodás a becslések szerint világszerte 1,6 milliárd embert érint, és ez a szám az előrejelzések szerint 2050-re 2,5 milliárdra fog növekedni. 

-Ha a hallás bármilyen ok miatt sem kezeléssel, sem műtéttel nem javítható, akkor hallókészüléket kapnak pácienseink – magyarázza dr. Kiss Sándor, aki hozzáteszi, hogy bár sokan – tévesen – azt hiszik, hogy a hallókészülékkel visszaszerzik régi, tökéletes hallásélményüket, de valójában fokozatosan meg kell tanulniuk újra hallani. Legalább két-három hónap hordás után válik mérhetővé, hogy az eszköz milyen mértékben javította a páciens kommunikációs készségeit – magyarázza a szakember.

A hallókészülék hosszabb életkilátásokat jelenthet

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a kezeletlen hallásvesztés csökkenti a várható élettartamot, emellett növelheti a társadalmi elszigeteltséget, a depresszió és a demencia kialakulását is. Mindeddig azonban nagyon kevés kutatás foglalkozott azzal, hogy a hallókészülékek használata csökkentheti-e a halálozás kockázatát. 

A The Lancet Healthy Longevity című folyóiratban nemrégiben közölt tanulmány szerint a hallókészülék védő hatást gyakorolhat az emberek egészségére, és megelőzheti a korai halálozást. A kutatók a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozás Vizsgálati Felmérés során 1999 és 2012 között összegyűjtött adatokat felhasználva azonosítottak be 10 000 olyan felnőttet, akik kitöltötték az audiometriai és hallókészülék-használati kérdőíveket. A kutatók az értékelést követő 10 éven át követték nyomon mortalitási állapotukat.

Az eredmények tanúbizonysága szerint a hallókészüléküket használó hallássérült felnőttek halálozási kockázata 24 százalékkal alacsonyabbnak bizonyult a készüléket nem viselő halláskárosodott felnőttekéhez képest, függetlenül az életkortól, etnikai hovatartozástól, jövedelemtől, iskolai végzettségtől vagy egyéb demográfiai paraméterektől. Nem volt azonban különbség a halálozási kockázat között a nem rendszeres használók és az eszközt soha nem használók között. A kutatók szerint ez arra utal, hogy az alkalmi hallókészülék-használat nem biztos, hogy élethosszig tartó előnyökkel jár.


A hallókészülékkel való összecsiszolódás nagy türelmet igényel

-A hallókészülék rendelés fül-orr-gégész, audiológus szakember feladata, hiszen együtt kell, hogy járjon az érintett részletes fül-orr-gégészeti kivizsgálásával. A készülék kiválasztásakor az audiológusnak mindig figyelembe kell vennie a beteg személyes audiológiai, esztétikai igényeit, valamint anyagi lehetőségeit, és a betegedukációra is nagy hangsúlyt kell fektetnie. Ehhez a betegnek el kell sajátítania a készülék helyes kezelését, és rehabilitációs gondozás keretei között segítünk kommunikációs képességének fejlesztésében és a nagyothallással járó problémák leküzdésében – részletezi Kiss doktor úr, aki hozzáteszi, hogy a rehabilitáció egy hosszabb folyamat, amelyben a beteg pszichés támogatása is kulcsfontosságú.

Ahhoz, hogy nagyothalló pácienseink elfogadják a készüléket, tudatos és türelmes gyakorlásra van szükség, melynek során különböző körülmények között kell alkalmazni az eszközt. A kezdeti nehézségeket leküzdve azonban a hallókészülék használatának megtanulásával a nagyothallók magabiztosabbak lesznek, életminőségük javulni fog – hívja fel a figyelmet dr. Kiss Sándor, audiológus, fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ szakembere.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.