Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A helyes napi higiéné és vitatható trendek

Érdekességek2021. január 19.

A COVID-19 járvány előtérbe helyezte a kézmosás jelentőségét, ami arra késztethet bennünket, hogy több figyelmet fordítsunk mindennapi testi higiéniánkra is. A rendszeres tisztálkodás módja az egészségünkkel kapcsolatos szempontok, aggályok mellett ökológiai megfontolásokat is felvethet. Íme egy áttekintés ezen elgondolások helyességéről, amerikai tendenciákról, mosakodási jó tanácsok kíséretében.

Fotó: pixabay.com„Kevesebbet mosakodjon!” – ez az új vezérmotívum az Atlanti-óceánon túl egyes „aktivisták” részéről. Motivációk mind ökológiai (kevesebb vizet és személyi higiéniai terméket használjunk), mind egészségügyi szempontúak lehetnek. A „mozgalmat” különböző amerikai bőrgyógyászok is támogatják, akik azt az oldalt emelik ki, hogy a túlzásba vitt rendszeres mosdás megváltoztatja a bőr állapotát, és elősegíti pl. az ekcémát, a bőr kiszáradását vagy a pattanások megjelenését.

Egyesek még messzebb mennek, mint pl. egy amerikai orvos-újságíró, aki kizárólag a kézmosást tartja betartandónak a napi tisztálkodáson belül. Mivel az alapos, rendszeres szappanos kézmosás nélkül sok bacilust szállítunk, amelyek potenciálisan betegséghordozók. Ez  ugyan igaz, de nem szabad szélsőségekbe esni – mondják a a „mozgalmat” ellenző bőrgyógyászok.

Ugyan a mániákus tisztálkodás sem helyes, de pl. az „aktivisták” azon véleménye, hogy jobbat tesz az egészségünknek, ha abbahagyjuk a rendszeres zuhanyozást, természetesen téves. Nyilvánvaló, hogy a mosakodás a kulcsa a bőrünkön megtapadt por, szennyező anyagok, az elhalt bőr vagy a faggyúfelesleg eltávolításának. E gyengéd hámlasztás nélkül a pórusok eltömődhetnek, ami elősegíti a mikrociszták, pattanások és sok más bakteriális vagy gombás fertőzés kialakulását.

A megoldás? Mosakodjunk úgy, hogy közben tiszteletben tartjuk a bőr különböző rétegeinek megóvását. Ilyen a hidrolipid filmréteg, mely védi a bőrt a kiszáradástól, illetve a szaruréteg, (stratum corneum), mely a hámon belül legfelül fizikai védőrétegként szolgál az olyan külső agresszív behatások ellen (pl. a hideg levegő). Védi továbbá a bőr mikrobiótáját, ezeket a „jó mikrobákat”, amelyek megakadályozzák, hogy a kórokozó baktériumok, gombák és más mikroorganizmusok megfertőzzenek bennünket.

Két újabb trend és a helyes gyakorlat egybevetése, továbbá tisztálkodási jó tanácsok 5 pontban:

1. Napi mosakodás, ha „ellenség” a zuhanyozás

Ellentétben azzal, amit az amerikai „zuhanyellenes aktivisták” állítanak, a zuhanyozás még napi két alkalommal sem károsítja a bőrt, ha betartunk néhány egyszerű, főként a bőrünk minőségével kapcsolatos szabályt. De ha netán ökológiai szempontok, a vízfogyasztás csökkentése miatt valaki mégis a zuhanyozások számának korlátozása mellett dönt, a test bizonyos területeit (intim testrészek, hónalj, arc, láb, törzs) érintő, naponta történő mosakodás nem mellőzhető.

2. Tisztálkodás körültekintően

Egy másik trend az Atlanti-óceánon túlról, a környezetvédelem érdekében, azt szorgalmazza, hogy ne használjunk szappant és sampont sem. („no soap, no poo”).  Csodák azonban nincsenek: a víz önmagában nem elegendő a mosakodáshoz, viszont a tisztálkodási szerek helyes megválasztására figyelnünk kell. Döntsünk egyszerű termékek mellett, a lehető legkevesebb összetevővel, és ideális esetben hozzáadott illatanyag nélkül.

A szappanok közül azokat válasszuk, amelyek figyelembe veszik a bőr pH értékét: ne legyenek bennük pl. gyümölcssavak vagy egyéb hatóanyagok, illóolajok, amelyek irritálják a bőrt. Amellett kerüljük a túl meleg vizet, amely feloldja a bőr védelmére szolgáló, hidrolipid filmréteget, és elősegíti a bőr kiszáradását. Szükség esetén kenjük be a legszárazabb testrészeken a bőrt hidratáló tejjel. Ha a városi víz túl kemény, a vízlágyító felszerelése jó lehetőség a vízminőség javítására.


3. Naponta cserélendő mosdókesztyűk

Az arc tisztításához kerüljük a mosdókesztyűt. A kéz a leglágyabb és leghatékonyabb eszköz! A test többi részére használhatunk mosdókesztyűt, azzal a feltétellel, hogy mindennap cseréljük, különben az a mikrobák melegágya lesz. A mosakodó- és masszázsszivacsok, fürdőrózsák, masszázskesztyűk, fürdőszivacsok hasonlóképpen cserélendők, mert a baktériumok a szinte állandó nedvesség miatt előszeretettel megtelepednek rajtuk.

4. A tisztálkodásnál kiemelendő zónák

A lábunk számára a (víztakarékos) kádfürdő vitathatatlan előnyökkel jár, mert általában ügyelünk arra, hogy a legkisebb lábujjunkat is megtisztítsuk a szappannal. De zuhanyozás közben gyakran megfeledkezünk a megmosásáról, hiszen úgyis vízben állunk. Márpedig a lábunk érintkezik talán a leginkább a szennyeződésekkel, és a naponta történő lábmosás elengedhetetlen. Előfordulhat még, hogy nem fordítunk külön figyelmet más zónákra sem, pedig fontos lenne. Ilyen pl. a hónalj, mely kellemetlen szagok forrása lehet a karok alatt keletkező verejtékben elszaporodó baktériumok lebomlása miatt. De nőknél az areola (mellbimbóudvar), a mellek alatti bőrterület vagy a köldök szintén gyakran kimarad a napi szappanos mosásból, pedig ezeken a területeken is felgyülemlik az izzadság. 

Fotó: gettyimages.com

5. Kímélő tisztálkodási szerek előnyben

Mindannyian tapasztaltuk már, hogy amikor pl. “zsíros hajra való” vagy „korpásodás elleni” sampont veszünk, illetve az arc bőrének javítását célzó „speciális” krémet használunk, az ellenkező eredményt is elérhetjük: zsírosabb lesz a haj, reaktívabb, érzékenyebb a bőr. Valószínűleg nem megfelelő, esetleg irritáló terméket választottunk. Ezért törekednünk kell  a kímélő, agresszív hatóanyagoktól mentes készítményekre, minden higiénés termék  esetében. Vonatkozik ez pl. a szájüreg ápolására is, amelyet, speciális esetek kivételével, nem kell pl. naponta szájvízzel fertőtleníteni.

Ami a mosakodást illeti a nemi szervek esetében: azok a bőrhöz hasonlóan védő mikrobiotával rendelkeznek, amit nem szabad megsérteni olyan agresszív módokon, mint pl. az intimzuhany. Elegendő naponta a külső nemi szerveket megtisztítatni, illetve az intim tisztálkodáshoz a gyógyszertárakban kapható lágy és hidratáló termékeket használni. Elterjedőben vannak még a probiotikumokkal dúsított intim higiéniai termékek (probiotikus intim krémek, mosakodók, gélek stb.), ezek is ajánlhatók.

Óvakodjunk azonban a „gyógynövényes, hüvelyi gőzölés” elnevezésű amerikai eredetű kezeléstől, mely káros lehet, megzavarhatja többek közt az intim mikroflóra egyensúlyát.

Egy külön jó tanács: A hidroalkoholos kézfertőtlenítő géleket mértékkel használjuk

A megfelelő kézhigiéné fenntartása érdekében továbbra is a tiszta víz alatti, alapos szappanos kézmosás a legjobb megoldás. A hidroalkoholos gélek nagyon szárítják a bőrt, ezért csak mértékkel, speciális esetekben (pl. víz hiányában) használjuk őket, majd alkalmazzunk bőrtápláló kézkrémet. Amellett ezt a fajta gélt nem szabad más testterületeken felhasználni. Pl. a nemi szervek esetében elpusztítja a természetes hüvelyflórát, és elősegítheti a bakteriális vaginózis nevű hüvelyfertőzés megjelenését.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyógyszerszedés várandósan

2026. július 28.



A várandósság 9 hónapja alatt is jelentkezhetnek olyan panaszok és betegségek, amelyek szükségessé teszik a leendő anyuka gyógyszeres kezelését. Rövid összefoglalónkban bemutatjuk, hogy a kismamákat gyakran érintő panaszok esetén milyen gyógyszerek alkalmazása kínálhat hatásos és biztonságos megoldást.




Várandósság alatt jelentkező panasz, tünet
Szükség esetén a terhesség alatt is alkalmazható, elsőként javasolható, vény nélküli forgalomban is elérhető hatóanyag, készítmény


fájdalom
paracetamol


láz
paracetamol


orrdugulás (náthás vagy allergiás eredetű)
hipertóniás sóoldat


allergiás panaszok (több szervet érintő tünetekkel)
második generációs, régóta ismert H1-antihisztamin


terhességi hányás
B6-vitamin


gyomorégés
kalcium- vagy magnéziumtartalmú antacid


puffadás
szimetikon


hasmenés
orális rehidráló oldat


székrekedés
rost, probiotikum, ozmotikus hashajtó (polietilénglikol)


aranyérbetegség
prokain, efedrin, e. coli, cickafarkolaj


allergiás bőrpanaszok
dimetindén


rovarcsípés okozta viszketés
dimetindén


akné
benzoil-peroxid


tetvesség
olajalapú készítmények


ajakherpesz
karbenoxolon


bőrgomba
klotrimazol, bifonazol


lábszárgörcs
magnéziumsók



Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.